Külföld
A Merkel-éra után: hogyan viszonyul a „Jelzőlámpa-koalíció” a migrációhoz?
Németország 2021. szeptember 26-án egy új korszakba lépett: Angela Merkel tizenhat év után távozott a kancellári székből, helyére a korábbi alkancellár és pénzügyminiszter, Olaf Scholz lépett - olvasható az elemzésben. A Szociáldemokrata, Zöld és Szabaddemokrata Párt alkotta „Jelzőlámpa-koalíció” ugyan nagyon heterogén összetételű, abban mégis meg tudtak egyezni, hogy egy, a merkeli politikától eltérő irányvonalat kívánnak kialakítani számos szakpolitikai területen, ezáltal a migrációkezelést is másképp képzelték el, mint az előző kormány.
Hozzáttették: Az orosz-ukrán háború azonban alapjaiban változtatta meg az előzetes elképzeléseket, a német stratégiai és politikai gondolkodás száznyolcvan fokos fordulatot vett. A menekültügyi eljárás felgyorsítása vagy a tartózkodási engedély egy éves próbaidőre történő kiadása még várat magára, ugyanis a jelenlegi helyzet a közös, európai uniós szintű válságkezelést kívánja meg. A koronavírus-járvány ugyan visszafogta a Németországban (és egész Európában) benyújtott menedékkérelmek számát, a 2021- es évtől újra növekedésnek indult a német területen letelepedni kívánt személyek száma, a háború pedig még jobban fogja növelni az országba érkezők számát.
Nyugat-Európa a második világháborút követő általános munkaerőhiány miatt a migráció célállomásává vált az elmúlt ötven-hatvan évben. A multikulturális európai országok, köztük Németország társadalma napjainkban már meghatározó számú másod- és harmadgenerációs, sok esetben már német állampolgársággal rendelkező bevándorlócsaládokat foglal magába. Habár a koronavírus-járvány tovaterjedésének megakadályozása céljából hozott állami utazási korlátozások visszafogták a migrációs folyamatokat, a letelepedési kedv újra emelkedni látszik, amelyről a menedékkérelmek száma tesz tanúbizonyságot. A német Szövetségi Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (Bundesamt für Migration und Flüchtlinge – BAMF) havi rendszerességgel teszi közzé a hatósághoz beérkezett menedékkérelmek számát, valamint ezekből kimutatásokat készít éves bontásban. A 2021-re vonatkozó adatok szerint összesen 190 816 menedékkérelmet adtak be külföldi állampolgárok, amelyből 148 233 első alkalommal történt.1 Az emelkedést mutatja, hogy 2017 óta nem adtak be kérelmet ilyen nagy számban.
Mint ahogy a leggyakoribb nemzetiségeket felsorakoztató táblázat is ábrázolja (lásd 1. ábra), a menedékkérők legtöbben szír, iraki és afgán állampolgárságú személyek, arányuk pedig messze túlmutat például az afrikai háttérrel rendelkezőkénél. Az idei évben a növekvő tendencia ismét megmutatkozik, ugyanis március végéig több mint 51 ezer kérelem érkezett a hatóságok elé, az orosz-ukrán háború miatt pedig ez a szám a sokszorosára fog emelkedni. Ahhoz, hogy ezt a menekültáradatot sikeresen tudják kezelni, a személyek mobilitására vonatkozó átfogó szabályrendszer szükséges. A 2015 után híressé vált, Angela Merkel által meghirdetett „Willkommenskultur”, azaz a megkülönböztetés nélkül mindenkit befogadó politika kaotikus következményei jól rámutatnak, hogy egy attól eltérő vonalat kell folytatnia az új kormánynak. A jelenlegi három kormányalkotó párt egyenként más-más véleménnyel rendelkezik a migrációs folyamatok szabályozásának keretrendszeréről, a koalíció megalakításakor azonban árnyalták és egymáshoz közelítették nézeteiket.
