Irányadó Európának, hogyan dönt hazánk

 – Milyen problémákkal kell szembenéznie a szociáldemokrata–zöldpárti–liberális kormánykoalíciónak Németországban?

– Az új német kormány komoly belpolitikai kihívások előtt áll. Magyarországgal ellentétben Németországban olyan mértékben megemelkedett az energia ára, hogy sok állampolgár alig tudja megfizetni, és az energiaintenzív iparágak is veszélyben vannak. A Zöldek le akarják állítani az utolsó atom- és szénerőműveket, pedig ez tovább növelné Németország energiaimport-függőségét. Az új német kormány a kábítószer-használat liberalizálását tervezi, továbbá megkérdőjelezi az anyából, apából és gyermekekből álló hagyományos családot. A legtöbb németben ez még nem is tudatosult. De amikor ez megtörténik, a dolgok elég kellemetlenek lesznek a német kormány számára.

– A német sajtóban túlnyomórészt negatív színben tüntetik fel Magyarországot, és a baloldali politikusok is durva kritikákat fogalmaznak meg. Az Európai Parlament alelnöke, Katarina Barley például hazánk és Lengyelország kiéheztetéséről beszélt. Lehetséges ezt ellensúlyozni?

– Sajnos a német médiában a Magyarországról szóló tudósítások gyakran negatívak és egyoldalúak. Legtöbbször olyan baloldali politikusok mondják el véleményüket, mint Barley asszony. De alkalmanként engem is meghívnak fontos beszélgetésekre, interjúkra. Köztudott, hogy egyértelműen a magyarbarát álláspontokat képviselem, így biztosan vannak újságírók, akik megpróbálnak nyílt vitát folytatni, de én is azon kevés német politikusok egyike vagyok a hagyományos demokratikus pártokból, akik nyíltan támogatják Magyarországot.

– Ilyenkor milyen fogadtatásban részesül?

– Amikor a német nyilvánosság előtt megvédem a magyar politikát, mindig nagyon érdekes a reakció: egyesek sértegetnek, sőt fenyegető leveleket is kapok. De sokkal többen írnak nekem velem egyetértő leveleket! Ezt látom a Twitteren is, ahol hetente németek ezrei reagálnak a kijelentéseimre. Tehát Magyarország és politikája sokkal népszerűbb a németek körében, mint a német közmédia alapján gondolhatják. Minél jobban balra tolódik Németország, a németek annál inkább vágynak egy olyan politikára, mint Magyarországé, amely elkötelezett a saját hagyományai mellett, megvédi a családot és a határokat. Magyarországra sok német vágyakozással tekint, ebben az országban, úgy tűnik, még mindig rendben van a világ.

– Hogyan alakított hazánk megítélésén az ukrajnai háború?

– Megfigyelésem szerint Németországban sokan osztják Magyarország álláspontját az ukrajnai válsággal kapcsolatban: az egyértelmű elkötelezettséget a nyugati szövetség mellett, ugyanakkor egyértelmű nemet minden olyan kísérletre, amely az EU-t vagy a NATO-t bevonja az ukrajnai háborúba. A magyarok támogatják az Oroszország elleni szankciókat, de szigorúan ellenzik az átfogó energiaembargót. Ez egyébként a német kormány hozzáállása is. Ezért most nagy az egyetértés a válságban a két ország között, ami remélhetőleg ismét szorosabb együttműködéshez vezet.

– Más kérdésekben is fontos az összefogás?

– A német–magyar barátság minden eddiginél fontosabb Európa összetartásához. Ez nem csak az Oroszországgal való kapcsolatokra vonatkozik, hiszen mi a helyzet a globális iszlamizmus fenyegetésével, az európai kultúránk védelméért folytatott küzdelemmel? Mi, németek csak örülni tudunk annak, hogy magyar barátaink is mellettünk állnak. A brüsszeli és berlini politikai baloldal továbbra is kormányváltásban reménykedik Magyarországon. De ha ez nem történik meg, akkor meggyőződésem, hogy végre konstruktívabban kezelik a magyar álláspontot. Most végre mindenki számára világossá kell tenni, Európa csak együtt tudja megvédeni biztonságát, és továbbra is szerepet vállalni a világpolitikában!

– A német és általában az európai médiában is nagy figyelem irányul a magyar választásokra. Mi ennek az oka?

– A magyarországi parlamenti választások kiemelkedő jelentőségűek, messze túlmutatnak Magyarországon. Elsősorban természetesen arról van szó, hogy a magyar emberek szabad, demokratikus önrendelkezéssel döntenek saját kormányukról. Brüsszelnek ki kellene maradnia ebből a döntésből! Ez a magyarság iránti tisztelet kérdése. A magyaroknak nem kell brüsszeli kioktatás arról, hogyan szavazzanak. Ők maguk tudják ezt a legjobban.

A választás az egész Európai Unió számára is irányadó: akarjuk-e a szülőföldek, nemzetek Európáját, amelynek népei ápolják a hagyományaikat és dönthetnek sorsukról? Vagy egy központosított európai államot akarunk, amelyben a bürokraták döntik el, hogyan neveljék a magyar vagy a német szülők a gyermekeiket? A magyar politika ellenzi Brüsszel hatalmi törekvéseit, ezért küzd ellene olyan masszívan a politikai baloldal. Sok német reméli hozzám hasonlóan, hogy Magyarország a parlamenti választások után is az európai kultúra fellegvára és a szabad, decentralizált Európa úttörője marad.