Kijev környékét továbbra is ágyúzzák az orosz erők

A bucsai tanács hozzátette hivatalos Facebook-oldalán, hogy a megyében számos falvat megszálltak az oroszok, és humanitárius katasztrófa fenyeget ezeken a településeken.

Az ukrán rendőrség szerdán a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékozatott, hogy Irpinyben a Kijev megyei rendőrezred hozzálátott a város megtisztításához a szabotőröktől, de elsősorban a helyi lakosok segítése és evakuálása a fő feladatuk.

Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök az UNIAN ukrán hírügynökség szerint közben a Facebookon azt írta, hogy az orosz tüzérség továbbra is folyamatosan lövi Irpiny lakónegyedeit. Szavai szerint a településen a lakóházak és a többemeletes épületek jelentős része megrongálódott vagy romba dőlt. Áldozatokról ugyanakkor nem hozott nyilvánosságra adatokat.

Az ukrán légierő keleti parancsnoksága közölte, hogy Harkiv megye fölött a légvédelem lelőtt újabb két orosz repülőgépet. A pilóták sorsa egyelőre ismeretlen.

Az ukrán állami vasúttársaság közlése szerint az orosz erők szerdán az a Donyeck megyei Ocseretine vasútállomását lőtték. A vasúttársaság szerint személyi sérülés nem történt.

A Harkiv megyével határos oroszországi belgorodi régió kormányzója mindeközben az állította a Telegramon, hogy ukrán lövedék csapódott be az orosz régióban - jelentette az Ukrajinszka Pravda. Vjacseszlav Gladkov kormányzó szavai szerint egy faluban robbant a lövedék és vannak sérültek is, de pontos adatokat nem közölt. Az ukrán hírportál hozzáfűzte, hogy az említett oroszországi régióban az Ukrajna elleni háborúban részt vevő orosz csapatok állomásoznak.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen csaknem 16 ezer orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 103 orosz repülőgépet, 125 helikoptert, öt hadihajót, 525 harckocsit és 1590 egyéb páncélost.

„Oroszország népirtást követ el Ukrajnában” - állította Vitalij Klicsko kijevi polgármester egy müncheni városi tisztségviselőkkel folytatott videókonferencián szerdán.

A korábbi profi ökölvívó bajnok városvezető arra kérte a müncheni hivatalnokokat: fejtsenek ki nagyobb nyomást a német szövetségi kormányra, hogy szakítson meg mindenfajta gazdasági kapcsolatot Oroszországgal. „Oroszország minden egyes eurót és eurócentet a hadseregébe fektet” - hangsúlyozta Klicsko a kijevi testvérváros elöljáróinak.

„Elpusztítják a polgári lakosságot. Elpusztítják az országunkat” - tette hozzá Klicsko, aki szerint az orosz hadsereg által használt bombák 500 méteres körzetükben mindent elpusztítanak, ennek megfelelően inkább a polgári lakosság, semmint az ukrán hadsereg elleni fegyvernek lehet őket nevezni. „Már meg sem tudjuk számolni a halottakat. Rémálom, ami itt történik” - tette hozzá.

Mindeközben Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legszorosabb szövetségese arra figyelmeztette az Egyesült Államokat szerdán, hogy a világ „nukleáris disztópiába” sodródhat, ha Washington tovább folytatja azt a politikáját, amelyről Moszkva azt állítja, hogy hosszú távú terv Oroszország elpusztítására.

Dmitrij Medvegyev, aki 2008 és 2012 között volt Oroszország elnöke, jelenleg pedig az orosz biztonsági tanács helyettes vezetője, kijelentette, hogy az Egyesült Államok „primitív játék” részeként a Szovjetunió 1991-es összeomlását követően összeesküdött Oroszország elpusztítására.

„Ez azt jelenti, hogy Oroszországot meg kell alázni, korlátozni kell, össze kell törni, meg kell osztani és el kell pusztítani” - fejtette ki az 56 éves politikus egy 550 szavas közleményben, amelyet szerdán tett közzé és a Reuters brit hírügynökség idézett.

Medvegyev szerint a Kreml sosem engedné meg Oroszország elpusztítását, de arra is figyelmeztetett, hogy ha Washington valahogy mégis elérné szerinte pusztító és romboló céljait, a világnak olyan disztópikus válsággal kellene szembenéznie, amely „hatalmas nukleáris robbanással” érne véget.

Az amerikai külügyminisztérium, a State Department nem válaszolt a Reuters brit hírügynökség reagálást kérő megkeresésére. Mindeközben Fehéroroszország kiutasított néhány ukrán diplomatát az országból, valamint bezárja a breszti lengyel főkonzulátust - jelentette a BelTA fehérorosz állami hírügynökség szerdán. A fehérorosz titkosszolgálat (KGB) már kedden kémkedéssel vádolt meg nyolc ukrán diplomatát.

Moszkva „a megfelelő módon” fog válaszolni arra, hogy Varsó kiutasította 45 diplomatáját - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva.

Lengyelország szerdán 45 orosz diplomatát minősített nemkívánatos személynek, kémkedéssel vádolva meg őket. A kiutasított személyeknek eltérő sürgősséggel, de legfeljebb öt napon belül el kell hagyniuk az országot. A távozó orosz külügyi alkalmazottak újakkal pótlását nem tervezik Varsóban.

Zaharova azt mondta, Varsó azért utasított ki ilyen nagyszámú diplomatát, hogy szándékosan akadályozza a Lengyelországból Oroszországba távozni szándékozó ukrajnai menekülteknek nyújtott konzuli támogatást. A szóvivő szerint a kiutasítottak száma meghaladja azokét, akik diplomata útlevéllel rendelkeznek a nagykövetségen.

Jevgenyij Ivanov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak elmondta, hogy a tárca szervezi a kiutasítottak hazajuttatásának logisztikáját. Szergej Andrejev varsói orosz nagykövet a Rosszija 24-gyel közölte, hogy a képviselet a munkatársainak mintegy háromnegyedét veszíti el. Mint mondta, Lengyelország gyakorlatilag lenullázza a kapcsolatait Oroszországgal.

Andrejev a Rosszija 1 televíziónak úgy nyilatkozott, hogy a lengyel pénzügyminisztérium utasítására még február végén befagyasztották az általa vezetett diplomáciai misszió bankszámláit, ami a Bécsi Konvenció megsértését jelenti. Az ügyészség később arról küldött tájékoztatást, hogy a korlátozás fél évig érvényes.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy az Egyesült Államok az ukrajnai háború miatt nyílt nyomást gyakorol a G20-csoport tagjaira Oroszország kizárása érdekében, de, mint mondta, több ország „szuverén álláspontot képvisel” ebben a kérdésben.

A Reuters brit hírügynökség kedden ezzel kapcsolatban arról számolt be, hogy Piotr Nowak lengyel technológiai miniszter közölte: Varsó az oroszoknak a csoportból történő kizárását javasolta. A TASZSZ hírügynökség szerint Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter március 15-én arról beszélt, hogy tárgyalások folynak Oroszország Lengyelországgal történő felváltásáról a szervezetben.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szerdai előadásában arra figyelmeztetett, hogy a NATO-békefenntartók Varsó által javasolt Ukrajnába vezénylése közvetlen összeütközéshez vezethet Oroszország és a szövetség között.

„Lengyel kollégáink már bejelentették, hogy közeledik a NATO-csúcs, és békefenntartókat kell küldeni (Ukrajnába). Remélem, értik, miről van szó. Ez Oroszország és a NATO fegyveres erői közötti legközvetlenebb összeütközés lesz, amelyet mindenki nemcsak hogy el akart kerülni, de azt hangoztatta, hogy elvileg soha nem történhet meg” - jelentette ki Lavrov.

Szerdán lemondott Anatolij Csubajsz, Vlagyimir Putyin orosz elnök nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokért felelős különmegbízottja. Ezt a moszkvai vezetés egyik liberális személyiségének tartott 66 éves politikus szóvivője is megerősítette.
Az RBK orosz gazdasági napilap úgy tudja, Csubajsz feleségével együtt elhagyja Oroszországot és Törökországba utazik.

Névtelenséget kérő források szerint Csubajsz lemondása Oroszország Ukrajna ellen indított hadműveletével állhat összefüggésben.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Csubajsz önszántából mondott le. Mindemellett Csubajsz magánügyének nevezte, hogy ha tartósan el kívánja hagyni az országot.

Hírügynökségek felidézték, hogy Csubajsz a legmagasabb rangú orosz tisztségviselő, aki benyújtotta lemondását a február 24-én indult ukrajnai hadművelet nyomán. A politikus szóvivője egyelőre nem tett további nyilatkozatot, a Reuters hírügynökség megkeresésekor pedig a politikus letette a telefont.

Csubajsz 2020 decemberében került a különmegbízotti posztra. Az 1990-es években a néhai Borisz Jelcin elnök alatt szolgált miniszterelnök-helyettesként, illetve az államfői kabinet vezetőjeként a gazdaság privatizációjában játszott döntő szerepet. Később egy liberális ellenzéki párt elnöke volt és a Rusznano állami technológiai céget vezette.

Bírálói szemére vetették, hogy a privatizáció során szemet hunyt afölött, hogy egyes vállalkozók nagy vagyonokat szereztek, miközben oroszok milliói szegénységgel küszködtek.