Külföld

Folytatják az orosz erők az előrenyomulást Ukrajnában

Az ukrán fegyveres erők több térségből számoltak be hétfőn az orosz csapatoknak okozott veszteségekről, közben polgári áldozatok hozzávetőleges számáról is érkeztek jelentések.

Folytatják az orosz erők az előrenyomulást Ukrajnában
Több lakóházat is bombatámadás sújtott Kijevben
Fotó: AFP/Anadolu Agency/Emin Sansar

Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő Azov ezred közölte, hogy egy nap alatt 17 orosz katonát öltek meg a harcokban, továbbá megsemmisítettek két orosz harckocsit és egy Raptor típusú hadihajót. Ezenfelül fegyvereket is zsákmányoltak, egyebek mellett RPG-30 és Fagot típusú páncéltörőket, valamint Kord típusú nagykaliberű golyószórót, tudatta az Ukrajinszka Pravda.

Denisz Prokopenko, az Azov parancsnoka arról is beszámolt, hogy Mariupolban naponta nő a civil áldozatok száma, és mostanra meghaladta a háromezret. Hozzátette, hogy az áldozatok pontos számát senki sem tudja, mert névtelen tömegsírokba temetik el őket. „Sok holttest hever az utcákon temetetlenül, de vannak még túlélők a romba dőlt házak alatt is - tette hozzá az ezredparancsnok.

Este Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megyei kormányzó a arról adott hírt, hogy a nap folyamán négy mariupoli gyermek sérült meg, közülük kettő súlyosan, miközben a családjukkal Mariupolból tartottak evakuációs buszon Zaporizzsja felé, és az orosz erők tűz alá vették a menekülőket. A tisztviselő hozzátette, hogy hétfőn az ukrán hatóságok több mint húsz autóbusszal igyekeztek kimenekíteni a helyi lakosokat az evakuálásra létesített folyosókon.      

Az ukrán vezérkar hétfőn azt állította, hogy az ukrán erők felrobbantottak egy Tor M1 típusú légvédelmi rakétarendszert. Azt nem közölték, hogy hol.

A kelet-ukrajnai hadműveleti-taktikai csoport hétfőn közölte, hogy vasárnap megsemmisítettek egy modern RB-341V típusú elektronikai zavaró állomást, amelyről fotót is közzétettek a Facebook-oldalukon. Az RB-341V (Lir-3) elektronikai zavaró állomás rendeltetése ”mobiltelefon-hálózatok megfigyelése, az adattovábbítás lehallgatása, rögzítése, mobil adótornyok rendszerazonosítói, földrajzi helyzetének azonosítása, valamint az elfogott adatok továbbítása„. A elektronikai hadviselési rendszer Orlan-10 típusú drónnal, azaz pilóta nélküli repülőeszközzel van felszerelve.  

Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója arról számolt be, hogy a dél-ukrajnai Mikolajiv megyében az ukrán erők felszabadítottak egy falut. A közlés szerint az orosz katonák óvodába vették be magukat. A tanácsadó szerint az oroszok személyi veszteségeket szenvedtek el, az ukrán csapatok fegyvereket, felszereléseket és dokumentumokat foglaltak le.    

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök európai közszolgálati műsorszolgáltatóknak adott hétfői interjújában ultimátumnak nevezte az orosz javaslatokat, és leszögezte, hogy ezek elfogadhatatlanok Ukrajna számára. ”Mindannyiunkat el kell pusztítaniuk, akkor teljesül az ultimátumuk„ - jelentette ki az elnök hangsúlyozva, hogy például Harkivot, Mariupolt vagy Kijevet feladni sem ő, sem az ott élők nem hajlandók.

A Kreml fő követelései Ukrajna semleges státusa, a Krím Oroszországhoz tartozásának és a kelet-ukrajnai szakadár ”népköztársaságok„ függetlenségének elismerése. Ezekből  kizárólag az ország semlegességébe hajlandó Kijev beleegyezni.

A Szuszpilne ukrán hírportálnak hétfőn este adott interjújában Zelenszkij kijelentette, hogy az orosz féllel folytatott tárgyalásokon elfogadott kompromisszumokat Ukrajna lakosságának népszavazáson kell véglegesítenie. „Kész vagyok beleegyezni bármibe, ha a népünk is velem tart” - fogalmazott Zelenszkij.

Az elnök szerint a NATO azért nem veszi fel Ukrajnát a tagjai közé, mert fél Oroszországtól. Szavai szerint vannak viszont olyan országok, amelyek nem adhatnak Ukrajnának NATO-tagságot, de garantálnák a biztonságát és készek mindent megtenni, amely a NATO kötelessége lenne, ha Ukrajna tagja volna a szövetségnek. Egy effajta garancia-vállalást Zelenszkij megfelelő kompromisszumnak tart a NATO-csatlakozási célkitűzés feladásáért cserében.

Közben hétfő esti videoüzenetében az ukrán elnök az ellenállás folytatására buzdította az ukrán városok lakóit.

Az éjjel bevásárlóközpontot ért rakétatámadás Kijevben

A kijevi Podil városrészben lakóházakat és egy bevásárlóközpontot ért orosz tüzérségi támadás vasárnap este, az ukrán katasztrófavédelmi hatóság legfrissebb közlése szerint legalább négy ember meghalt.

Az ukrán főváros polgármestere korábban még csak egy halálos áldozatról számolt be. „Több robbanás volt a fővárosi Podil kerületben” - írta  Vitalij Klicsko Telegram-oldalán. „Értesüléseink szerint több lakóházat és egy bevásárlóközpontot találtak el. Már riasztották a helyszínre a mentőegységeket, orvosokat és a rendőrséget” - tette hozzá.

Klicsko szerint a bevásárlóközpont, illetve több parkoló autó is lángra kapott.

Objektum doboz

Az önhatalmúlag kikiáltott donyecki „népköztársaság” pedig arról számolt be, hogy az ukrán kormányerők Grad típusú sorozatvetőkből indított rakétákkal lőtték Donyeck városát.

A dél-ukrajnai Odessza kikötővárosa felett az ukrán védelmi erők fokozott orosz dróntevékenységet figyeltek meg. Makszim Marcsenko, a regionális ukrán katonai parancsnokság vezetője szerint az ukrán légvédelem tűz alá vett és le is lőtt több, pilóta nélküli repülőeszközt. Odesszát egyelőre nem érte támadás.

Juri Ignat, az ukrán légierő szóvivője szerint az orosz légierő a kezdeti komoly veszteségek hatására taktikát váltott, és újabban fokozottan támaszkodik megfigyelő drónokra a rakétacsapások hatásainak felmérésénél. „Az utóbbi huszonöt napban az orosz megszállók komoly veszteségeket szenvedtek a földön és a levegőben is, a többi között 96 repülőgépet, 118 helikoptert, több tucat manőverező robotrepülőgépet és drónt” - ismertette.

Mariupolban az ukrán katonák nem fogják letenni a fegyvert

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes leszögezte: az orosz csapatok által ostromlott Mariupolban az ukrán katonák nem fogják letenni a fegyvert, és nem fogják elhagyni a várost. „Szó sem lehet semmiféle magadásról, vagy fegyverletételről. Erről már tájékoztattuk az orosz felet” - hangsúlyozta az ukrán politikus az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva.

Verescsuk Mihail Mizincev orosz vezérezredes szombati felhívására reagált. A humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője közölte, hogy Mariupolnál hétfő reggel, közép-európai idő szerint nyolc órától humanitárius folyosó nyílt meg keleti és nyugati irányba, s az első két órában nyugati irányba, az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területekre kivétel nélkül minden ukrán fegyveres alakulat tagjai és velük együtt a külföldi zsoldosok is távozhatnak, ha leteszik a fegyvert.

Fitch: Jelentősen romlottak a világgazdaság növekedési kilátásai

Jelentősen romlottak a világgazdaság idei növekedési kilátásai az újult erővel feltámadó infláció és az inflációs nyomást még tovább erősítő ukrajnai háború miatt - áll a Fitch Ratings hétfőn Londonban bemutatott negyedéves globális előrejelzésében.

A nemzetközi hitelminősítő 35 oldalas felülvizsgált prognóziscsokra szerint a koronavírus-járvány utáni világgazdasági kilábalásra mindenekelőtt a potenciálisan hatalmas ellátási oldali sokk gyakorol nyomást, az Ukrajna elleni orosz invázió és az Oroszországra emiatt kirótt szankciók ugyanis globális energiaellátási kockázatot jelentenek.

Oroszország a világ nyersolajkínálatának 12 százalékát, a globális földgázellátás 17 százalékát adja, és ha az orosz szállítások hirtelen leállnak, az közvetlen energiahordozó-hiányt okozhat és az energiaellátás adagolását teheti szükségessé Európában - áll a Fitch tanulmányában.

A cég ebben a környezetben 0,7 százalékponttal 3,5 százalékra rontotta a világgazdaság idei növekedésére szóló előrejelzését.

Borrell súlyos háborús bűncselekménynek nevezte a Mariupol elleni támadást

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve „súlyos háborús bűncselekménynek” nevezte a Mariupol elleni orosz támadást.

„Ami most Mariupolban történik, az súlyos háborús bűncselekmény. Az oroszok mindent lerombolnak, lebombáznak és válogatás nélkül mindenkit megölnek” - jelentette ki Borrell a jelen lévő újságíróknak. Elmondta, hogy a külügyminiszterek hétfői tanácskozásukon megvitatják az Ukrajnának nyújtandó további támogatást, valamint azt, hogy a már bevezetett gazdasági büntetőintézkedések sorát kiegészítsék-e az orosz energiaágazatot célzó újabb szankciókkal.
Annalena Baerbock német külügyminiszter is határozottan elítélte az ukrajnai civilek elleni támadásokat. „A törvény feladata hogy megítélje, ezek a támadások minek minősülnek, de számomra egyértelmű hogy ezek háborús bűncselekmények” - tette hozzá. Azt is megjegyezte, hogy „ezek a támadások is azt erősítik meg, hogy az EU-nak, mint szabályokon alapuló nemzetközi rendet követő közösségnek egyértelműen el kell szigetelnie az orosz rezsimet”. Baerbock hangsúlyozta azt is, hogy Németországnak „fokozatosan, de feltartóztathatatlanul” meg kell szabadulnia az orosz energiahordozóktól való függőségtől.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter azon a véleményen volt, hogy „nem szabad belefáradni Oroszország szankcionálásába és Ukrajna támogatásába”. Azt is kiemelte, hogy az EU-nak meg kell fontolnia, mi az a határ, amelynek átlépése után Oroszországra még keményebb szankciókat vethetnek ki, mivel „számára úgy tűnik hogy az ukrajnai városok és civilek bombázása még mindig nem elég meggyőző érv néhány tagállam számára”.
„Úgy vélem, elkerülhetetlen, hogy beszélni kezdjünk az energiaágazatról, legfőként a kőolajról, mert ez az orosz költségvetés legfontosabb forrása. Az kőolaj ráadásul elég könnyen pótolható” - jelentette ki.
A hétfői külügyi tanács várhatóan nem állapodik meg új szankciókról Oroszország ellen, azonban a külügyminiszterek megbeszélést folytatnak az úgynevezett „stratégiai iránytűről” annak jóváhagyása céljából.
A „stratégiai iránytű” egyértelmű politikai és stratégiai iránymutatást nyújt majd a biztonságra és védelemre vonatkozó, az elkövetkező 5-10 évre szóló uniós megközelítéshez. Célja az EU védelmi cselekvőképességének növelése és egy gyorsreagálású védelmi rendszer létrehozása.

Betiltották Oroszországban a Facebookot és az Instagramot

Betiltotta a Facebookot és az Instagramot hétfőn Oroszországban egy moszkvai bíróság, miután anyacégüket, az amerikai Meta Platforms IT-óriásvállalatot „szélsőségesnek” minősítette. Az orosz főügyészség követelése nyomán meghozott ítélet azonnal hatályba lépett.

Oroszország már korábban is blokkolta a Facebookot, mert a közösségi médiaszolgáltató letiltotta az orosz médiához történő hozzáférést, az Instagramhoz történő hozzáférést pedig azt követően korlátozták, hogy a Meta közölte: lehetővé teszi a közösségi média ukrajnai felhasználói számára, hogy erőszakra buzdító üzeneteket osszanak meg Vlagyimir Putyin orosz elnök és az általa február 24-én Ukrajnába vezényelt orosz csapatok ellen.

Folytatják az előrenyomulást az orosz erők

Hétfő reggeli hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője manőverező robotrepülőgépek bevetéséről, ukrán páncélosok megsemmisítéséről és az orosz előrenyomulás folytatódásáról számolt be.

Közölte, hogy levegőből indított manőverező robotrepülőgépekkel csapást mértek „zsoldosok és ukrán nacionalisták kiképzőközpontjára” a nyugat-ukrajnai Rivne térségében fekvő Nova Lubomirka gyakorlótéren. Mint mondta, a támadásnak 80 halottja volt. A szóvivő szerint Ka-52-es és Mi-28N típusú helikopterek az éjszaka megsemmisítették az ukrán fegyveres erők 15 páncélozott harcjárművét.

A Szumiból jelentett ammóniaszivárgásról a tábornok azt mondta, hogy ez ukrán „nacionalistáknak” a Szumihimprom üzemében éjszaka elkövetett provokációja volt. Kijelentette, hogy a lakosokat nem fenyegeti veszély. Emlékeztetett arra, hogy az orosz védelmi tárca még pénteken figyelmeztetett a készülő provokációra, amelynek célja szerinte az volt, hogy alapot szolgáltasson Oroszország vegyi fegyverek bevetésével történő megvádolásához.

A donyecki milícia orosz katonái
A donyecki milícia orosz katonái
Fotó: AFP/Sputnik/Viktor Antonyuk

A tábornok szerint az orosz fegyveres erők nem támadják a mérgező anyagok tárolására vagy előállítására szolgáló ukrán létesítményeket. Azt mondta, hogy az ukrán nemzeti gárda 4. dandárjától lefoglalt dokumentáció tartalmazza az összes ilyen objektum koordinátáit és a bennük tárolt mérgező anyagokra vonatkozó adatokat.

Közölte, hogy az orosz erők a Donyec-medencében az éjszaka négy kilométert nyomultak előre, és elfoglalták Szolodke falut. Mint mondta, az ukrán erők ebben a térségben mintegy félszáz fegyverest, három harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két tüzérségi ágyút és négy terepjárót veszítettek.

A donyecki „milícia” Konasenkov szerint az ukrán 25. légideszant dandár egységei ellen harcolva fokozatosan átveszi az ellenőrzést Verhnetorecke falu felett. Hozzátette, hogy Kijev külvárosában, Mikolajivkában orosz ellenőrzés alá került az ukrán fegyveres erők harcálláspontja, ahol 61 katona, több mint felerészben magas rangú tiszt, megadta magát.

Konasenkov összefoglalója szerint a háború kezdete óta az ukrán fél 216 drónt, 180 légvédelmi rakétarendszert, 1506 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 152 rakéta-sorozatvetőt, 592 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1284 darab különleges katonai járművet veszített.

Az Összoroszországi Népfront közölte, hogy a Rosztov megyei Együtt Vagyunk önkéntes szervezettel és a rendkívüli helyzetek minisztériumával együtt több mint 150 tonna humanitárius segélyt juttatott el az orosz erők által ostromlott Mariupol lakosainak. Donyeckből a helyi hatóságok Grad rakéta-sorozatvetővel elkövetett ukrán támadást jelentettek, a város Petrovszkij kerületére 55 rakétát lőttek ki.

Az éjszaka folyamán Ukrajnából - hivatalos szóhasználat szerint „Ukrajnából és a Donyec-medencéből” - Oroszországba érkező menekültek száma 12,7 ezer fővel nőtt, és hétfő reggelre megközelítette a 348 ezret - közölte a TASZSZ biztonsági szervezetekre hivatkozva.

Több mint 297 ezren érkeztek a Donyec-medence Moszkva által függetlennek elismert „köztársaságaiból”, mintegy 50 ezren pedig Ukrajna más területeiről. A menekülteket Oroszország 33 régiójában, 327 ideiglenes befogadóhelyen helyezik el, ahová különvonattal szállítják el őket.

Alekszandr Basztrikin, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója utasítást adott arra, hogy indítsanak büntetőeljárást egy Druzenko nevű ukrán orvos ellen, aki az orosz hadifoglyok elleni erőszakra buzdított. Hasonló intézkedést hozott Natalija Moszejcsuk, az 1+1 ukrán tévécsatorna műsorvezetője ellen, aki orosz pilóták és családjuk ellen fenyegetéseket fogalmazott meg.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos a faji megkülönböztetés felszámolásának világnapja alkalmából megjelent Telegram bejegyzésében nehezményezte, hogy az oroszok jogainak példátlan megsértése zajlik az egész világon. Rámutatott egyebek között világhírű előadóművészek és a paralimpiai csapat elleni bojkottra, valamint arra, hogy az orosz diákokat eltanácsolják a külföldi egyetemekről, az orosz állampolgárokat kitiltják az éttermekből, és megtagadják tőlük az orvosi ellátást.

„A ruszofóbia olyan példátlan méreteket öltött, hogy már neoholokausztnak nevezhető. Amikor minden arra irányul, hogy lábbal tiporják a kultúránkat, a hagyományainkat, magát az embert” - írta. Hozzátette, hogy Ukrajnában évek óta megsértik az orosz és oroszajkú lakosság alapvető emberi jogait, szólás- és véleménynyilvánítási szabadságát és anyanyelvhasználati jogát. Méltatta azokat a politikai és közéleti szereplőket, akik felemelték szavukat az oroszgyűlölet ellen.

Moszkva nem kívánja folytatni a békekötési tárgyalásokat Tokióval

Oroszország a jelenlegi körülmények között nem kívánja folytatni a Japánnal kötendő békeszerződésről szóló tárgyalásokat - közölte hétfőn Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Moszkva leállítja a japán állampolgárok vízummentes beutazását a Kuril-szigetekre és kilép a Japánnal a szigetek déli vonulatán kialakítandó közös gazdasági tevékenységről folytatott párbeszédből is. Oroszország emellett blokkolja Japán partneri státusát a fekete-tengeri Gazdasági Együttműködésben.

Zelenszkij szerint Jeruzsálem megfelelő helyszín lenne egy ukrán-orosz csúcstalálkozóra

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videóüzenetében közölte, szerinte Jeruzsálem megfelelő helyszín lehetne egy orosz-ukrán csúcstalálkozóhoz, tekintettel arra, hogy Naftali Bennett izraeli miniszterelnök számos erőfeszítést tett a két ország közötti közvetítésben

„Természetesen Izraelnek is megvannak a saját érdekei, stratégiája állampolgárai védelmére. Megértéssel vagyunk ez iránt” - mondta Zelenszkij. „Izrael miniszterelnöke, Bennett úr próbál lehetőséget találni a tárgyalásokra. És mi ezért hálásak vagyunk. Hálásak vagyunk erőfeszítéseiért, hogy előbb vagy utóbb tárgyalásokat kezdhessünk Oroszországgal, talán Jeruzsálemben. Az a legmegfelelőbb hely a békére. Már amennyiben ez lehetséges volna” - jelentette ki az ukrán elnök.

Az utóbbi héten Bennett fokozta arra irányuló erőfeszítéseit, hogy tárgyalóasztalhoz hívja a feleket. E célból több alkalommal is egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és az ukrán elnökkel is.

A zsidó vallású Zelenszkij egyben reagált azon orosz vádakra is, miszerint kormánya nácikat támogat. Videóüzenetéből ukránról orosz nyelvre váltva kijelentette, hogy „az orosz propagandistáknak nehéz dolguk van”. Ezzel összefüggésben felidézte, hogy vasárnap az izraeli parlament és a kormány tagjaihoz intézett beszédet olyan ukránként, akit Moszkva nácizmussal vádol. „Ez a tény bizonyítja, hogy a dolgok nem úgy vannak, ahogy azt Moszkva állítja” - tette hozzá.

Az ukrán államfő a zsidóüldözések történelmi párhuzamát hangsúlyozva fegyverszállítást és gazdasági szankciókat kért Oroszországgal szemben az izraeli parlamenthez intézett beszédében vasárnap este.

Fehér Ház: Biden nem látogat Ukrajnába

Az amerikai kormány cáfolta azokat a találgatásokat, amelyek szerint Joe Biden amerikai elnök a következő napokban esedékes európai útja során Ukrajnába látogatna. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője a Twitteren közölte: Biden utazásának középpontjában az áll majd, hogy támogatást gyűjtsön a világban az ukrán nép javára és Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúja ellen. Ukrajnai utazás nincs tervbe véve - írta.

Psaki később megerősítette, hogy Biden a brüsszeli találkozóit követően pénteken Lengyelországba látogat. Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szintén azt mondta a CNN amerikai televíziónak, nincs tudomása arról, hogy megbeszéléseket folytatnának egy esetleges ukrajnai látogatásról.

Az amerikai kormány korábban figyelmeztetést adott ki állampolgárainak, hogy ne látogassanak Ukrajnába, mivel az „háborúban álló ország”.

A Fehér Ház tájékoztatása szerint Biden szerdán Európába utazik. Ez lesz a harmadik útja oda, mióta 2021 januárjában hivatalba lépett. Csütörtökön Brüsszelben a NATO, az Európai Unió és a legfejlettebb ipari országok alkotta G7-ek rendkívüli csúcstalálkozóján vesz részt.

Biden másnap Varsóba utazik, hogy kétoldalú megbeszélést folytasson Andrzej Duda elnökkel - közölte Psaki. Hozzátette: az amerikai elnök megvitatja majd, hogy az Egyesült Államok szövetségeseivel és partnereivel együtt miképpen reagáljon arra a humanitárius és emberi jogi válságra, amelyet Oroszország Ukrajna elleni „indokolatlan és nem kiprovokált háborúja okozott”.

Sikerült leváltani a csernobili hulladéktárolókat üzemeltető személyzet felét

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vasárnap ismertette, hogy sikerült leváltani a csernobili nukleáris hulladéktárolókat üzemeltető személyzet felét ukrán szakemberekkel. Az atomerőmű február végén került orosz csapatok kezére, azóta nem váltották le a 211 fős műszaki stábot, amely szellemi és fizikai kimerültség miatt már nem tudta ellátni biztonságosan feladatát.

Rafael Grossi, a NAÜ igazgatója közleményében reményét fejezte ki, hogy a február vége óta szolgálatban lévő műszak másik felét is hamarosan lecserélhetik. „Rendkívül feszült és fárasztó körülmények között, idegen katonai jelenlét mellett voltak kénytelenek teljesíteni fontos feladatukat megfelelő pihenés nélkül” - hívta fel a figyelmet Grossi.

Párizs 850 millió eurónyi orosz oligarchákhoz tartozó vagyont zárolt

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter vasárnap jelentette be, hogy Párizs a Vlagyimir Putyin orosz elnök környezetéhez tartozó orosz oligarchák ellen hozott nyugati szankciók keretében mintegy 850 millió euró vagyont zárolt. A tárcavezető szerint ebből 539 millió euró ingatlan, 150 millió euró francia magánbankoknál vezetett bankszámlákon lévő pénz és két jacht, összesen szintén 150 millió euró értékben.

Le Maire közölte azt is, hogy Franciaország egy külön munkacsoportot hozott létre a szankciós listára került személyek vagyonának felkutatására és befagyasztására tekintettel arra, hogy az érintettek gyakran fedőcégekkel próbálják leplezni a bankszámlák, luxusingatlanok és jachtok tulajdonosi viszonyait.

Morawiecki az orosz oligarchák vagyona befagyasztását kéri Svájctól

Mateusz Morawiecki szintén beszélt az orosz oligarchákról, ő a vagyonuk befagyasztását kérte Svájctól. A lengyel miniszterelnök Ignazio Cassis svájci elnökkel folytatott varsói megbeszélését követően számolt be erről hétfőn. Asajtóértekezleten Morawiecki elmondta: a tárgyalás során elítélték az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűnöket, és megbeszélték, hogyan vehetne részt Svájc - amely nem az Európai Unió tagja - „az emberi jogokat eltipró, brutális katonai erővel szembesülő kollektív cselekvésben”.

Ebben az összefüggésben elsősorban különféle szankciós mechanizmusokat vitattak meg, amelyek az Európai Tanács e heti brüsszeli értekezletén is napirendre kerülnek - számolt be Morawiecki. „Megfelelő módon” kell hozzáállni az orosz oligarchák Svájcban elhelyezett vagyonához, „vagyis be kell fagyasztani, el kell kobozni őket” - szorgalmazta, hozzátéve: azt kérte a svájci elnöktől, hogy országa „nagyon határozottan” kezelje az ügyet.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő
Fotó: AFP/NurPhoto/Mateusz Wlodarczy

Újságírói kérdésre Morawiecki elmondta: a brüsszeli csúcstalálkozón az lesz a fő lengyel követelmény, hogy az egész Európai Unió „minél gyorsabban” mondjon le az orosz kőolajról, amely  Moszkva fő bevételeit adja. „Fontos a földgáz és a szén is, de a költségvetési bevételek szempontjából, amelyeket majd a háborúra szánnak, mégis kevésbé lényegesek” - jegyezte meg.

Morawiecki megköszönte, hogy Cassis készséget nyilvánított a Moszkvával szembeni újabb szankciócsomagokat illetően, valamint azt, hogy Svájc kész humanitárius segítséget nyújtani az ukrajnai menekülteknek, és részt vállalni az Ukrajna háború utáni felépítését célzó tervben is.

A svájci elnök megerősítette: országa teljeskörűen csatlakozott a Moszkvával szembeni uniós szankciókhoz, beleértve a legutóbbi, negyedik csomagot is. Hozzáfűzte: semleges államként Svájc nem nyújthat katonai segítséget Ukrajnának, és fegyvert sem szállíthat neki.

Svájc eddig mintegy 10 ezer ukrajnai menekültet fogadott be - közölte Cassis, és megerősítette: a svájci kormány a múlt héten újabb, 80 millió svájci frank értékű kölcsönt hagyott jóvá a humanitárius segítségnyújtásra.

Kétezer ukrán menekült érkezett Fehéroroszországba

Dmitrij Sevcov, a fehérorosz Vöröskereszt főtitkára vasárnap este az ONT televíziónak nyilatkozva a határőrségre hivatkozva közölte, hogy mintegy kétezer ukrán menekült érkezett Fehéroroszországba. Hozzátette, hogy közülük mindössze 288-an fordultak segítségért a segélyszervezethez.

Sevcov szerint az ukrán menekültek fogadására sátrakat húztak fel a határátkelőhelyeken. Mint mondta, a legtöbben Kijev térségéből érkeznek, sokan közülük gyalogosan, de volt olyan is, aki kerékpárral érkezett.

Kapcsolódó írásaink