Megkérdőjelezhető szolidaritás

Cernochová erkölcsi felháborodása inkább a cseh–orosz kapcsolatok már évek óta tartó kiéleződésének hátteréből eredhet, mintsem az ukrán nép iránt érzett szolidaritásból. A két ország viszonya a 2014-es vrbeticei fegyverraktár felrobbantásával romlott meg, amelynek elkövetésével a csehek az orosz biztonsági szolgálat embereit vádolták meg. Ezután 2020-ban Konyev marsall prágai bronzszobrának eltávolításával éleződtek az ellentétek tovább, amit a Kremlben az elesett orosz katonák emlékét gyalázó ellenséges gesztusnak ítéltek.

A prágai baloldali kormány miniszterének felháborodását tehát inkább ez az előtörténet magyarázhatja, mintsem az együttérzés, hiszen Csehország a kelet-ukrajnai szakadár területek létrejötte után még szállított fegyvereket Moszkvának. Az akkori szociáldemokrata kormány által az érvényes fegyverembargó ellenére engedélyezett 14 millió euró értékű szállítmányban repülőgépmotorok és drónok voltak.

Az ICIJ nemzetközi újságíró-konzorcium dokumentumai pedig azt mutatják, a cseh bankok az illegális orosz vagyonok egyik legnagyobb európai pénzmosodájának számítottak. A jelentések szerint a kétes eredetű orosz pénzek legnagyobb haszonélvezője a magyar devizahitel-botrányban is érintett osztrák Raiffeisen Bank cseh fiókjai voltak, de cseh tulajdonú bankokat is gyanúsítanak pénzmosással.

Eközben sajtóhírek szerint a prágai ingatlanpiacon az Oroszország elleni szankciók bevezetése után óriási mozgás indult meg. Értesülések szerint az orosz hivatalnokok egyik kedvenc befektetőhelyének számító Prágában és Karlovy Varyban áron alul próbálnak megszabadulni tulajdonosaik a luxusingatlanjaiktól, félve a szankcióktól.