Külföld

Késlekednek a delegációk egyeztetései

A nyilatkozatok azt jelzik, hogy egyre távolabb kerülnek a felek álláspontjai az Oroszország és Ukrajna közötti békekötés feltételeiről

A korábbi kedvező hírekhez képest, úgy tűnik, távolodott az orosz és az ukrán álláspont a béketárgyalásokon. Az ukrán elnök több, az orosz fél számára fontos kérdésben nem hajlandó engedni, és egyre többször kritizálja Magyarországot is. Eközben a frontvonalon az orosz hadsereg a „már megszokott” stratégiát követi.

Késlekednek a delegációk egyeztetései
A kelet ukrán területek megyéit folyamatosan foglalják el az orosz csapatok
Fotó: AFP/Seva Karacan

A vasárnapi hírek szerint hétfőn folytatódtak volna az orosz–ukrán béketárgyalások, de ezt egy nappal elhalasztották, így a legújabb tervek szerint kedden–szerdán folytatják az egyeztetéseket Törökországban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz médiumoknak adott vasárnapi interjúban kijelentette, hogy Kijev nem hajlandó tárgyalni a demilitarizációról, a „nácitlanításról”, valamint az orosz nyelv védelméről sem. Azt állította, hogy Magyarország – bár szerinte kevésbé – és Oroszország „játszadozik” a nyelvi kérdéssel. Kifejezte, hogy aki nemzetiségi nyelven akar tanulni, az járjon magániskolába.

Elmondta azt is, hogy Ukrajnában mindenki olyan nyelven beszél, amilyenen csak akar. Volodimir Zelenszkij vasárnap éjjeli videóüzenetében kijelentette, hogy a Törökországban sorra kerülő tárgyalásokon is világossá fogja tenni, hogy Ukrajna függetlenségének és területi egységének megtartását tekinti prioritásnak. Az elnök ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a szerinte legfontosabb pontban, a biztonsági garanciák, a semlegesség és a nem nukleáris státus kérdésében Kijev készen áll a megegyezésre.

Hozzátette, egy esetleges megállapodást parlamenti ratifikációval és néhány hónapon belül referendumon kell megerősíteni. Az ukrán államfő ismételten személyes találkozót szorgalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn a szerb sajtónak nyilatkozva ugyanakkor kijelentette, az orosz és az ukrán elnök személyes találkozására akkor van esély, ha közlednek a felek álláspontjai. Nemcsak látszatmegegyezés kell, mint amilyet Minszkben kötöttek, hanem eredmények – hangsúlyozta. Ukrajna „demilitarizációja és nácitlanítása” a legfontosabb eleme a vágyott megegyezésnek – mondta az orosz külügyminiszter. Oroszország azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy Ukrajna a NATO meghosszabbított karja legyen.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn kijelentette, a Kremlt aggodalommal töltik el Joe Biden amerikai elnök újabb, Vlagyimir Putyin orosz államfőre tett megjegyzései. Ismert, hogy Biden szombati varsói beszédében az ukrajnai háborúval kapcsolatban mészárosnak nevezte Putyint, aki szerinte nem maradhat hatalmon. Peszkov elmondta, hogy továbbra is nagy figyelemmel kísérik az amerikai elnök kijelentéseit. Az orosz tisztségviselő a béketárgyalásokkal kapcsolatban megjegyezte, egyelőre azt a politikát követi Moszkva, hogy nem hoznak nyilvánosságra részleteket, ugyanis nem akarnak ártani a tárgyalási folyamatnak.

Az orosz hadsereg továbbra is ostrom alatt tartja a frontvonalon fekvő jelentősebb ukrán városokat, többek között Harkovot és Csernyihivet is, valamint az orosz flotta blokádja miatt Ukrajna el van vágva a Fekete-tengertől, így ellehetetlenült az ország tengeri kereskedelme is a háború kezdete óta. Az ukrán hadsereg közlése szerint most az orosz csapatok fő célja uralmuk alá hajtani Donyeck és Luhaszk megyét.

Közben az ukrán katasztrófavédelem arról tájékoztatott, hogy – a korábbi hírekkel ellentétben – jelenleg nem észlelnek tüzeket a csernobili atomerőmű körüli lezárt zónában. Az ukrán elnök a The Economist című brit lapnak adott nyilatkozatában azt állította, hogy több, az orosz egységek által elrabolt polgármestert is holtan találtak, de ezt független források egyelőre nem erősítették meg.

Pragmatikus kapcsolatok
 

India továbbra is önálló külpolitikát folytat
 

India már a héten elindíthatja azt az elszámolási rendszert, amely lehetővé teszi, hogy Újdelhi és Moszkva rúpia–rubel alapon számolhassa el az egymás közötti ügyleteket – jelentette ki az Indiai Exporttársaságok Szövetségének egyik tisztviselője az amerikai CNBC televíziónak. Hozzátette, India egy olyan bankközi elszámolási rendszeren is dolgozik, amely lehetővé tenné a saját valuta alapú elszámolást orosz partnereikkel.

Az indiai központi bank, valamint a pénzügyminiszter egyelőre nem kommentálta az értesüléseket. India eddig nem ítélte el Oroszországot az Ukrajna elleni támadása miatt, Újdelhi az ENSZ-ben is tartózkodik az Oroszország elleni fellépéstől, és gazdasági szankciókat sem vezetett be. Emiatt számos nyugati kritikát kap az ország vezetése.
(PZ)

Felelőtlen ígéretek

Szijjártó: Meg kell akadályozni a baloldali terveket

Ha kormányra kerülne a baloldal, azonnal elkezdené a fegyverszállításokat Ukrajnába – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán megosztott videóban. A miniszter hangsúlyozta, a magyarországi baloldal a világ több pontján is megígérte, ha kormányra kerül, azonnal elkezdi a fegyverszállításokat Ukrajnába, és azonnal bevezeti a szankciókat az Oroszországból irányuló energiaszállításokra is.

A magyarországi baloldal miniszterelnök-jelöltje és Gyurcsány Ferenc is világossá tette, hogy ők ezeknek a követeléseknek azonnal helyt adnának – hangsúlyozta Szijjártó. A miniszter kijelentette: „Mindezt meg kell akadályoznunk április 3-án annak érdekében, hogy elkerüljük Magyarország belesodródását a háborúba.”
(PZ)

Oroszországi érdekeltségek
 

Magyarázkodik a brit kancellár a felesége miatt
 

Kínos kérdések záporoznak a brit kormány egyik szenior tagja felé felesége oroszországi üzleti érdekeltségei miatt. A brit kancellár (pénzügyminiszter) Rishi Sunak feleségéről, Akshata Murtyról kiderült, hogy csaknem 12 millió font osztalékot kapott az elmúlt évben egy olyan óriáscégtől, amelyet bírálatok értek amiatt, hogy az ukrajnai háború ellenére is nyitva tartotta orosz irodáját. Március elején a brit kancellár még úgy nyilatkozott, „nincs érv az orosz gazdaságba történő új befektetés mellett”.

Hozzátette, „arra kérem a vagyontulajdonosokat és vezetőket, hogy nagyon alaposan gondoljanak át minden olyan befektetést, amely bármilyen értelemben Putyint és rezsimjét támogatná”. A felesége által is birtokolt Infosys cég oroszországi jelenlétére vonatkozó újságírói kérdésre viszont már úgy válaszolt, csak rajtuk múlik, hogy a magáncégek milyen döntést hoznak.
(DD)

Röviden

Felelős nyilatkozatot sürgetett a kínai külügyminisztérium arra reagálva, hogy Joe Biden amerikai elnök Varsóban kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök nem maradhat hatalmon. Ezt a kijelentését később Biden visszavonta. Peking a háború kitörése óta a konfliktus békés rendezését sürgeti, de nyugati országokkal ellentétben nem ítélte el az orosz felet.

Legalább két német tartomány hatóságai büntetőjogi felelősségre vonással fenyegetik lakosaikat, amennyiben úgy döntenek, hogy a Z betűt jelképként használják. Az orosz erők megkülönböztetésként használták a betűt járműveiken az ukrán–orosz konfliktus hadműveleteiben.

Megérkezett Bostjan Lesjak követségi ügyvivő Kijevbe, akit Ljubljana küldött az ukrán fővárosba diplomáciai szolgálatra, hogy kifejezze az ukrán kormánynak erkölcsi támogatását. „A város üres, szirénák és robbanások hallatszanak a távolból, de a fővárosban maradtak élete normális mederben folyik” – közölte az ügyvivő Twitter-oldalán.

Egy sodródó tengeri aknát észleltek hétfő reggel Románia felségvizein a Fekete-tengeren, ezért a térségbe küldték a Viceamiral Constantin Balescu nevű aknászhajót, hogy begyűjtse és hatástalanítsa a robbanószerkezetet. Az aknát megtalálták,  beazonosították, majd a búvárok robbanószerkezetet erősítettek rá és felrobbantották – közölte a román védelmi minisztérium. Ukrajna korábban az orosz haditengerészetet vádolta meg tengeri aknák elhelyezésével az ukrán kikötők térségében.
(CsAM)

Kapcsolódó írásaink