Ukrajna szinte minden térségében szólt a légiriadó

Jelenleg Mariupolban a legsúlyosabb a helyzet; a délkelet-ukrajnai kikötővárosban egy ipari létesítményt ért több találat.

Oroszország 24 óra alatt 300 repülőgép bevetést hajt végre Ukrajna felett, tudatta a The Kyiv Independent amely beszámol egy magas rangú amerikai tisztviselő hétfői kijelentéséről, aki szerinz noha Oroszország katonai repülőgép-bevetéseinek gyakorisága nőtt, még mindig nem érte el a légi fölényét. 

Sigrid Kaag holland pénzügyminiszter a parlamentnek küldött levelében arról tájékoztatta a törvényhozókat, hogy holland pénzintézetek eddig összesen 392 millió euró értékben fagyasztottak be a Kremlhez közelálló, 188 szankcionált orosz személy vagyonából - jelentette az NlTimes hírportál kedden.

Múlt szerdán a holland alsóház képviselői számon kérték a pénzügyminisztertől, hogy a holland pénzintézetek addig miért csak 6 millió euró értékű vagyont fagyasztottak be. Múlt pénteken a Holland Nemzeti Bank (DNB) elnöke azt jelentette be, hogy további 200 millió euró értékű orosz vagyont fagyasztottak be.

Sigrid Kaag kedden közölte, hogy az összeg azért emelkedett, mert a DNB felhívta a pénzintézetek figyelmét a szankciók helyes alkalmazására.

„Gazdasági bűncselekménynek minősül a szankcionált személyekhez köthető vagyon befagyasztásának elmulasztása” - szögezte le levelében a pénzügyminiszter.

Az összeg a bankok, a vagyonkezelő irodák, a nyugdíjalapok és a befektetési vállalkozások által befagyasztott vagyonokat tartalmazza.

A Het Financieele Dagblad című holland gazdasági napilap tavalyi számításai szerint 2020-ban az orosz cégek mintegy 90 milliárd eurót fektettek be Hollandiában. Ebből 35 milliárd euró az EU szankciós listáján szereplő személyekhez kötődik: ez 862 személyt és 73 vállalatot jelent.

Kijev kedden közölte, hogy az ostromlott városokból a civilek kimenekítésére tett erőfeszítései a dél-ukrajnai Mariupol városára összpontosulnak, de nem jelentett be új megállapodást Oroszországgal a csapdába esett lakosok biztonságos átkelésének lehetővé tételéről.
Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes felsorolt néhány helyet, ahonnan buszokkal próbálják meg evakuálni a civileket, de Mariupol nem volt köztük.

Arról sem tett említést, hogy új megállapodásokat kötöttek volna Oroszországgal a civilek evakuálására szolgáló „humanitárius folyosók” létrehozásáról.

Ezzel egy időben a Boriszpil nemzetközi repülőtérhez közeli ukrajnai Boriszpil város polgármestere kedden azt tanácsolta a civileknek, hogy ha tehetik, hagyják el a várost a közeli harcok miatt.
Volodimir Boriszenko polgármester egy videófelvételen közölte, hogy a kijevi régióban, ahol Boriszpil is található, harcok folynak.

„Most nem érdemes a városban tartózkodni, mivel a város környékén már harcok folynak. Felszólítom a civil lakosságot, hogy legyen okos, forduljon a telefonos tanácsadó központunkhoz és hagyja el a várost, amint lehetőség adódik rá” - tette hozzá.

Több tűz ütött ki a lezárt csernobili atomerőmű körüli, szintén lezárt területen - közölte hétfő este az ukrán parlament az Európai Űrügynökség műholdas adataira hivatkozva.

Az összesen hét, különálló lángfészek több mint 2 négyzetkilométeres területet borított el - közölte az ukrán törvényhozás. Az atomreaktor körüli terület - a valaha volt legsúlyosabb polgári nukleáris baleset helyszíne - a háború kezdete óta orosz ellenőrzés alatt áll.

A tüzek valószínűleg az orosz hadsereg támadása következtében, nevezetesen a tüzérségi belövések vagy gyújtogatás miatt keletkeztek - derült ki az ukrán tájékoztatásból.

A beszámoló valóságtartalmát független forrásból nem lehetett ellenőrizni.

A dpa német hírügynökség a jelentésében emlékeztetett arra, hogy a területen korábban már többször is volt erdő- és futótűz a múltban. Az atomerőmű romjai körül 2020 tavaszán nagyobb tüzek törtek ki. Akkoriban a hatóságok arról biztosították a lakosságot, hogy a tüzek nem jelentenek veszélyt.

Az Egyesült Államok évtizedekkel korábban, titokban megszerzett, szovjet gyártmányú légvédelmi felszerelést küld Ukrajnába, hogy ezzel segítsen a kelet-európai országnak védekezni az orosz légi- és rakétatámadásokkal szemben - számolt be a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap, nevük elhallgatását kérő kormányzati illetékesekre hivatkozva.

Az Ukrajnának szánt fegyverek között található többek között az a közepes hatótávolságú, lokátoros SA-8-as légvédelmi rendszer, amelyet az 1970-es években a Szovjetunióban fejlesztettek ki és Moszkva később a világ minden tájára exportált. Az Egyesült Államok korábban azért szerezte be ezeket a fegyvereket, hogy „a hírszerzés szakértői tanulmányozhassák az orosz hadsereg által használt technológiát, és ezzel segítsenek az amerikai haderő kiképzésében”.

A közelmúltban a kongresszus által elfogadott és Joe Biden amerikai elnök által aláírt éves kormányzati kiadásokról szóló törvény felhatalmazza az adminisztrációt arra, hogy az ukrán hadseregnek és a NATO-partnereknek olyan repülőgépeket, lőszereket, járműveket és egyéb felszereléseket adjon át, amelyek vagy már a tengerentúlon vannak, vagy „a meglévő készlet részét képezik”.

A WSJ szerint Ukrajna már rendelkezik néhány orosz légvédelmi rendszerrel, többek között az S-300-assal, de több hasonló fegyverre lenne szüksége, hogy tompítani tudják az orosz támadásokat.  Washington abban reménykedik, hogy a légvédelmi rendszerek bővítése hozzásegítheti Ukrajnát, hogy létrehozza a repüléstilalmi zónát saját országa felett.

„Továbbra is azon dolgozunk szövetségeseinkkel és kulcsfontosságú partnereinkkel, hogy minden nap új segítséget nyújtsunk Ukrajnának, beleértve a szovjet vagy orosz eredetű légvédelmi rendszereket és az ezek működtetéséhez szükséges lőszert” - fogalmazott a lapnak egy amerikai tisztviselő.

A Fehér Ház tájékoztatása szerint hétfőn Joe Biden videótelefonon tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel, Mario Draghi olasz és Boris Johnson brit miniszterelnökkel. „A vezetők megvitatták komoly aggodalmaikat Oroszország brutális ukrajnai taktikájával kapcsolatban, beleértve a civilek elleni támadásokat is” - áll a közleményben.