Külföld

Az orosz hadsereg védelmi állásokat létesít Ukrajnában

Az orosz hadsereg az elmúlt 24 órában több mint 30 kilométerre húzódott vissza Kijevtől keletre, és több ukrajnai fronton is megkezdte védelmi állások kialakítását - közölte szerdán a Pentagon egyik magas rangú tisztségviselője.

Az orosz hadsereg védelmi állásokat létesít Ukrajnában
Lángokban álló hajó a bergyanszki kikötőben
Fotó: AFP

„Az ukránoknak sikerült visszaszorítaniuk az oroszokat Kijevtől 55 kilométerre keletre és északkeletre” - mondta a névtelenséget kérő tisztviselő, miközben a Pentagon kedden még úgy becsülte, hogy az orosz erők 15-20 kilométerre vannak a főváros központjától.

„Az vettük észre, hogy (az oroszok) beássák magukat és védekező pozíciókat alakítanak ki” - tette hozzá. „Nem arról van szó, hogy nem haladnak előre, hanem arról, hogy nem próbálnak előre haladni. Védekező pozíciókat foglalnak el.”

Az orosz erők a Pentagon becslései szerint a Kijevtől északkeletre fekvő Csernyihiv központjától 10 kilométerre is beszorultak. „Itt területet vesztettek, az ellenkező irányba mozognak, de nem sokkal” - jegyezte meg a nyilatkozó.

Harkivban, ahol továbbra is heves harcok folynak, az orosz erők még mindig 15-20 kilométerre vannak a városközponttól, és az ukránok „nagyon kemény” ellenállásába ütköznek.

Az amerikai védelmi minisztérium tisztviselője szerint az orosz hadsereg most, úgy tűnik, hogy az oroszbarát szakadár Luhanszk és Donyeck keleti régiót helyezi előtérbe. „Sokkal több energiát fektetnek a Luhanszk és Donyeck régióba, és különösen Luhanszk környékére” - tette hozzá.

„Úgy véljük, hogy megpróbálják mozgásképtelenné tenni az ukrán erőket”, amelyeket 2014 óta a szakadár területekkel közös frontvonal mentén telepítettek, „hogy ne lehessen őket máshol bevetni” - magyarázta.

Délen - jegyezte meg az amerikai védelmi tárca - az orosz haditengerészet az Azovi-tengeren lévő Berdjanszk kikötőjét használja üzemanyag-utántöltésre. Ez utóbbi település azon kevés városok egyike, amelyet az orosz erőknek az offenzíva 28. napján sikerült ellenőrzésük alá vonniuk.

A Pentagon ugyanakkor nem észlelt változást Odessza kikötőváros környékén. Ha a hét elején több rakétát lőttek is ki Odessza irányába orosz hadihajókról, ez kedden és szerdán nem ismétlődött meg - mondta az amerikai tisztviselő.

Kadirov szerint a csecsenek elfoglalták a mariupoli városházát

Az orosz haderő oldalán harcoló csecsen csapatok kezére került a hetek óta ostromlott Mariupol városházája, amelynek épületére kitűzték a zászlajukat is - közölte csütörtökön Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetőjének Telegram-oldalán.

„A fiúk rádión jelentették, hogy felszabadították a mariupoli városházát és kitűzték rá a zászlónkat” - írta Kadirov, akit a Vedomosztyi című orosz gazdasági napilap idézett.
„Az életben maradt banditák nem akartak kockáztatni és elhagyták állásaikat, ahogy azt már megszokhatták, és menekülőre fogták” - tette hozzá bejegyzésében a csecsen vezető az ukrán kormányerőkre utalva.

Kadirov közölte azt is, hogy további csecsen alakulatok jelenleg több irányból haladnak a városban  - mint fogalmazott - „megtisztítva azt az azovi szennytől”. Kadirov ezzel az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő Azov ezredre utalt.
„Ha Isten is úgy akarja, Mariupolt hamarosan megtisztítjuk” - tette hozzá.

Kadirov közzétett egy telefonbeszélgetésről készült videófelvételt is, amely állítólag Adam Delimhanov orosz parlamenti képviselő és „a bátor” csecsen harcosok között készült.

Többen meghaltak orosz légicsapásokban csütörtökön is

Legalább négyen meghaltak orosz légicsapásokban a Luhanszk megyei Rubizsnéban, Ukrajna keleti részén - közölte Szerhij Hajdaj, a megyei közigazgatási hivatal vezetője, aki szerint az áldozatok száma jelentősen emelkedhet. A halottak között van két gyermek.

A tisztségviselő azt állította, hogy az orosz légierő foszforbombákkal támadta a települést. A nemzetközi jog tiltja a vegyi fegyvernek minősülő fehér foszfor használatát.

A napokban a térség más tisztségviselői is vádolták már az oroszokat foszforbomba bevetésével. Az értesüléseket független forrásból nem lehet megerősíteni.
Hajdaj szerint az orosz hadviselés azért durvult el ennyire, mert a csapatok nem tudtak haladni az elmúlt időszakban.

Objektum doboz

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes elmondta: hét humanitárius folyosó létrehozásáról sikerült megállapodni csütörtökön. Hozzátette: az erősen ostromlott Mariupol menekülő lakóit a közeli Berdjanszkból tudják elszállítani, mert Oroszország nem hajlandó biztonságos folyosót nyitni a városközpont irányába.

Objektum doboz

A mariupoli városi tanács közben ismét jelezte: az orosz egységek ezerszámra ejtik foglyul az ukrán civileket az ostromlott városból, illetve azokat, akik onnan menekülnek. Ezeket a foglyokat utóbb Oroszországba deportálják. Moszkva tagadja az állításokat, azonban Mariupol vezetői szerint eddig 15 ezer civilt került így orosz fogságba, tudatta a SkyNews.

Eközben a berdjanszki kikötőben hatalmas robbanásokat lehetett hallani. Az ukrán haditengerészet tudomása szerint egy olyan orosz partraszállító dokkhajó semmisült meg a robbanásban, amely a fekete-tengeri flottához tartozott - tájékoztatott az Unian ukrán hírügynökség.
Az orosz fél nem erősítette meg az értesülést.

Objektum doboz

Az ukrán hadsereg megsemmisítette az orosz fekete-tengeri flotta „Orszk” nevű partraszállító hajóját az orosz erők által elfoglalt  bergyanszki kikötőben - erősítették meg csütörtökön az ukrán fegyveres erőknél az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint.

Szemtanúk korábban arról számoltak be, hogy az égő hadihajóról a tűz átterjedt más hajókra, üzemanyagtartályokra és lőszerekre is. A megyei kormányzói hivatal azt közölte, hogy még két hajó sérült meg, és megsemmisült egy háromezer tonna üzemanyagot befogadó tartály is.

Harkivban 294 civil - köztük 15 gyermek - vesztette életét az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta - közölte a helyi rendőrség a Telegramon csütörtökön.

A háború előtt 1,5 millióan lakták Harkivot, amelyet az ukrán hadsereg szerint számos orosz légicsapás ért. A városban élők alig merészkednek elő az óvóhelyekről - állította a rendőrség.

Ugyancsak Harkivban egy csomagküldő postahivatal előtt sorban álló emberekre mértek csapást az orosz erők nagy hatótávolságú fegyverrel. Ennek következtében, az első információk szerint hatan életüket vesztették, 15-en megsérültek - adta hírül Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó. Szinyehubov ezt megelőzően közölte, hogy az éjjel az orosz erők a Fekete-tenger felől Kalibr típusú rakétákat lőttek ki a megyeszékhelyre.  

Súlyosan megrongálódott épület Szaltivkában, a harkivi régióban
Súlyosan megrongálódott épület Szaltivkában, a harkivi régióban
Fotó: Anadolu Agency via AFP

Propagandafilm készülhet Csernobilról az Enerhoatom szerint

Az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat közlése szerint orosz „propagandista” forgatócsoport érkezett az orosz ellenőrzés alatt lévő csernobili atomerőműbe, hogy „álértesüléseket tartalmazó” filmet készítsen az ottani helyzetről.

Az ukrán Állami Nukleáris Szabályozási Felügyelet közben arról adott hírt, hogy a harkivi atomfizikai intézet területén találtak egy fel nem robbant lövedéket, amely Szmercs típusú rakéta-sorozatvetőből származik. Ezenfelül folyamatosan harci cselekmények zajlanak a kísérleti atomreaktorral rendelkező intézet közelében.  

Kuleba öt országgal egyeztet biztonsági garanciákról

Dmitro Kuleba külügyminiszter az El País című spanyol lapnak adott interjújában - amelyet az UNIAN ukrán hírügynökség szemlézett - közölte, hogy Kijev öt országgal, az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Németországgal, Franciaországgal és Törökországgal folytat tárgyalásokat biztonsági garanciák nyújtásáról Ukrajnának. Kijelentette, hogy a tárgyalásokon Moszkva elfogadhatatlan engedményeket követel Ukrajnától, míg Ukrajnát csak három dolog érdekli: a biztonsági garanciák, a Krím-félsziget és a Donyec-medencei szakadár területek Ukrajnához tartozásának elismerése, továbbá tűzszünet életbe léptetése és az orosz csapatok kivonása.

Kuleba szerint Ukrajnának nemcsak Oroszországtól, hanem más országoktól is biztonsági garanciákat kellene kapnia, és ebbe - mint állította - Oroszország is beleegyezett. Kijev a NATO ötödik cikkében foglaltakhoz hasonló biztonsági garanciákat vár el, vagyis a támadást követő 24 órán belül minden szükséges fegyver biztosítását Ukrajnának és szankciók életbe léptetését - tette hozzá a miniszter.

Lemondott az ukrán agrárminiszter

Eközben Roman Lescsenko ukrán mezőgazdasági miniszter benyújtotta lemondását - mondta el a tárcavezető egyik bizalmasa a Reuters hírügynökségnek. Egyelőre nem tudni, mi áll távozása hátterében. Utódja Mikola Szolszkji eddigi parlamenti képviselő, a mezőgazdasági bizottság elnöke lesz.
Lescsenko korábban azt mondta: Ukrajnában 15 millió hektár helyett 7 millió hektáron tudnak csak vetni tavasszal az orosz invázió miatt. Ukrajna jelentős mezőgazdasági exportőr, így ez komoly bevételkiesést okoz az országnak.

A kijevi kormány már a háború kezdetén felfüggesztette a rozs, a zab, a köles, a hajdina, a só, a cukor, a hús és az élőállatok kivitelét, és engedélyhez kötötte a búza, a kukorica és a napraforgóolaj exportját.

„Az Egyesült Államok a háborús bűnök vádjával akarja szítani az oroszellenességet”

Az Egyesült Államok az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett állítólagos háborús bűnökkel kapcsolatos kijelentéseivel igyekszik gonosznak beállítani Oroszországot a nemzetközi közvélemény előtt, és szítani akarja az oroszgyűlöletet - jelentette ki Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet szerdán.

A diplomata szavaival arra reagált, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter előzőleg azt mondta, hogy az Egyesült Államok értékelése szerint háborús bűncselekményeket követtek el orosz katonák Ukrajnában.

Hozzátette, az amerikai vezetés következtetései a rendelkezésre álló nyilvános és hírszerzési információk gondos elemzésén alapulnak. Kifejtette, hogy Washington nyomon fogja követni a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos értesüléseket és meg fogja osztani ezeket szövetségeseivel és a nemzetközi szervezetekkel.

A washingtoni orosz diplomáciai képviselet vezetője hangsúlyozta, hogy „az ilyen kijelentések túlmutatnak a józan gondolkodáson”. „Ami visszataszító, az az Egyesült Államoknak azon kísérlete, hogy magának tulajdonítsa a jogot annak megítélésére, ki a ”háborús bűnös”.

Egy olyan ország, amely világszerte százezrek életét tönkretette, tönkretett országokat, humanitárius katasztrófák tízezrei és a nemzetközi terrorizmus melegágyainak kialakítása terhelik lelkiismeretét .” - írta Antonov a nagykövetség sajtószolgálatának Telegram-csatornáján.

Zelenszkij világméretű tiltakozásra szólított fel a háború ellen

Világméretű tiltakozásra szólította fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a világ polgárait, arra biztatva, hogy vonuljanak az utcára, tiltakozzanak országa orosz megszállása ellen.

„Ukrán jelképekkel vonuljatok fel, hogy megvédjétek Ukrajnát, a szabadságot, az életet” - mondta Zelenszkij egy angol nyelvű videóüzenetben. „Találkozzatok a tereken, az utcákon, mutassátok meg magatokat és hallassátok a hangotokat!”

Az orosz invázió egy hónapos évfordulójának előestéjén tartott tüzes beszédében Zelenszkij  felszólította a világot, hogy „március 24-től szálljon szembe a háborúval”.

„Szólaljatok meg, demonstráljatok irodáitokból, otthonotokból, iskoláitokból és egyetemeitekről, demonstráljatok a békéért!” - hangoztatta.

Az ENSZ BT elutasította az Ukrajnának nyújtandó humanitárius segélyről szóló orosz határozatot

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában szerdán megbukott az Oroszország által kezdeményezett felhívás, amely az Ukrajnának nyújtandó segélyekhez való hozzáférésről és a polgári lakosság védelméről szólt, de amely nem említette Moszkva szerepét a válságban.

Az indítvány mellett csupán Oroszország és Kína szavazott igennel, a testület többi 13 tagja tartózkodott. „Ha Oroszország törődne a humanitárius helyzettel, abbahagyná a gyermekek bombázását és véget vetne ostromtaktikájának. De nem tették” - mondta Barbara Woodward, Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete a tanácsban a szavazás után. Oroszország cáfolja, hogy civileket támadna.

A Biztonsági Tanács határozatának elfogadásához legalább kilenc igen szavazatra van szükség, és arra, hogy Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország vagy az Egyesült Államok ne emeljen vétót.

Oroszország azt követően terjesztette elő indítványát, hogy előzőleg Franciaország és Mexikó visszavonta az Ukrajna humanitárius helyzetéről szóló biztonsági tanácsi határozatra irányuló saját javaslatát, mert azt Moszkva megvétózta volna. Az a tervezet bírálta volna Oroszországot az ukrajnai humanitárius helyzet kialakulásában játszott szerepe miatt.

Ukrajna és szövetségesei ehelyett azt tervezik, hogy a héten egy hasonló határozattervezetet bocsátanak szavazásra a 193 tagú közgyűlésben, ahol egyetlen ország sem rendelkezik vétójoggal. A közgyűlési határozatok nem kötelező erejűek, de politikai súlyuk van.

„Oroszország egy hónap alatt a világ egyik leggyorsabban növekvő humanitárius katasztrófáját okozta” - mondta Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerdán korábban a Közgyűlésben.

A világszervezetben azóta fokozódik a diplomáciai viszály, hogy Oroszország február 24-én elindította az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett akciót, amelynek célja Ukrajna katonai infrastruktúrájának megsemmisítése. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár kedden elítélte Oroszország „abszurd háborúját”.

A csütörtökön várható közgyűlési szavazás előtt Linda Thomas-Greenfield elmondta: „Az orosz atrocitásokkal szemben a tartózkodás elfogadhatatlan. Oroszországot felelősségre kell vonni az általa okozott humanitárius válságért”.

Dél-Afrika egy rivális szövegtervezetet is benyújtott a közgyűlésben ugyanebben a kérdésben, amely azonban nem említi Oroszországot.

Az Ukrajna által beadott tervezetnek jelenleg 88 támogatója van, a dél-afrikai tervezetnek pedig körülbelül hat, köztük Kína - közölték diplomaták.

Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet szerdán azzal vádolta meg Ukrajnát és szövetségeseit, hogy „újabb politikai oroszellenes showműsort” rendeznek a közgyűlésben.

Nyebenzja sürgette az országokat, hogy szavazzák meg a dél-afrikai határozattervezetet, mondván, hogy az „azt jelzi Ukrajna békés lakosságának, hogy az ENSZ tisztában van a helyzetükkel és segíteni akar”.

Szerhij Kiszlicja, Ukrajna ENSZ-nagykövete az ENSZ Közgyűléshez fordult: „Arra kérjük mindazokat, akik szembe helyezkednek a háborúval, hogy szavazzanak velünk”.

Ukrajna és szövetségesei javítani szeretnének a 141 igen szavazaton, amellyel elfogadták a március 2-i közgyűlési határozatot, amely elítélte Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, és követelte, hogy vonuljon vissza.

Oroszország, Fehéroroszország, Eritrea, Észak-Korea és Szíria nemmel szavazott, míg 35 állam - köztük Kína - tartózkodott.

Foglyul ejtett katonákat cserélt ki Ukrajna és Oroszország

Ukrajna és Oroszország kicserélt tíz-tíz foglyul ejtett katonát - jelentette be csütörtökön a Facebookon Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, az ukrán szóhasználatban „ideiglenesen megszállt területeknek” nevezett vidékek reintegrációjáért felelős tárca vezetője.

Objektum doboz

Hozzátette, hogy a fogolycserét az ukrán fél Volodimir Zelenszkij elnök utasítása alapján hajtották végre. Verescsuk elmondta, hogy ezenfelül visszaadtak Oroszországnak 11 kereskedelmi tengerészt is, akinek a hajója Odessza partjainál süllyedt el, az orosz fél pedig elengedte egy ukrán mentőhajó 19 főnyi legénységét, akiket a Kígyó-szigeten foglyul ejtett ukrán határőrök kiszabadítására tett kísérlet közben fogtak el.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy március 11-én az ukrán hatóságok Melitopol polgármesterét cserélték ki kilenc orosz sorkatonára, március 1-jén pedig az északkeleti Szumi városban egy orosz parancsnokot öt ukrán katonára. Moszkva állítása szerint mintegy ötszáz ukrán katona esett orosz fogságba, míg az ukrán vezérkar azt állítja, hogy mintegy ezer orosz foglyot tart számon.  

Az ukrán légierő keleti parancsnoksága közben arról adott hírt, hogy Harkiv környékén a légvédelem lelőtte az orosz erők egyik, Szu-34-es taktikai bombázó repülőgépét és egyik drónját, azaz pilóta nélküli repülőjét.

A dél-ukrajnai Mikolajiv megyében tüzérségi támadás érte Javkine falut, három polgári személy meghalt és 13 megsérült - közölte a település melletti Bastanka város helyi vezetése a Facebookon.

Olekszandr Kamisin, az ukrán állami vasúttársaság elnöke csütörtök este arról adott hírt a Telegram üzenetküldő portálon, hogy az orosz erők tüzérségi támadást intéztek egy Kijevből a nyugati országrészben lévő Ivano-Frankivszkba tartó evakuációs vonat ellen az ukrán fővárostól délnyugatra fekvő Vaszilkiv településnél. A támadás következtében három vagonban kitörtek az ablakok, de személyi sérülés nem történt.    

Oleh Szinyehubov harkivi kormányzó közben arról adott hírt, hogy egy orosz helikopter tévedésből az orosz erők állásait lőtte a megyében. A helyi vezető azt állította, hogy sok orosz katonát megölt és nagy mennyiségű haditechnikát semmisített meg, de pontos adatokat nem közölt.

Az UNIAN ukrán hírügynökség arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők felszabadították a Kijevtől északnyugatra fekvő Lukjanyivka települést. A faluban az ukrán hadsereg értesülései szerint mintegy kétszáz orosz katona volt, akik egy része harc közben életét vesztette, a többiek elmenekültek.

Kapcsolódó írásaink