Külföld

Menekítik a civileket Luhanszkból

Az Azovi-tenger partján fekvő, Donyeck megyei Mariupolba benyomult orosz erők mobil krematóriumokat alakítottak ki, amelyekben az általuk megölt civil lakosok holttesteit égetik el, hogy eltüntessék a bűntetteik nyomait – írta szerdán az ukrajnai kikötőváros vezetése.

Menekítik a civileket Luhanszkból
Tömeg vár Kramatorszkban arra, hogy elmenekülhessen a várható orosz offenzíva elől
Fotó: Anadolu Agency via AFP

Miután komoly nemzetközi visszhangot váltott ki a Bucsában elkövetett vérengzés, a legfelső orosz katonai vezetés elrendelte, hogy semmisítsék meg az orosz hadsereg Mariupolban elkövetett bűncselekményeinek minden bizonyítékát – olvasható a közleményben, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

„Egy héttel ezelőtti óvatos becslések szerint is legalább ötezren haltak meg a városban. Tekintettel a város méretére, a katasztrofális pusztításra, a blokád időtartamára és a kemény ellenállásra, mariupoli civilek tízezrei válhatnak a megszállók áldozataivá” – írta a városi tanács. Hozzátette, hogy az orosz csapatok nemcsak a holttesteket égetik el, hanem az általuk elkövetett atrocitások lehetséges szemtanúit is igyekeznek felderíteni és „megsemmisíteni”. A városvezetés szemtanúkra hivatkozva hozzátette, hogy mindezekbe bevonták a donyecki Moszkva-barát szakadárok különleges egységeit is.

Kreml: Pártatlan vizsgálatra van szükség

Pártatlan és független vizsgálatot sürgetett az ukrajnai Bucsában meggyilkolt civilek ügyében Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, aki szerint az elmúlt években több olyan vizsgálatot is lefolytattak, amelyben Oroszország nem képviseltette magát, és amelyeket Moszkva nem tekint pártatlannak. A szóvivő nagyon fontosnak nevezte az ilyen helyzet elkerülését.

„A náci koncentrációs táborok fennállása óta a világ nem látott akkora mértékű tragédiát, mint amilyen Mariupolban történt. Az oroszok az egész városunkat haláltáborrá változtatták” - fogalmazott Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere. A kikötővárost március eleje óta tartja blokád alatt az orosz hadsereg, miközben folyamatosan lő óvóhelyként szolgáló polgári épületeket - emlékeztetett a hírportál. Hozzátette, hogy az orosz erők nem engednek be a városba segélyszállítmányokat sem, ami miatt mariupoliak elmondása szerint már többen éhen haltak a városban.

Közben a Nemzetközi Vöröskeresztnek sikerült kimenekíteni mintegy 500 embert az ostromlott városból: a segélyszervezet öt napja próbál bejutni Mariupolba, de az orosz fél ezt akadályozza. Ezúttal sem a városba, csak annak közelébe sikerült eljutni:

Objektum doboz

Evakuálásra szólították fel az ukrán hatóságok a Donyec-medence lakosait

Ukrajna keleti részében Harkiv, Donyeck és Luhanszk megyék vezetése arra szólította fel a helyi lakosokat, hogy mielőbb távozzanak el lakóhelyükről, amíg van lehetőségük elhagyni ezeket a régiókat. Erről Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes beszélt egy szerdai tévéműsorban, hozzátéve: az ukrán vezetés mindent megtesz azért, hogy a lakosok kimenekítése szervezetten folyjon.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegramon közzétett videoüzenetében arra figyelmeztetett, hogy az orosz csapatok új erőket és haditechnikát vonnak a régióba. Szerinte 3-4 napon belül nagyszabású támadást fognak indítani.

Objektum doboz

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó hírül adta, hogy az orosz erők tüzérségi csapást mértek a Donyecktől délnyugatra fekvő Vuhledar településen egy humanitárius segélyelosztó helyre, aminek következtében az épp akkor sorban álló emberek közül az előzetes információk szerint ketten életüket vesztették és öten megsebesültek. Kirilenko hozzátette, hogy az ukrán hatóságok dokumentálnak minden bűncselekményt, amelyet az Oroszországi Föderáció Ukrajna területén elkövet.

Az ukrán vezérkar reggel arról számolt be, hogy a déli országrészben lévő Herszon megyében az ukrán hadsereg visszavett három települést az orosz erők megszállása alól. A katonai vezetés hozzátette, hogy továbbra is heves harcok folynak a régióban Olekszandrivka településnél.

A kijevi vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 18 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 150 orosz repülőgépet, 135 helikoptert, hét hadihajót, 684 harckocsit, 1861 páncélozott harcjárművet, 332 tüzérségi és 55 légvédelmi rendszert, valamint 107 rakéta-sorozatvetőt.

Ukrán zászlóval a kezében sürgette Ferenc pápa a háború megállítását

 Az ukrajnai háború megállítását sürgette szerdai kihallgatásán Ferenc pápa, beszéde közben egy Bucsából előző nap küldött ukrán zászlót is megcsókolt.

„Ez a zászló a háborúból, a mártírok városából, Bucsából érkezett. Ne felejtsük el őket! Ne felejtsük el Ukrajna népét!” - buzdított a katolikus egyházfő.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajnából remény helyett egyre tragikusabb háborús hírek érkeznek, s felhívta a figyelmet arra, hogy nő az asszonyok és gyerekek ellen elkövetett atrocitások száma.

Ferenc pápa az ukrán zászlóval
Ferenc pápa az ukrán zászlóval
Fotó: NurPhoto via AFP

Herman Haluscsenko ukrán energetikai miniszter szerdán az RBK-Ukrajina hírportálnak nyilatkozva közölte, hogy információi szerint az orosz csapatok által megszállt zaporizzsjai atomerőmű területén jelenleg 300-500 orosz katona és mintegy ötven nehéztüzérségi fegyver van. Elmondta, hogy az orosz Roszatom emberei és ukrán szakemberek is tartózkodnak az nukleáris létesítményben, amely ha korlátozott mértékben is, de üzemel. Szavai szerint jelenleg csak két vonalon szolgáltat villanyáramot.

Háborús bűncselekménynek tűnik, ami Bucsában történt, de ki kell vizsgálni az eseteket

A Kijev melletti Bucsa utcáján heverő holttestekről készült sokkoló képek valóban háborús bűncselekmények rémképét idézik, de a fotók önmagukban ritkán számítanak döntő bizonyítéknak az ilyen esetekben - vélekedik Philip Grant nemzetközi jogi szakértő, a Trial civilszervezet vezetője az AFP francia hírügynökségnek szerdán adott interjúban.

Az utcán heverő holttesteket gyűjtik össze Bucsában
Az utcán heverő holttesteket gyűjtik össze Bucsában
Fotó: AFP/Sergei SUPINSKY

A háborús bűncselekmények jogi bizonyítása és az elkövetők felelősségre vonása fárasztóan unalmas folyamat - figyelmeztetett a szakértő, aki szerint a borzalmakról készült fényképek fontos részletekre világíthatnak rá, de nem mutatják meg az egész történetet.

Grant hangsúlyozta, hogy elővigyázatosnak kell lenni, és felidézett olyan múltbéli eseteket, amikor manipuláció történt, és tévesen értelmeztek eseményeket. Példaként említette az 1989-ben Temesváron elkövetett vérengzésekkel kapcsolatos álhíreket, illetve az 1940-es katyni mészárlást, amelyet valójában szovjet katonák követtek el, de a nácikat vádolták meg vele.

Grant véleménye szerint Bucsa esetében „elég egyértelműnek látszik, hogy háborús bűncselekmények történtek”. A szakértő ugyanakkor kiemelte, hogy a fényképek önmagukban nem fedik fel azt, hogy pontosan ki vagy mely csoport követte el a borzalmakat.

„Még ha el is fogadjuk, hogy az oroszok tették, akkor is tudnunk kellene azt, hogy erre ki adott parancsot. Maga Vlagyimir Putyin? Vagy az oroszok parancsnoka a helyszínen? Esetleg egy bűnözőkből álló alakulat áll a háttérben?” - magyarázta Grant, kiemelve, hogy büntetőjogi szempontból most még nagyon korai kijelenteni olyasmit, hogy kit kellene bíróság elé állítani ezeknek a bűncselekményeknek az ügyében, amelyeknek a megítélése hosszú és bonyolult folyamat lesz.

Az első lépés mindig az, hogy meg kell állapítani, valóban történt-e bűncselekmény. Ez egyértelműnek tűnhet, de nem mindig az, különösen háborús körülmények között, amikor is az emberölés törvényes lehet. Ha harc közben egy katonával végeznek, az nem bűncselekmény, viszont ha sebesültként vagy fogolyként végeznek vele, akkor már igen - fejtegette Grant. Ha harc közben elesett katonákat temetnek tömegsírba, az nem bűncselekmény, de ha egy családra, civilekre bukkannak egy tömegsírban, akkor az már valószínűleg bűncselekmény - folytatta.

Ha megállapítják, hogy bűncselekmény történt, a legnehezebb feladat kapcsolatba kerülni a gyanúsítottakkal. Háborús bűncselekmények esetén a felelősségnek „több rétege” lehet, végig a parancsnoki láncolatban, egészen a legfelsőbb szintig. Ha az ukrán vizsgálatok arra jutnak, Putyint kellene felelősségre vonni, el kellene érni ehhez a konkrét személyhez, márpedig ez nem könnyű feladat, bár nem lehetetlen - mondta a szakértő.

Peking a bucsai tömeggyilkosság ügyének teljes kivizsgálást sürgette

A kínai külügyminisztérium a bucsai tömeggyilkosság teljes kivizsgálását sürgette szerdán, és minden felet arra szólított fel, hogy kerüljék az alaptalan vádaskodást.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: igazolni kell az eset valódiságát és konkrét okait, és minden vádat tényekkel kell alátámasztani. „Mielőtt a teljes kép világossá válna, a feleknek önmérsékletet kell tanúsítaniuk, és el kell kerülniük az alaptalan vádaskodást” - fogalmazott, hozzátéve: a humanitárius kérdéseket nem lenne szabad átpolitizálni.

Zelenszkij: A teljes orosz vezetés háborús bűnösökből áll

A teljes orosz vezetés háborús bűnösökből áll - jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij a Habertürk török televíziónak adott interjújában, amelyet a Telegram-oldalán is közzétett.

"Úgy gondolom, az orosz hadsereg, a politikai vezetés, mindenki, aki részt vett ennek a műveletnek a kidolgozásában, a parancsnokok és a parancsok végrehajtói mindannyian háborús bűnösök" - hangoztatta az ukrán elnök.

"Nemcsak egy ember felelős" - mondta Zelenszkij Vlagyimir Putyin orosz államfőre utalva, aki február 24-én elrendelte az ukrajnai "különleges katonai műveletet".

A Kijevtől 30 kilométerre északnyugatra fekvő Bucsában az ukrán hatóságok beszámolói szerint 330-350 holttestet találták a térséget egy hónapig ellenőrzés alatt tartó orosz csapatok kivonulása után. Kijev állítása szerint orosz csapatok felelősek a történtekért, Moszkva pedig ukrán provokációnak minősítette az esetet.

"A nemzetközi közösségnek és az Oroszországi Föderációnak is tudnia kell, hogy ez egy tömeges bűntény, amely mögött számos ember parancsai állnak" - húzta alá Zelenszkij, mondván, hogy a bűnrészesek mindegyikét felelősségre kell vonni.

Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős tárca vezetője szerda este közölte, hogy a nap folyamán 4892 embert sikerült kimenekíteni orosz csapatok által ostromlott ukrajnai városokból

Miután az orosz erők elvonultak Kijev térségéből, a harcok a keleti Luhanszk, Donyeck és Harkiv megyékre összpontosulnak. Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv kormányzója arról adott hírt, hogy a megye területén található Izjum evakuálásában nem tudnak támogatást nyújtan, és humanitárius segítséget sem tudnak küldeni az ukrán hatóságok, mert a város teljesen orosz ellenőrzés alá került.

Kapcsolódó írásaink