Külföld

Oroszország teljes nemzetközi elszigetelését kérte Zelenszkij

Oroszország teljes nemzetközi elszigetelését, a civilek ellen elkövetett atrocitások felelőseinek megbüntetését és Ukrajna hatékonyabb támogatását kérte a demokratikus világ vezetőitől hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a román parlament előtt mondott beszédében.

Oroszország teljes nemzetközi elszigetelését kérte Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök
Fotó: AFP/Ukraine Presidency

Élőben közvetített felszólalása elején az ukrán államfő a román törvényhozóknak is bemutatta a Kijev melletti Bucsa városában, az orosz csapatok kivonulása után készített videofelvételeket, amelyeken utcán heverő civil holttestek, hátrakötött kezű, lelőtt emberek látszanak. Azt mondta, hogy a település több mint háromszáz egyszerű lakosát kínozták meg és végeztek ki az orosz csapatok, egyeseket csak azért, mert ukrán nemzeti színű jelképeket találtak náluk.

Zelenszkij Nicolae Ceausescu romániai diktatúrájához hasonlította, és népirtással vádolta az orosz rezsimet, amely szerinte Moldovát is meg fogja támadni, ha nem sikerül megállítani. Rámutatott: a szabadságát 1989-ben véráldozattal kivívó román néphez hasonlóan most az ukránok is hazájuk és Európa szabadságáért harcolnak. Úgy vélekedett: az orosz terjeszkedés nem fog megelégedni Ukrajnával, a háború kimenetelén múlik egész Közép-Európa és a Fekete-tenger térségének sorsa.

Volodimir Zelenszkij szerint az eddigi szankciók nem elégségesek, ahhoz, hogy Oroszország is békét akarjon kötni Ukrajnával és egész Európával, el kell zárni előle minden pénzcsapot, le kell zárni a kikötőket az orosz hajók előtt, és le kell állítani az Oroszországgal folytatott kereskedelmet. A demokratikus világ politikusaitól azt kérte: minden lehetséges módon támogassák Ukrajnát, a fegyverszállításokat is beleértve, mert szerinte ebben a háborúban dől el, hogy a szabadság vagy a zsarnokság kerekedik felül.

Az ukrán elnök köszönetet mondott a románoknak, amiért befogadták és támogatják a háború elől menekülő ukránokat, és kifejezte meggyőződését, hogy Románia az újjáépítésben is segíteni fog. Ukrajna azt kéri partnereitől, hogy segítsék egy-egy Oroszország által lerombolt ukrajnai régió vagy város helyreállítását.

Zelenszkij azt ígérte: a kisebbségek jogairól is tárgyalni fog Bukaresttel, amint a helyzet lehetővé teszi, annak érdekében, hogy az Ukrajnában élő román, illetve a Romániában élő ukrán közösség megkaphasson „minden lehetséges védelmet”.

Az ukrán elnök a bukaresti parlament vezetőinek felkérésére intézett beszédet a román törvényhozókhoz. A kétkamarás parlament házelnökei - Florin Citu szenátusi és Marcel Ciolacu képviselőházi elnök - felszólalásukban elismeréssel beszéltek a megszállók ellen küzdő ukrán nép hősiességéről, elítélték a civilek elleni atrocitásokat, a bucsai vérengzés elkövetőinek bíróság elé állítását sürgették, és az orosz csapatok azonnali kivonását követelték Ukrajna egész területéről.

Nicolae Ciuca román miniszterelnök azt ígérte: Románia mindent megtesz azért, hogy a területére menekült ukrán állampolgárok számára megfelelő életkörülményeket biztosítson, és az Ukrajnába irányuló nemzetközi segélyszállítmányok célba jutását is segíti.

Lavrov: Rossz lelkiismeretre vall Biden Putyinra vonatkozó kijelentése

Joe Biden amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz államfőre vonatkozó kijelentése azt mutatja, hogy az amerikai politikusoknak rossz a lelkiismeretük - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn Moszkvában az Arab Liga kapcsolattartó csoportjával Ukrajnáról folytatott megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón.

„Ez a kijelentés mindenekelőtt arra vall, hogy sok amerikai politikus, aki az iraki háborút a jól ismert ürügyekre hivatkozva kezdeményezte, aki a NATO-partnerekkel együtt tönkretette Líbiát, aki behatolt Szíriába, általában nem áll jól a lelkiismeretével” - mondta a miniszter.

Lavrov Bidennek azt a kijelentését kommentálta, amely szerint Putyin háborús bűnös.

Az orosz diplomácia vezetője bejelentette, hogy az orosz ENSZ-képviselet hétfőn New Yorkban sajtótájékoztatót tart a bucsai incidensről, amelyen részletes anyagokat fognak bemutatni az ott történtek valódi természetéről. Elvetette a vádat, amely szerint az orosz hadsereg atrocitásokat követett volna el az ukrán civil lakosság ellen.

Beszámolt róla, hogy az orosz és az ukrán delegáció videokonferencia keretében folytatja az „intenzív” tárgyalásokat. Kifejezte reményét, hogy Kijev küldöttségét az ukrán nemzeti érdekek, nem pedig a „messziről jött tanácsadók” fogják vezérelni.

Mint mondta, a cél az, hogy az orosz „különleges hadművelet” Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett céljai rögzítésre kerüljenek a készülő megállapodásban. A miniszter szerint a március 29-én Isztambulban tartott forduló eredményei alapján az orosz fél úgy véli, hogy az ukrán delegáció álláspontjában realizmus jelent meg Ukrajna semleges és atomfegyvermentes státusával, továbbá a Krím, valamint a donyecki és luhanszki „népköztársaság” jogállásával kapcsolatban.

Igor Konasenkov orosz katonai szóvivő hétfő este ismertette a friss hadijelentést, amely szerint orosz légierő repülőgépei a nap folyamán 17 ukrán katonai célpontot, köztük két parancsnoki állást és egy kommunikációs központot semmisítettek meg. A tábornok azt mondta, hogy a luhanszki „népi milícia” egységei blokád alá vették Novotoskivszke, Borivszke és Metyelkino települést.

Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes hétfőn arról számolt be Putyin elnöknek, hogy az új állami fegyverkezési program célja „nem hagyományos” fegyverek, köztük irányított energiájú fegyverek, kinetikus fegyverek, valamint mesterséges intelligenciát és robotikai rendszereket alkalmazó vezérlőrendszerek létrehozása lesz. A programot várhatóan 2023 közepén terjesztik be jóváhagyásra az államfőnek.

Kapcsolódó írásaink