Külföld

Új tagokkal bővülhet a katonai szövetség

A gáz- és olajszállítmányok szankciójáról továbbra sem született megállapodás Luxembourgban

Az orosz invázió hatására több, eddig semleges európai ország is a NATO-ba való belépést fontolgatja. A haderők jelenleg Ukrajna keleti részén csoportosulnak, de idővel újrakezdődhet a főváros, Kijev ostroma is.

Új tagokkal bővülhet a katonai szövetség
A fejlemények azt mutatják, még sok ilyen roncs keletkezhet Ukrajnában
Fotó: AFP/Sergei Supinsky

Oroszország nem képes elismerni Ukrajna-politikájának hibáit – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. „Félnek annak elismerésétől, hogy évtizedeken át helytelen álláspontot képviseltek, és hatalmas forrásokat költöttek olyan emberi nullák támogatására, akiket az ukrán-orosz barátság hőseivé akartak tenni” – hangoztatta. Mint mondta, Moszkva próbálkozása, hogy saját embereit juttassa hatalomra Ukrajnában, nem működött.

Az ukrán vezérkar azzal számol, hogy az orosz csapatok hamarosan újabb offenzívát indítanak Kelet-Ukrajna teljes elfoglalása érdekében. Ehhez jelenleg Oroszországból újabb alakulatok érkeznek, és feltöltik a leharcolt egységeket.
A támadások súlypontjai várhatóan Harkiv és Szlovjanszk lesznek. Ramzan Kadirov csecsen vezető hétfőn újabb orosz offenzívát jelentett be nemcsak az ostromlott Mariupol kikötőjének elfoglalására, de Kijev és más ukrán városok ellen is. „Először teljesen felszabadítjuk Luhanszkot és Donyecket, aztán bevesszük Kijevet és a többi várost is” – hangoztatta Kadirov.

A The Times hétfői számában arról cikkez, hogy Svédország és Finnország már nyáron kész lenne belépni a NATO-ba. Amerikai tisztségviselők szerint a két északeurópai állam csatlakozása az észak-atlanti szövetség utóbbi hetekben tartott külügyminiszteri tanácskozásain beszédtéma volt.

Oroszország próbálja megzavarni az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, egyebek mellett dezinformációs kampánnyal – jelentette ki hétfőn Dmitro Kuleba. Az ukrán külügyminiszter ezt azért közölte, mert Eduard Heger szlovák miniszterelnök cáfolta azt az orosz hírt, amely szerint Pozsonytól kapott S-300-as légvédelmi rakétarendszer semmisült volna meg Ukrajna területén. Vasárnap az orosz védelmi minisztérium számolt be arról, hogy ilyen típusú légvédelmi rendszereket semmisítettek meg Mikolajiv és Harkiv régiókban.

„Arra számítunk, hogy a háború fokozódni fog a Donyec-medence régiójában” – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az EU-tagállamok külügyminisztereinek hétfői luxembourgi tanácskozásán. Az ülésen nem született döntés az orosz kőolaj- és gázimport szank-cionálásáról, jóllehet ennek lehetősége szerepel az Európai Unió „asztalán” – közölte.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva nem állítja le hadműveleteit Ukrajnában a béketárgyalások következő fordulójának megkezdése előtt. Oroszország hibáztatja a Nyugatot azért, mert az háborús
bűnök elkövetésével vádolja az Ukrajnában lévő orosz csapatokat, és ezáltal igyekszik kisiklatni a tárgyalásokat.

Egy dán önkéntes beszámolója

Kivégezhetik a hadifoglyokat

Egyetlen sikeres fogolycseréről hallott csak az ukránok
és az oroszok között az a mesterlövész, aki a TV2 dán tévécsatornának nyilatkozott, miután önkéntesként harcolt Ukrajna védelmében. A dán férfi, akit csak Jonasként említettek a riportban, olyan – független forrásból meg nem erősített – állításokat tett, miszerint az ukrán katonák orosz hadi­foglyokat végeztek ki. Ilyen kivégzésekről egyébként számos videófelvétel terjed az orosz közösségi médiában.

Jonas azt mondta a dán köztévének, hogy ő sosem ejtett foglyokat, ellenben maga is ölt orosz katonákat. A TV2 hangsúlyozta, hogy nem áll módjukban ellenőrizni a mesterlövész állításainak hitelességét. A riportot összefoglaló Breitbart hírportál emlékeztetett, hogy az ukrán hadsereg vezetése egy Facebook-bejegyzésben a múlt hónapban utalt arra, hogy kivégzik – szó szerint: lemészárolják, mint a disznókat – a magukat megadó orosz lövészeket.
(ŐM)

Latin-amerikai szövetségesek

Nicaragua kiáll Moszkva mellett

Oroszország kizárása az ENSZ Emberi Jogi Bizottságából a nemzetközi jog megsértése és agresszió az oroszokkal szemben – jelentette ki Nicaragua külügyminisztere, Denis Moncada. Az ország elnöke, Rosario Murillo egy múlt heti beszédében már közölte, hogy a nemzetközi szervezetek nem engedhetik meg maguknak, hogy bizonyos országokat előnyben részesítsenek, másokat pedig hátrányosan különböztessenek meg.

Nem Nicaragua az egyetlen ország a térségben – amelynek jelentős része Oroszország szövetségese –, amely kiállt a jelenlegi helyzetben Oroszország mellett, többek között Bolívia és Kuba is Moszkva mellett szavazott az ENSZ-ben. Brazília és Mexikó – a térség GDP-jének 60 százalékát adó államok – szintén ellenálltak annak, hogy az Egyesült Államok nyomására szembehelyezkedjenek Oroszországgal, és többször is távol maradtak az ENSZ-szavazásoktól, amikor Oroszország elítélése volt a téma.
(PZ)

Kapcsolódó írásaink