Két ukrán helikopter csapást mért egy belgorodi olajtárolóra

Belgorod megyét többször érte már belövés a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háború során, de ez volt az első ismertté vált, orosz területen végrehajtott ukrán légicsapás.

„Az olajraktárban keletkezett tüzet az ukrán fegyveres erők két helikopterének légicsapása okozta, amelyek kis magasságban érkeztek Oroszország területére. Áldozatok nem voltak” - írta Gladkov.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint nyolc, egyenként 2 ezer köbméteres olajtartály ég, és fennáll a veszélye a lángok továbbterjedésének a tároló területén található további 23 további tartályra, amelyek közül 10 szintén 2 ezer köbméteres.

Három környező utca lakóit evakuálták. Az oltásban 194 ember, egy tűzoltóvonat és 59 egységnyi egyéb technikai eszköz vesz részt.

Az első jelentések arról szóltak, hogy tűz ütött ki a tárolóban. A rakéták eltaláltak még egy nyomdát és egy energiaelszámolási vállalat épületét. Az utóbbiban a jelek szerint nem történt robbanás, mert a TASZSZ szerint tűzszerészeket vezényeltek a helyszínre.

A belgorodi kormányzó közölte, hogy az olajtároló-tűz miatt változtatnak a helyi benzinkutak ellátási láncán, és az ígérte, hogy nem lesz üzemanyaghiány. A töltőállomások 5-13 napos tartalékokkal rendelkeznek, a Rosznyefty a gubkinói bázisról csoportosít át készleteket, Nyikolaj Sulginov orosz energiaügyi miniszter pedig szükség esetére Kurszk és Voronyezs megyéből helyezett kilátásba benzinszállítást.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvője péntek délelőtti hadijelentése szerint az orosz légierő az éjszaka folyamán 53 ukrán katonai létesítményt, köztük öt hadianyag- és egy üzemanyag-raktárt semmisített meg, az orosz légvédelem pedig egy helikoptert és nyolc drónt lőtt le.

Sem bejutni nem lehet Mariupolba, sem elhagyni nem lehet a várost, így nem tudnak segélyszállítmányt eljuttatni a lakosságnak, és a civileket sem tudják kimenekíteni - írta a város polgármesterének egyik közeli munkatársa pénteken a Twitteren.

Petro Andrjuscsenko szerint az orosz erők csütörtök óta hermetikusan lezárták a várost a humanitárius segélyek előtt, és a tervezett zöldfolyosót sem nyitották meg.

Az egykor 400 ezres városban civilek tízezrei élnek hetek óta nyomorúságos körülmények között. A település jelentős része a földdel vált egyenlővé.

Ukrán tisztségviselők csütörtök este elmondták, hogy nem sikerült eljutnia Mariupolba egy buszkonvojnak. Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes az éjszaka közölte: újra megpróbálnak átjutni a humanitárius folyosón az ostromlott városba.

Egy Facebook-bejegyzésben az ukrán vezérkar csütörtökön azt írta: a hadsereg még mindig tartja Mariupolt, a Fekete-tenger kapuját, amely stratégiai folyosót jelentene az Oroszország által támogatott kelet-ukrajnai szakadár erők és az elcsatolt Krím félsziget között.

A mariupoli polgármesteri hivatal becslései szerint eddig ötezer civil halt meg a város ostroma során. A polgármester a hét elején a városban tartózkodó civilek számát 170 000-re tette. A lakosság evakuálásához szükséges biztonságos folyosók létrehozására tett kísérletek rendre kudarcba fulladtak, amiért a felek egymást hibáztatják. Oroszország tagadja, hogy a február 24-én kezdődött ukrajnai háborúban polgári célpontokat támadna.

Eközben a kelet-ukrajnai Luhanszk megye vezetője jelezte: ha sikerül, pénteken öt zöldfolyosót nyitnak meg a térségben.

Nem biztos, hogy elindulhat pénteken az evakuálás a blokád alatt lévő Mariupolból - jelentette be a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) szóvivője Genfben.

Sajtótájékoztatóján Ewan Watson azt mondta, egyelőre további, a kimenekítendő civilek biztonságát szolgáló részleteket kell kidolgozni.

Elmondta, hogy a Vöröskereszt munkatársai a Mariupoltól mintegy 226 kilométerre lévő Zaporizzsjában vannak, ahová a korábban az orosz fél által is jóváhagyott tervek szerint evakuálnák a mariupoli civileket. Hozzátette, hogy jelenleg nem tudnak segélyszállítmányt bejuttatni az Azovi-tenger partján fekvő városba, de a teherautóik csak az engedélyre várnak.

Olekszandr Pavljuk, a kijevi katonai adminisztráció vezetője pénteken Telegram-üzenetben arról számolt be, hogy az orosz hadsereg további csapatokat vont ki Kijev térségéből, a katonák a tájékoztatás szerint Fehéroroszország felé tartanak.

Csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalatra hivatkozva azt jelentette, hogy az orosz erők elkezdtek kivonulni a csernobili atomerőmű és a körülötte lévő tiltott zóna területéről. Az Enerhoatom arról is beszámolt, hogy a csapatkivonást azt követően rendelték el, hogy több orosz katona „súlyos sugárfertőzést” kapott az erőmű környékén található erdős területen.

Az állítást a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (NAÜ) nem tudta ellenőrizni.

Nem áll le az orosz gázszállítás, ha vevő április 1-jéig nem igazolja vissza, hogy kész rubelben rendezni a számlát - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.

„Rengeteg arra vonatkozó kérdést kaptam, hogy ha nincs visszaigazolás a rubelben történő fizetésről, akkor április 1-jétől leáll-e a gázszállítás. Nem, nem így van, és ez nem következik a tegnap aláírt és közzétett rendeletéből” - nyilatkozott a szóvivő.

„A most zajló szállítások kifizetése nem ma, hanem a hónap második felében, április végén, vagy akár május elején esedékes” - magyarázta Peszkov.