Külföld

Az ukrán erők visszavették a csernobili atomerőmű mellett Pripjaty települést

Az ukrán csapatok visszafoglalták vasárnap a csernobili atomerőmű melletti Pripjaty települést és az ukrán-fehérorosz határ egy szakaszát - jelentette az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán légideszant-parancsnokságra hivatkozva.

Az ukrán erők visszavették a csernobili atomerőmű mellett Pripjaty települést
Orosz csapatok a csernobili atomerőműtől nem messze
Fotó: EYEPRESS NEWS / AFP

Pripjaty az a város, ahol a csernobili atomerőmű személyzete lakott a létesítményben 1986-ban bekövetkezett nukleáris katasztrófáig, a település azóta lakatlan. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy az orosz erők csütörtökön kezdtek el kivonulni a csernobili atomerőmű körüli úgynevezett tiltott zónából.

Az üzemen kívüli nukleáris létesítményt és egy mellette lévő szállodát kifosztottak, még a vízforralókat és az elektromos csatlakozókat is elvitték - írta a hírportál. Az atomerőművet szombaton vették vissza az ukrán erők, és kitűzték rá az ukrán zászlót.

Közben Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója fényképes bizonyítékokat mutatott be a Telegram üzenetküldő portálon az orosz katonák Kijev térségében elkövetett atrocitásairól, és kemény szavakkal bírálta azokat az európai országokat, amelyek szerinte nem mernek határozottan szembeszállni Oroszországgal.

„Európai partnereink szerint a lényeg, hogy ne provokáljuk az oroszokat, hogy ne legyen harmadik világháború, az oroszok ne sértődjenek meg és ne használják. Mit ne használjanak? Rakétákat, légibombákat, tankokat? Nem mészároltak le civileket, nem bombáztak lakott területeket, nem hajtottak végre tömeges kivégzéseket, mint a koncentrációs táborokban? Mit nem használtak még?” - tette fel a kérdést a tisztségviselő.

Podoljak szerint „leírhatatlan borzalmakat” követtek el az orosz erők a Kijev környéki településeken: Bucsában, Irpinyben, Hosztomelben. Kiemelte, hogy „békés ukrán polgárok százait és ezreit mészárolták le különös kegyetlenséggel”. Podoljak a boszniai háborúban 1995-ben elkövetett srebrenicai mészárláshoz hasonlította a történteket.

Mihajlo Podoljak szombaton a Twitteren határozottabb fellépésre szólította fel a Nyugatot, kevesellve az Oroszországgal szemben eddig hozott szankciókat. Sürgette Ukrajna partnereit, hogy vessenek ki teljes embargót az orosz energiahordozókra és árukra.

Az Ukrajinszka Pravda arról számolt be, hogy a Kijev megyei települések visszavétele után a hatóságok az orosz csapatok újabb embertelen tetteire találtak bizonyítékokat a városokban: agyonlőtt lakosokat, tömegsírokat és a helybeliek nemi erőszakról szóló beszámolóit.

Az ukrán légierő sajtószolgálata közölte, hogy a légvédelem lelőtt egy újabb orosz Szu-34-es vadászbombázó repülőgépet a kelet-országrészben lévő Harkiv megye fölött.

Az ukrán vezérkar vasárnap déli helyzetjelentésében egyebek mellett azt írta, hogy az orosz erők a háború 39. napján is változatlanul rakéta- és légicsapásokat mérnek a polgári infrastruktúrára, és nem hagynak fel a kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck megyék egészének ellenőrzésére tett kísérletekkel. A jelentés szerint a harci tevékenység jelenleg főként ezekre a régiókra összpontosul.

Az északkeleti Szumi megyéből azonban megindult az orosz csapatok kivonulása Oroszország irányába. A keleti országrészben Harkiv városát továbbra is blokád alatt tartja az orosz hadsereg, a helyi ügyészség esti közleménye szerint a városban tüzérségi tűzben meghalt hét ember, köztük három gyermek, továbbá súlyos károk keletkeztek tíz lakóházban és egy troligarázsban. Nagy erőket összpontosítanak az orosz erők a régióban fekvő Izjum elleni támadó műveletekre, a déli Mikolajiv megyében pedig Olekszandrivka településnél folynak heves harcok. A megye székhelye, Mikolajiv város ellen vasárnap újabb légitámadást intéztek az orosz erők. Kora délután Olekszandr Szenkevics polgármester adta hírül a Facebookon, hogy több rakéta is becsapódott a nagyvárosban. Közlése szerint a támadásnak egy halottja és 14 sebesültje is van.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 18 ezer orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba, az ukrán erők megsemmisítettek 143 orosz repülőgépet, 134 helikoptert, hét hadihajót, 644 harckocsit, 1830 páncélozott harcjárművet, 325 tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 105 rakéta-sorozatvetőt.

Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes este arról számolt be, hogy Mariupolból és az oroszbarát Luhanszk körzetéből 2694 civilt sikerült kimenekíteni. Az orosz védelmi minisztérium viszont azzal vádolta Kijevet, hogy nem működik együtt az evakuálásban Mariupolnál.

A NATO és az EU is elítélte a bucsai vérengzést

Más nyugati vezető politikusok mellett az Európai Tanács elnöke, a NATO főtitkára és az ENSZ-főtitkár is elítélte vasárnap az Ukrajna elleni orosz háború során a Kijev mellett Bucsánál elkövetett vérengzést, a történtek kivizsgálását és a felelősök megbüntetését követelve.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy interjúban borzalmasnak nevezte a településen elkövetett - szavai szerint - „példátlan brutalitásról” érkezett beszámolókat, és elfogadhatatlannak mondta, hogy civileket vettek célba és gyilkoltak meg. Mindez kiemeli annak fontosságát, hogy véget vessenek a háborúnak - szögezte le.

Charles Michel, az európai uniós tagországok kormányfői tanácskozó fórumának elnöke a Twitteren sokkolónak nevezte az ukrán főváros közelében történteket, és bejelentette, hogy az EU minden segítséget megad Ukrajnának és az illetékes szervezeteknek ahhoz, hogy össze tudják gyűjteni a szükséges bizonyítékokat, és eljárás indulhasson a nemzetközi bíróságokon.

António Guterres ENSZ-főtitkár New Yorkban közleményt adott ki, amelyben a független vizsgálat fontosságára hívta fel a figyelmet annak érdekében, hogy a felelősök ténylegesen elszámoltathatók legyenek tetteikért. Ő is aláhúzta, hogy sokkhatásként érték az ukrán városban megölt civilekről érkezett beszámolók.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter feltételezhető háborús bűncselekményeket említett, és szintén a felelősök igazságszolgáltatás elé állítását sürgette.

Hasonló nyilatkozatokat tettek a brit, a francia, az olasz és a német kormányok vezetői, illetve külügyi felelősei is.

Oroszország viszont vasárnap azt hangoztatta, hogy a bucsai kegyetlenkedésekről szóló beszámolók Ukrajna koholmányai. Az orosz védelmi minisztérium szerint csapataik nem lőttek civilekre a településen, és halálos áldozatai elsősorban a térséget hetekig ellenőrzésük alatt tartó orosz erők elleni támadásoknak voltak.

Az ukrán hatóságok előző napi közléseiben jelentek meg részletesebb információk a bucsai súlyos atrocitásokról, miután a körzetet elhagyták az orosz erők. A közlések szerint a településen tömegsírra is bukkantak, amelyben 280 férfi holttestét találták meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy vasárnapi amerikai tévényilatkozatban népirtásnak minősítette az orosz erők cselekményeit.

Visszautasította az orosz védelmi minisztérium a bucsai civilgyilkosság vádját

Visszautasította az orosz védelmi minisztérium vasárnap az ukrán kormánynak azt a vádját, amely szerint orosz katonák civileket öltek meg a Kijev megyében lévő, az ukrán erők által visszafoglalt Bucsa városban.

„A kijevi rezsim által közzétett összes fénykép és videó, amely állítólag orosz katonák által a Kijevi területen lévő Bucsa városban elkövetett állítólagos +bűncselekményről+ tanúskodik, újabb provokáció” - közölte moszkvai katonai tárca.

A minisztérium szerint a bucsai fotók és videofelvételek ugyanúgy a nyugati média számára „megrendezettek”, ahogyan azok, amelyek korábban a mariupoli szülőotthonnál és más városokban is készültek. A tárca leszögezte, hogy az orosz fegyveres erők tagjai nem követtek el erőszakcselekményeket Bucsa lakosai ellen, amíg ott állomásoztak.

A közlemény rámutatott, hogy a város déli külterületeit, beleértve a lakóövezeteket is, az ukrán hadsereg nehéztüzérséggel, tankokkal és rakéta-sorozatvetőkkel akkor folyamatosan lőtte, amíg a város az orosz fegyveres erők ellenőrzése alatt állt. A minisztérium állítása szerint a bucsai lakosok mindvégig szabadon mozogtak, amíg a város orosz ellenőrzés alatt állt.

A tájékoztatás szerint az orosz fegyveres erők még március 30-án kiürítették Bucsát, 31-én a város polgármestere Anatolij Fedoruk, aki ezt videoüzenetben megerősítette, nem tett említést az utcán összekötözött kézzel agyonlőtt helyiekről. A „bűncselekmények bizonyítékai” csak a negyedik napon jelentek meg, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tisztjei megérkeztek a városba. A tárca hozzátette, hogy az orosz haderő 452 tonna humanitárius segélyt szállított a Kijevi megye településeire.

Kapcsolódó írásaink