Külföld

Tűzszünetet szeretne Ukrajna

Ukrajna fő célkitűzése a március 29-én kezdődő törökországi tárgyalásokon a tűzszünet elérése Oroszországgal - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Tűzszünetet szeretne Ukrajna
Megkezdődött az ukrán-orosz tárgyalás Isztambulban
Fotó: AFP/Sergey Karpuhin

 „A minimális program a humanitárius kérdések megvitatása, míg a maximális program a tűzszüneti megállapodás elérése lenne” - mondta az ukrán diplomácia vezetője hétfőn este.

Mind Ukrajnának, mind Oroszországnak „jogos aggodalmai” vannak - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök a háborúban álló országok tárgyalódelegációinak isztambuli tárgyalása előtt, felszólítva a feleket arra, hogy „vessenek véget ennek a tragédiának”.

„Lehetséges olyan megoldást találni, amely elfogadható a nemzetközi közösség számára” - mondta a török államfő, hozzátéve, hogy a konfliktus elhúzódása senkinek nem áll érdekében. Erdogan kifejezte reményét, hogy a két fél törökországi tárgyalásai kikövezhetik az utat a két ország vezetőjének találkozójához.
Erdogan köszöntője után a delegációk azonnal megkezdték a tárgyalásokat.

Erdogan felszólította az orosz és ukrán felet, hogy vessenek véget a háborúnak
Erdogan felszólította az orosz és ukrán felet, hogy vessenek véget a háborúnak
Fotó: AFP/Sergey Karpuhin

Blinken megkérdőjelezi Moszkva komolyságát a tárgyalásokon

Az Egyesült Államok kételkedik Moszkva komolyságában az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon - jelentette ki kedden Marokkóban tartott sajtótájékoztatóján Antony Blinken amerikai külügyminiszter, miután előrehaladást jelentettek be az Isztambulban folytatott ukrán-orosz tárgyalásokon.

„Semmi olyat sem látok, amely arra engedne következtetni, hogy tényleges elmozdulás történt volna Oroszország részéről” - mondta az amerikai külügyminiszter.

Hozzátette ugyanakkor: Washington támogatja, ha Ukrajna úgy látja, hogy előrelépés történt.

A keddi isztambuli tárgyalások után Oroszország megígérte, hogy radikálisan csökkenti katonai tevékenységét Kijev és Csernyihiv térségében.

„Egy dolog, amit mond és más dolog, amit tesz Oroszország. Mi arra összpontosítunk, amit tesz” - tette hozzá Blinken, aki úgy vélte, hogy az ukránok a „szó szerint a fejükhöz szorított pisztollyal” tárgyalnak.

Oroszország továbbra is kegyetlenül bánik Ukrajnával és a lakosságával, ebben a pillanatban is, amikor erről beszélünk - állította Blinken, aki előzőleg hosszú tárgyalást folytatott marokkói vendéglátójával, Nászir Burita külügyminiszterrel.

Az amerikai külügyminiszter felszólította Oroszországot, hogy „azonnal vessen véget az agressziónak és vonja ki a csapatait” Ukrajnából.

Olajtározókat értek támadások

Vitalij Koval, az Ukrajna nyugati részén fekvő Rivne megye katonai adminisztrációjának vezetője szerint orosz rakétacsapás ért hétfőn este egy helyi olajraktárat. A károk mértékéről, vagy esetleges áldozatokról nem tett említést. Koval egyébként már vasárnap is beszámolt egy légicsapásról, amely szombat este érte a Dubnóban található olajraktárt. A raktár teljesen kiégett, személyi sérülés viszont nem történt.

Az ukrán hadsereg szerint az olajtározók elleni összehangolt akcióról van szó, amivel az orosz félellátási nehézségeket és „humanitárius katasztrófához vezető helyzetet” próbál előidézni.

Légi indítású orosz manőverező robotrepülőgépek megsemmisítettek egy nagy üzemanyagbázist a nyugat-ukrajnai Rivne megyében - jelentette be Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője, aki elmondta: a csapást hétfő este hajtották végre Klevan község közelében. Mint mondta, a bázisról a Kijev külvárosaiban használt ukrán haditechnikai eszközöknek szállítottak üzemanyagot.

A brit hírszerzés friss jelentésében arról számolt be, hogy a Wagner orosz magánbiztonsági cég jelentős erőket vezényelt Kelet-Ukrajnába. Az értesülés szerint ezer fegyveresről is szó lehet, akiket magas rangú parancsnokok irányítanak.

A Harkiv melletti Ljubotyin falut orosz rakétatámadás érte hétfőn, több ház megsemmisült, heten megsérültek, egy ember pedig életét vesztette, tudatták az ukrán erők.

Objektum doboz

Mikolajivi kormányépületet ért rakétatalálat

A dél-ukrajnai Mikolajiv fő kormányépületét érte kedden rakétatalálat, amely nagy pusztítást okozott az épületben. Egyelőre nincs hír halálos áldozatokról, de a hírek szerint többen a romok alatt rekedtek.

Vitalij Kim, a régió kormányzója azt mondta, csak azért élte túl a támadást, mert elaludt és késve érkezett a munkahelyére.

Objektum doboz

Moszkva szerint „cirkálórakéták” üzemanyagbázist semmisítettek meg Nyugat-Ukrajnában

Igor Konasenkov szerint az orosz légierő az éjszaka folyamán 68 ukrán katonai célpontot, a légvédelem pedig három drónt semmisített meg. Összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 123 repülőgépet, 311 drónt, 1738 harckocsit és páncélozott járművet, valamint 181 rakéta-sorozatvetőt veszített.

Eduard Baszurin ezredes, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese azt mondta, hogy a hétfői ukrán tüzérségi támadások következtében két civil életét vesztette, 29 pedig megsebesült. Mint mondta, a „népköztársaság” területét több mint 250 belövés érte Grad rakéta-sorozatvetőkből valamint 152, 122, 120 milliméteres aknavetőkből.

Az orosz fél szerint megkínzott civilek holttesteit találták mariupoli pincékben

Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője Moszkvában hétfő éjjel kijelentette, hogy „a nacionalistáktól megszabadított” mariupoli házak pincéjében az orosz katonák megkínzott civilek holttesteire bukkantak. A tábornok szerint az áldozatok bőrébe neonáci jelképeket és horogkeresztet vágtak bele.

A korábban több mint 400 ezer lakosú Mariupol védelme az Azov nacionalista ezred feladata volt. Az orosz hadsereg és a donyecki milícia hétfő este egybehangzóan arról számolt be, hogy meghiúsult egy ukrán helikopteres akció, amelynek célja az alegység parancsnokainak kimentése volt.

Orosz híradások szerint a városnak az orosz támogatottságú szakadár „népi milícia” ellenőrzése alá vont részében a lakosok elpanaszolták, hogy az Azov-ezred fegyveresei a csaknem egyhónapos ostrom alatt válogatás nélkül mindenkire lőttek és semmilyen segítséget sem adtak a civileknek.

Mizincev szerint Harkivban három ember életét vesztette, és több mint tízen megsebesültek, amikor „nacionalisták” hétfőn tűz alá vették az élelemért és vízért sorban álló lakosokat. Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke vizsgálatot rendelt el egy, az interneten közzétett videofelvétel ügyében, amelyen ukrán „nacionalisták” ütlegelnek, majd megölnek egy hátrakötött kezű orosz hadifoglyot. Hasonló eljárást kezdeményezett egy, a moszkvai partriarkátushoz tartozó ortodox pap ügyében, akit egy felvétel tanúsága szerint a liturgiáról hurcoltak el erőszakkal ukrán fegyveresek Cserkaszi megyében.

Zelenszkij: Nagyon nehéz a helyzet az ukrán sikerek ellenére

A széles körű orosz támadásoknak ellenállni próbáló Ukrajnában „nagyon nehéz a helyzet” annak ellenére, hogy az ukrán erők az elmúlt napokban értek el harci sikereket, például visszavették az orosz csapatoktól a főváros határában, Kijevtől északnyugatra fekvő Irpiny települést - jelentette ki hétfő éjjeli videóüzenetében Volodimir Zelenszkij elnök, aki összegezte, hogy az ország számos részében heves harcok zajlanak, így Csernyihiv, Szumi, Harkiv városoknál, a Donyec-medencében és Dél-Ukrajnában. Kijev északi részét továbbra is az orosz erők ellenőrzik, és Irpinynél is folytatódnak az összecsapások. Az elnök azt mondta, hogy a támadókat jelentős veszteségek érték, de ez nem állítja meg őket.

Zelenszkij ismét az Oroszország elleni szankciók szigorítására szólította fel a nemzetközi közösséget, és kifogásolta, hogy a büntetőintézkedések nagyobb mértékű fokozását egyelőre arra az esetre helyezték kilátásba, ha Moszkva vegyi fegyvert vet be. Az ukrán elnök egyebek között az orosz olajexport átfogó korlátozását sürgette.
Bírálta, hogy az orosz erők ismét megakadályozták több humanitárius folyosó működtetését, elsősorban Mariupol kikötővárosnál.

Zelenszkij azzal is vádolta Oroszországot, hogy foszforbombát vetett be. Ukrán tisztségviselők már korábban is illették ezzel a váddal a támadókat, egyebek között Harkivnál.
A fehérfoszfor lángja különösen nehezen eloltható, pusztító tűzzel ég, amíg csak oxigénhez jut. A füstje is erősen mérgező, ezért vegyi fegyvernek számít. Nemzetközi jog tiltja a használatát.

Peszkov: Csak akkor vetünk be atomfegyvert, ha Oroszországot létében fenyegetné veszély

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfő éjjel a PBS amerikai televíziónak adott interjút, és ebben arról is beszélt, hogy Oroszország atomfegyvert csak abban az esetben vetne be, ha létében fenyegetné veszély, és „akármilyen legyen is az ukrajnai hadművelet kimenetele”, erre nem lehet szükség. Megerősítette egyúttal, hogy Moszkva nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság illetékességét. Kijelentette azt is, hogy polgári lakóházakat az orosz erők nem támadnak.

Az ENSZ-főtitkár humanitárius tűzszünet megteremtésén dolgozik

 Kezdeményezte António Guterres ENSZ-főtitkár, hogy Ukrajnában teremtsék meg egy humanitárius célzatú tűzszünet meghirdetésének feltételeit, és ezáltal tegyék lehetővé, hogy segélyt juttassanak el a rászorulókhoz, és érdemi tárgyalások kezdődhessenek a háború befejezéséről.

Az ENSZ New York-i székhelyén nyilatkozva a főtitkár bejelentette, hogy megbízta a humanitárius ügyekért felelős helyettesét a tűzszünetre vonatkozó tárgyalások lebonyolításával, és Martin Griffiths már fel is vette a kapcsolatot a felekkel.

„Érdemi párbeszédet kell létrehozni mindkét féllel a humanitárius tűzszünet lehetőségéről” - fogalmazott Guterres, hozzátéve, hogy reményei szerint Griffiths hamarosan ellátogat Moszkvába és Kijevbe is.

A főtitkár kijelentette: a háború „emberéletek ezreinek értelmetlen elvesztését” okozta, iskolákat, kórházakat, infrastrukturális létesítményeket tett tönkre, és világszerte felvitte az élelmiszer- és energiaárakat.

Hangsúlyozta, hogy az elmúlt hónapban az ENSZ humanitárius szervezetei a háború által sújtott közel 900 ezer embernek nyújtottak segítséget az élelmezés, valamint a fedélhez és a higiéniai ellátáshoz jutás terén.

Japán kedden közölte, hogy további büntetőintézkedésekkel sújtja Oroszországot. Így a jövő héttől megtiltja, hogy japán luxuscikkeket exportáljanak oda. A gazdasági minisztérium szerint ez járművekre, divatcikkekre és műtárgyakra is vonatkozik.
A kormány azt is közölte, hogy a japán cégeket arra szólították fel: ha Oroszország rubelben kérné a fizetséget a gazdasági műveletekért, utasítsák vissza a kérést.

Kapcsolódó írásaink