Külföld

Folyamatosan nő Putyin támogatottsága

A Vlagyimir Putyin orosz elnökbe vetett bizalom egy hét alatt 0,4 százalékponttal 81 százalékra nőtt Oroszországban – derült ki a VCIOM állami közvélemény-kutató központ pénteken közzétett felméréséből.

Folyamatosan nő Putyin támogatottsága
Vlagyimir Putyin orosz elnök
Fotó: AFP/Sputnik/Alexey Nikolsky

A felmérést a március 21-27. között időszakban az ország 80 régiójában, 1600 felnőtt bevonásával végezték el. A Jurij Levada Független Elemzőközpont csütörtökön megjelent felmérése szerint Putyin elnök támogatottsága 83 százalékos volt, ami 12 százalékpontos növekedést jelentett februárhoz képest. Az elnök elutasítottsága 15 százalékon állt, amely ugyancsak 12 pontos csökkenést jelzett.

Putyin pénteken telefonbeszélgetést folytatott török hivatali partnerével, Recep Tayyip Edogannal, akinek a Kreml szerint köszönetet mondott azért, hogy Isztambulban kedden helyszínt biztosított az orosz-ukrán tárgyalások második fordulójának. Erdogan az ankarai elnöki hivatal szerint kijelentette, hogy Törökország számára prioritást jelent a Putyin és a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti találkozó megrendezése.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Újdelhiben megtartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy Moszkva dolgozik a Kijev számára írásban előterjesztendő javaslatain, és hogy Isztambulban némi haladást észlelt a kétoldalú tárgyalásokon.

Rámutatott, hogy az ukrán fél Isztambulban első ízben terjesztette elő papírra vetve saját elképzelését az elérendő megállapodásról.  

Lavrov leszögezte, hogy nemcsak Oroszországot, de Ukrajnát és a többi európai országot is biztonsági garanciák illetik meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) azon dokumentumai alapján, amelyek rögzítették a biztonság oszthatatlanságának elvét. Ennek értelmében egyetlen ország sem erősítheti a saját biztonságát a többi rovására.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezetője pénteken Kalinyingrádban találkozott Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával, akit arról biztosított, hogy az általa irányított vállalat mindent megtett az orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai nukleáris létesítmények biztonsága és a NAÜ tájékoztatása érdekében.

Mint mondta, a Roszatom biztosította, hogy az erőművek személyzete végezhesse a dolgát.

Lihacsov a sajtónak nyilatkozva méltatta a NAÜ-küldöttség legmagasabb szintű szakmai hozzáállását, valamint az események kiegyensúlyozott és depolitizált megközelítését, a kizárólag a nukleáris biztonsági kérdésekre történő összpontosítását.  

Grossi megköszönte Lihacsovnak az együttműködést, és méltatta, hogy a NAÜ, Oroszország és Ukrajna még ilyen nehéz körülmények között is együttműködik a nukleáris biztonság garantálása érdekében. Közölte, hogy a NAÜ a jövő héten megkezdi az ukrán nukleáris létesítmények biztonságának ellenőrzését.  

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) munkatársai pénteken nem tudtak eljutni Zaporizzsjából Mariupolba, hogy segítsenek a helyi lakosok evakuálásában. Szombaton újabb kísérletet tesznek - közölte a karitatív szervezet genfi központja.

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóosztálya pénteken közleményt adott ki, amelyben azt állította, hogy az ukrán vezetés értesítette a brit külügyminisztériumot, hogy nem szándékozik betartani a hadifoglyok bánásmódjáról szóló genfi egyezményt. A fogságba esett orosz katonák, akik közül sokan sebesültek, várhatóan nem kapnak elegendő élelmet és sürgősségi orvosi ellátást, azzal az ürüggyel, hogy „sok ukrán számára mindez most nem elérhető” - állt a jelentésben.

Az SZVR szerint Ukrajna az orosz katonák megkínzásáról készült videók nyilvánosságra kerülése után igyekszik elejét venni annak, hogy további ilyen esetek kerüljenek nyilvánosságra.

A kémszolgálat közleménye értelmében Kijev célja, hogy a nyugati partnerei lebeszéljék az ICRC-t az orosz hadifoglyokhoz való hozzáférésről. A SZVR úgy tudja, hogy London javasolta Kijevnek: tegyen lépéseket a fogolykínzás miatt megromlott imázsa javítása érdekében.

A donyecki „népköztársaság” pénteken 562 ember Mariupolból történt kimenekítéséről számolt be. Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese a Rosszija-1 televíziónak azt mondta, hogy Mariupolban mintegy négyezer ukrán fegyveres maradt, három ellenállási csoportra osztva. A legtöbben az Azovsztal fémműben vannak, de maradtak a városközpontban és a kikötőben is.

Baszurin azt mondta, hogy a háború kezdete óta 513 ukrán katona tette le önként a fegyvert.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője péntek esti hadijelentésében azt mondta, hogy a belgorodi olajtárolónak, amelyet az ukrán Mi-24-es helikopterek találtak el, semmi köze az orosz fegyveres erőkhöz, a létesítmény csak a polgári közlekedést látta el üzemanyaggal.

A tábornok beszámolója szerint egyébként az orosz fegyveres erők a Basztyion komplexum Onyiksz cirkálórakétáival megsemmisítettek egy ukrán főhadiszállást Sahtarskije település közelében, a csapás következtében akár negyvenen is életüket veszthették. Összesen 40 újabb katonai létesítmény lerombolásáról, valamint egy Mi-24-es helikopter és négy drón lelövéséről számolt be.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos közölte, hogy 28 orosz kamionsofőr kért tőle segítséget a hazatéréshez, mert az ungvári központi vámhivatalban megfosztották őket irataiktól, és járműveiket is elkobozták.

Újabb ukrán-orosz fogolycserét hajtottak végre

Végrehajtották a második ukrán-orosz katonai fogolycserét a háború kitörése óta - jelentette be pénteken Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.

A felek 86-86 katonát cseréltek ki a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megyében. Verescsuk kiemelte, hogy az ukrán foglyok között 15 ukrán katonanő is visszanyerte a szabadságát. Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője hozzátette, hogy a kicserélt ukrán foglyok már mind biztonságban, ukrán ellenőrzésű területen vannak.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett: a mostanit megelőzően a felek március 24-én cseréltek ki tíz-tíz foglyot.

Közben Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján - reagálva azokra az orosz vádakra, amelyek szerint ukrán helikopterek csapást mértek volna a határ közelében fekvő oroszországi Belgorod olajtározójára - kijelentette: „Ukrajna nem felelős az Oroszországi Föderáció területén bekövetkezett összes katasztrófáért vagy eseményért, beleértve az említett olajraktárban keletkezett tüzet”.

„Szeretném megjegyezni, hogy az ukrán állam most védelmi műveletet hajt végre a fegyveres orosz agresszió visszaszorítására Ukrajna területén. Nem először kapunk ilyen vádakat. Ezért ezt az információt sem megerősíteni, sem cáfolni nem fogom” - szögezte le a szóvivő.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy ukrán tévéműsorban kijelentette, hogy Ukrajnának semmi köze a belgorodi olajtározóban történt robbanásokhoz. Szerinte ez olyan helybeliek műve volt, akik „kezdenek valamit megérteni” a jelenleg zajló háborúról. Úgy vélekedett, hogy Oroszországban sem mindenki támogatja az Ukrajna elleni háborút. „Meg kell érteniük, hogy ilyesmi bárhol Oroszországban megtörténhet. Nem mi mentünk hozzájuk háborúval. (Dmitrij) Peszkov (a Kreml szóvivője) azt mondja, hogy ez nem járul hozzá a tárgyalásokhoz. Az talán elősegíti a tárgyalásokat, hogy Ukrajnában gyerekeket és a nőket ölnek? És azt hazudják az egész világnak, hogy nem csinálnak itt semmi különöset, csak elpusztítanak néhány nácit?!” - fogalmazott Danyilov, megjegyezve, hogy nem tudja, így miről is állapodhatnak meg Oroszországgal.  

A védelmi minisztérium hivatalos hírportálján közzétette, hogy az ukrán erők visszavették Borogyanka települést Kijev megyében. Ihor Szapozsko a szintén Kijev környékén lévő Brovari polgármestere ezt megelőzően azt hozta nyilvánosságra, hogy az orosz csapatok kivonultak Brovari járás területéről. A régióban Bucsa város polgármestere is települése visszafoglalásáról adott hírt pénteki videóüzenetében.

Makszim Marcsenko, a dél-ukrajnai Odessza megye katonai adminisztrációjának vezetője péntek este a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy három rakétacsapást hajtottak végre az orosz erők egy Odessza közelében fekvő település ellen. Azt írta, hogy vannak sérültek is, de egyelőre több részletet nem hozott nyilvánosságra.  

Az ukrán parlament pénteken 21 előterjesztést szavazott meg. Ezek között első olvasatban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az oroszbarát politikai pártok betiltásának eljárását határozza meg. Az előterjesztés szerint ha a bíróság betilt egy olyan politikai pártot, amely a parlamentben frakciót alakított, annak képviselőcsoportját a bírósági határozat jogerőre emelkedése után a törvényhozás elnöke feloszlatottnak nyilvánítja - írta az UNN ukrán hírportál. Az UNN emlékeztetett arra, hogy a védelmi tanács 11 párt működését - köztük a parlamenti frakcióval rendelkező Ellenzéki Platform - az Életért elnevezésű pártét - a hadiállapot idejére felfüggesztette.

Kapcsolódó írásaink