Külföld

Ezrek vártak a vonatra, amikor rakéták csapódtak a tömegbe

Becsapódott két orosz rakéta pénteken a kelet-ukrajnai Kramatorszk város egyik vasútállomásánál, sokan életüket vesztették és több mint százan megsebesültek - közölte az ukrán állami vasúttársaság. Az orosz védelmi minisztérium tagadta, hogy az orosz erők követték volna el a támadást, és provokációnak nevezte az esetet.

Ezrek vártak a vonatra, amikor rakéták csapódtak a tömegbe
Két rakéta csapódott a kramatorszki állomásba
Fotó: Anadolu Agency via AFP

A vasútállomást jelenleg a háború elől menekülők evakuálására használják. Olekszandr Honcsarenko, Kramatorszk polgármestere azt közölte, nagyjából négyezren - többségében idősek, nők és gyerekek - tartózkodtak az állomáson a rakétacsapás pillanatában, akik az orosz támadások elől menekülnek Ukrajna biztonságosabb régióiba, miután a Donyeck megyei ukrán vezetés erre szólította fel a lakosságot. Kramatorszk a megye ukrán ellenőrzés alatti részében van. Két rakéta csapódott be az állomásba, az egyik közvetlenül az ideiglenesen létrehozott vasúti váróterembe. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) eddig 39 halálos áldozatról tud, köztük négy gyermekről.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó később közölte, hogy ötvenre emelkedett a vasútállomás elleni rakétatámadás halálos áldozatainak száma, köztük öt gyermek is életét vesztette. Hozzátette, hogy jelenleg 98 sebesültet - köztük 16 gyermeket és 46 nőt - ápolnak kórházban.

Ukrán elemzők szerint az orosz erők azért Tocska-U típusú rakétarendszert használtak a támadáshoz, mert ilyen fegyverzete egyaránt van az ukrán és az orosz hadseregnek. Ez alapján valószínűsítik, hogy Moszkva az ukrán fegyveres erőket fogja megvádolni a támadással.

Mentők látják el a sérülteket a vasútállomás elleni támadást követően
Mentők látják el a sérülteket a vasútállomás elleni támadást követően
Fotó: AFP/Anatolii STEPANOV

Pavlo Kirilenko a támadás utáni első nyilatkozatában azt mondta, az oroszok „pontosan tudták, mire céloznak, pánikot és félelmet akartak kelteni, és a lehető legtöbb civil lakossal végezni”. A kormányzó az interneten egy fényképet tett közzé, amelyen holttestek láthatók bőröndök és egyéb csomagok halma mellett. Egy másik fotón mentőegységek tüzet oltanak.

Objektum doboz

A Reuters hírügynökség független forrásból nem tudta megerősíteni a kramatorszki támadásról és az áldozatok számáról szóló híreket, illetve a Kirilenko által közzétett fotók hitelességét.

Holttestet szállítanak el a támadást követően ukrán katonák
Holttestet szállítanak el a támadást követően ukrán katonák
Fotó: AFP/Anadolu Agency via AFP

Zelenszkij elítélte a támadást

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte a kramatorszki vasútállomás elleni rakétatámadást, hangsúlyozva, hogy „ha a gonoszt nem büntetik meg, nem áll meg”.

„A megszállók Tocska-U rakétákkal Kramatorszk pályaudvarát találták el, ahol több ezer ukrán civil várakozott evakuálására. Körülbelül harmincan haltak meg, és mintegy százan megsebesültek. A rendőrség és a mentést végzők a helyszínen vannak. Az orosz szörnyetegek nem hagynak fel módszereikkel. Mivel a csatatéren nem tudnak és nincs bátorságuk ellenállni nekünk, cinikusan a civil lakosságot pusztítják. Ez gonoszság, aminek nincs határa, és ha nem büntetik meg, soha nem áll meg” - írta az elnök a Telegram üzenetküldő portálon.

Párizs szerint emberiesség elleni bűntett történt

Emberiesség elleni bűntettnek nevezte a francia külügyminiszter a kramatorszki vasútállomás elleni támadást, amelyet Emmanuel Macron államfő is elítélt.

„Az ukrán civilek a legrosszabb elől menekülnek. A fegyvereik? Babakocsik, plüssmacik, csomagok. Ma reggel Kramatorszkban az indulni készülő családok megtapasztalták a szörnyűséget. Halottak tucatjai, sebesültek százai. Borzalom” - írta a francia elnök a Twitteren. Hozzátette: „Az áldozatokra gondolunk Kramatorszkban, Bucsában, Mariupolban, Harkivban, mindenhol Ukrajnában, támogatjuk a vizsgálatokat, hogy az igazságszolgáltatás megtörténjen. A továbbra is menekülő családokra gondolunk, befogadjuk őket az EU-ban, a béke uniójában.”

Jean-Yves Le Drian külügyminiszter a France5 francia köztelevízióban péntek este arra emlékeztetett, hogy az ukrán hatóságok szerint az orosz hadsereg új offenzívára készülve átcsoportosítja erőit, és Moszkva arra készül, hogy minél nagyobb területet szerezzen meg Kelet-Ukrajnában. Ott a helyi hatóságok az utóbbi napokban arra biztatták a lakosokat, hogy távozzanak a térségből, amíg azt még viszonylagos biztonságban megtehetik.

„Ekkor támadtak a pályaudvaron, a menekülőkre, azaz a civilekre, ami emberiesség elleni bűntettnek felel meg” - jelentette ki a francia diplomácia vezetője, aki szerint „ezek a bűntettek nem maradhatnak büntetlenek” - hangsúlyozta, utalva a bucsai atrocitásokra is.

„Szakértőkre van szükség, mert gyorsan konstatálni kell, dokumentálni kell sürgősen azért, hogy legyenek bizonyítékok az emberiesség elleni bűntettekről” - mondta Jean-Yves Le Drian.

Franciaország már korábban jelezte, hogy szakértőket bocsát a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság rendelkezésére, és az ukrajnai ügyészség munkáját is támogatja.

Az Európa Tanács elítélte a rakétatámadást

Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa elítélte a rakétatámadást - közölte a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet pénteken.

Dunja Mijatovic közleményében hangsúlyozta, hogy a támadás bizonyítéka a polgári élet semmibevételének, amely - szavai szerint - mára Oroszország ukrajnai katonai agressziónak állandó jellemzőjévé vált.

Kijelentette: felelősségre kell vonni azokat, akik felelősek az emberi jogok súlyos megsértéséért. Az ilyen támadások a nemzetközi humanitárius jog értelmében háborús bűncselekménynek is minősülhetnek - figyelmeztetett. Biztosítani kell, hogy mindazok, akik el akarják hagyni az ellenségeskedés által érintett vagy ilyen veszélynek kitett területeket, biztonságosan meg tudják ezt tenni - tette hozzá a 46 tagállamot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa.

Moszkva ismét provokációról beszél

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint a moszkvai védelmi tárca közölte: „provokáció és nem felel meg a valóságnak a kijevi nacionalista kormány állítása arra vonatkozóan, hogy Oroszország csapást mért egy kramatorszki vasútállomásra”. Hozzátették, hogy azokat a rakétákat, amelyek a hírek szerint a vasútállomásnál becsapódtak, csak az ukrán hadsereg használja, és az orosz hadseregnek pénteken Kramatorszkban nem voltak kijelölt katonai célpontjai.

A donyecki „népköztársaság” egyik parancsnoka is úgy nyilatkozott a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint, hogy ukrán „provokáció” volt a kramatorszki rakétacsapás.

Az ukrán vasúttársaság azt is közölte, hogy ugyanebben a régióban három vonat megállásra kényszerült, miután légicsapás érte a vasútvonalat csütörtökön.

Az ukrán hatóságok szerint az orosz hadsereg új offenzívára készülve átcsoportosítja erőit, és Moszkva arra készül, hogy minél nagyobb területet szerezzen meg Kelet-Ukrajnában. Ott a helyi hatóságok az utóbbi napokban arra biztatták a lakosokat, hogy távozzanak a térségből, amíg azt még viszonylagos biztonságban megtehetik. Kramatorszkból az utóbbi napokban több ezren távoztak vonattal.

Oroszország tagadja, hogy civileket támadna a február 24-én indított „különleges hadműveletében”, amelynek célja Moszkva szerint Ukrajna demilitarizálása és „nácitlanítása”.

Szlovákia légvédelmi rakétarendszert ad Ukrajnának

A szlovák kormányfő a Twitteren megerősítette, hogy országa Sz-300 típusú légvédelmi rakétarendszereket ad az ukrán hadseregnek. „Az a kötelességünk, hogy segítsünk, és ne álljunk félre, ne hagyjuk figyelmen kívül az emberéleteket, amelyeket az orosz agresszió követelt” - hangoztatta Heger.

Vaszil Mirosnicsenko, Ukrajna ausztráliai nagykövete a Facebookon közölte, hogy Ausztrália átadott Ukrajnának húsz páncélozott szállítójárművet, amelyek összértéke 38 millió dollár.

Makarivban is meggyilkolt civilek holttestére bukkantak

Közben a Kijevtől nyugatra fekvő Makariv településen 132 agyonlőtt civil lakos holttestére bukkantak, miután kivonultak a régióból az orosz csapatok - mondta el pénteken egy tévéműsorban Vadim Tokar, a falu polgármestere. Kifejtette, hogy a holttestek zömét tömegsírokba temették. Hozzátette, hogy a település negyven százaléka megsemmisült az orosz támadások következtében, sok házat már nem lehet helyreállítani. Megjegyezte, hogy a háború előtt 15 ezren éltek a településen, a támadások „aktív fázisában” viszont kevesebb mint ezren maradtak.

Letakart férfi holtteste Makarivban
Letakart férfi holtteste Makarivban
Fotó: AFP/Sergei SUPINSKY

A csernobili atomerőmű több évtizeden át összegyűjtött archívumát megsemmisítették az orosz erők, amelyek heteken át megszállva tartották az egykori nukleáris létesítményt - hozta nyilvánosságra Olekszandr Szirota, az atomerőmű körüli úgynevezett tiltott zóna kezelésével foglalkozó testület elnöke.

Borrell és Von der Leyen Kijevbe látogatott

Ukrajnába látogatott pénteken Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Borrell kijevi tárgyalásai előtt a Der Spiegel című német lapnak nyilatkozva bejelentette, hogy újra megnyitják az EU kijevi külképviseletét. A nagykövet is a küldöttség tagjaként Kijevbe utazott. Az uniós külképviselet teljes személyzetét az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én indított nyílt háború másnapján evakuálták, és Lengyelországban folytatta a munkáját. A bejelentés szerint most még csak kevés alkalmazottal fog működni Kijevben.

Objektum doboz

Német államfő: Putyin egy „brutális háborús uszító”

„Brutális háborús uszítónak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt a német államfő egy pénteki interjúban, amelyben jelezte, hogy egyetértene azzal, ha Putyinnak a népirtással és a háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt kellene felelnie az Ukrajna ellen indított háborúért.

Frank-Walter Steinmeier a Der Spiegelben közölt interjúban elmondta, hogy először 2001-ben találkozott Vlagyimir Putyinnal, amikor az orosz elnök beszédet mondott a német szövetségi parlamentben (Bundestag). Németül elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország vezetőjeként Németország és Európa mellett, a szabadság útján kíván járni. Ez a beszéd „nekem is reményt adott, és arra kötelezte a német kormányt, hogy járuljon hozzá a kapcsolatok javításához”.

Azonban a 2001-es Vlagyimir Putyinnak semmi köze a 2022-es Vlagyimir Putyinhoz, aki egy „bunkerben rejtőző, brutális háborús uszító” - mondta a szövetségi elnök, aki 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként, majd 2005-től 2009-ig, és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német kormány Oroszország-politikájának egyik legfőbb alakítója volt az utóbbi évtizedekben.

Kifejtette, hogy az orosz politika változásának tanújaként észlelte, hogy az orosz államfőnél egyre inkább a Nyugattal és főleg az Egyesült Államokkal szembeni ellenségesség a „meghatározó ideológia”, de mindig is remélte, hogy a racionalitás legalább „maradványokban” jellemző marad Putyinra. „Nem feltételeztem, hogy az orosz elnök egy birodalmi őrületben országa teljes politikai, gazdasági és erkölcsi tönkretételét kockáztatja” - emelte ki Frank-Walter Steinmeier, hozzátéve, hogy megdöbbentette az Ukrajna elleni támadás.

Mint mondta, korábban úgy gondolta, hogy Vlagyimir Putyin racionálisan gondolkodik, és talán tart a NATO bővítésétől. Most viszont már látszik, hogy „a demokrácia terjedésétől, a szabadság és az igazságosság utáni vágyakozástól” fél. Az Ukrajna elleni agresszió, a szomszéd ország államiságának megkérdőjelezése, a gyilkosságok és a sok ezer áldozat mind-mind „végleges fordulópontot” jelentenek az orosz elnök tevékenységében, ugyanakkor történelmi korszakfordulót is. Ezt mutatja, hogy a Nyugat, az Európai Unió, az Egyesült Államok és a NATO egységesen és határozottan lépett fel.

A karrierjét a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusaként befutó - párttagságát szövetség elnöki feladatai miatt szüneteltető - államfő elmondta, hogy politikusként egész életében azért dolgozott, hogy soha többé ne térjen vissza a háború Európába. Ez a törekvés kudarcba fulladt, és most le kell folytatni a vitát arról, hogy tévedés volt-e ez a célkitűzés, és felesleges volt-e dolgozni érte.
Frank-Walter Steinmeier a többi között arról is szólt, hogy hibának tartja a ragaszkodást az Északi Áramlat-2-höz, vagyis az Oroszországot Németországgal Ukrajna és Lengyelország megkerülésével összekötő Északi Áramlat földgázszállító rendszer továbbfejlesztéséhez, a második vezetékpár kiépítéséhez. A háború miatt végül kudarcba fulladt több milliárd eurós projekt Németország hitelességét is roncsolta a kelet-európai partnereknél, ami „fájdalmas” - mondta a szövetségi elnök.
 

Kapcsolódó írásaink