Külföld

Háromszoros helytállásra van szükség

Az anyaországi és a határon túli magyarság számára is sordöntő fontosságú a választás, véli Kiss Nándor

„Egy erős nemzeti kormányra van szükségük a határon túli magyaroknak” – mondta a lapunknak adott interjúban Kiss Nándor szerbiai parlamenti képviselő, a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fórumának elnöke, akit nemzetpolitikáról, valamint a közelgő magyar, illetve szerb választásokról kérdeztünk.

Háromszoros helytállásra van szükség
Kiss Nándor: A magyar kormány a nemzet részeként tekint a külhoni magyarságra
Fotó: VMSZ

– Az elmúlt évek nemzetpolitikájának milyen hatása volt a szerbiai magyarok többségi társadalom általi megítélésére?

– Tartalmasnak nevezhetjük azt a tízéves időszakot, amikor a két ország vezetőinek viszonyáról beszélünk. Azzal kell kezdeni, hogy a Szerb Haladó Párt tíz évvel ezelőtti hatalomra jutását követően nagyon rövid időn belül megindult a két kormány közötti kapcsolat kiépítése.

Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már a következő évben sor kerülhetett arra a történelmi pillanatra, amikor a második világháború utáni, a magyar lakosság ellen indított megtorlások ikonikus helyszínén, Csúrogon egy olyan emlékmű került felavatásra, amely előtt a két ország államfője főt hajtott, ezzel tisztelegve az ártatlan áldozatok emléke előtt. Továbbá egyidejűleg az akkori csúrogi magyar lakosság kollektív bűnössége is kikerült a hatályos törvények közül. Nemcsak a szavak szintjén, de a tettek mezején is elkezdték betemetni azt a képzeletbeli árkot, amely a két ország vezetése között tátongott ezt megelőzően. Tehát ami a politikumot illeti, valóban egy megbecsültebb helyre kerültünk a szerbiai köztudatban.

– Mi volt az elmúlt tizenkét évben a legjelentősebb eredménye a magyar nemzetpolitikának a délvidéki magyarokra nézve?

– Erre minden gondolkodás nélkül a kettős állampolgárság intézményének bevezetését vágnám rá. Illetve Magyarországnak a határon túli magyarok iránti felelősségvállalását és ennek az alaptörvényi rögzítését. Valójában innentől tudunk beszélni minden egyéb intézkedésről, amelyek valóban hozzájárultak a vajdasági magyarok szülőföldjükön való megmaradásához. A baloldali kormányzás alatt 2004-ben a több százezer románnal, ukránnal és szerbbel riogatták az anyaországi magyar lakosságot a kettős állampolgárságról kiírt népszavazás kapcsán.

A nemzeti kormány részéről jóvátételként fogadták ezt az intézkedést, mivel igenis a nemzet részeként tekint a külhoni magyarságra. Ezenkívül kiemelném azt a gazdaságélénkítő programot, amelynek köszönhetően 2016 után külhoni mércével hatalmas pénzösszegek kerültek magyar családok és vállalkozások támogatására. Illetve azok a támogatások, amelyek már 2010 óta elérhetők, amelyek nélkül hatványozottan rosszabb körülmények között tudnánk élni mindennapjainkat, megélni magyarságunkat. Ezek alapfeltételek voltak, hogy a már így is gyors népességfogyást lelassítsuk, és vonzóvá tegyük a szülőföldön maradást a nemzettársaink körében.

– Hogy látja, milyen esélyei vannak a magyar közösségnek a szerbiai választásokon?

– Elmondhatjuk, hogy a szerbiai jogrend pozitívan diszkriminálja a kisebbségi listákat a választásokon. Ennek alapján ezeknek a listáknak nem kell átlépniük a választási küszöböt. Ilyen kedvező körülmények mellett azt kell mondani, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség az egyedüli magyar kisebbségi párt, amelyik önállóan, teljes listával indul a szerbiai parlamenti választásokon. Ez a tény magában biztosítja annak a lehetőségét, hogy saját erejére támaszkodva tudja képviselni a magyar közösséget. Ez egy olyan lehetőséggel ruházza fel a magyar közösséget, hogy bármilyen végkifejlet ellenére olyan módon tudja alakítani közösségünk sorsát, amely a legjobb körülményeket biztosítja számunkra. Ennek az egységnek a megtartását tűztük ki célul.

– Mi a tétje a magyarországi választásoknak a határon túli magyarok számára?

– A vajdasági magyarok számára a választások tétje nemcsak kétszeresen, de háromszorosan is fontos. Nem csak a szerbiai és magyarországi országgyűlési választásokon kell a döntésükkel befolyásolni a két ország sorsát, de Szerbiában, ugyanazon a napon államfőt is választ a lakosság. Az aktuális jóléti állapot annak köszönhető, hogy azok a politikai szereplők vannak helyzetben, akik ismételten a szavazók bizalmát kérik. Ennek alapján azt tudom mondani, hogy közösségünk célja csakis a folytonosság lehet.

Ehhez szükségünk van egy erős nemzeti kormányra, egy tapasztalt és önazonos szerbiai magyar politikumra és egy olyan szerbiai partnerre, aki erőforrásként tekint a vajdasági magyarságra. A Magyarországgal szomszédos országok politikusai példát vehetnének Szerbiáról, mert abból a hozzáadott értékből, amit mi a szülőföldünkön teremtünk, ők is jól fognak járni. Tehát azt mondanám, a mostani választások tétje az, hogy a vajdasági magyar közösség folytatja a megkezdett útját előre, vagy ismét zuhanó pályára kerülünk.

Kapcsolódó írásaink