Külföld
Hat ügy közül négyben megegyezés született
Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint mintegy kétszáz katona aludt a létesítményben, amikor a rakéták becsapódtak. Csaknem hatvan sebesültet szállítottak a környező kórházakba.
Olekszandr Szenkevics polgármester szerint a támadást Mikolajiv közvetlen közeléből indították, így nem maradt idő riadót fújni.
Fehéroroszország a nap folyamán bejelentette, hogy utolsó diplomatái is elhagyták Ukrajnát. Ihar Szokol, Fehéroroszország eddigi kijevi nagykövete az állami televíziónak nyilatkozva a fehérorosz állampolgárokra nézve „elviselhetetlen körülményekre” panaszkodott. Egyebek mellett felidézte, hogy az ukrán hatóságok befagyasztották a bankszámlákat.
Olekszandr Kamisin, az ukrán állami vasúttársaság igazgatója mindemellett arról számolt be, hogy fehérorosz dolgozók megszakították a vasúti összeköttetést a két ország között.
„Kijelenthetem, hogy a mai nappal nincs többé vasúti összeköttetés Fehéroroszország és Ukrajna között” - mondta.
Az UNIAN ukrán hírügynökség szerint Kamisin megköszönte a fehérorosz kollégáknak a közelebbről meg nem határozott akciójukat, amellyel feltehetően megszakították az orosz csapatok ellátását ezeken a vonalakon keresztül.
Szvjatlana Cihanouszkaja külföldre menekült fehérorosz ellenzéki vezető egyik tanácsadója a Twitter-oldalán számolt be a történtekről.
„Hősök! Fehérorosz vasutasok megszakították a vasúti összeköttetést Ukrajnával, hogy az orosz felszerelést szállító vonatok ne mehessenek Ukrajnába” - írta Franak Viacsorka. Hangsúlyozta, ez a vasutak eddigi legnagyobb háború elleni tiltakozó akciója.
A dpa német hírügynökség felhívta a figyelmet, hogy sem az áldozatok számát, sem pedig a vasutasok akcióját nem lehetett független forrásból ellenőrizni.
Minszk szoros szövetségese Oroszországnak, amely február 24-én hadműveletet indított Ukrajnában. Bár Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök ismételten hangsúlyozta, hogy Ukrajnában nem harcolnak fehérorosz katonák, az állam területét rendelkezésre bocsátotta az orosz csapatok felvonulásához.
Kína élesen bírálta a nyugati szankciókat
Kína élesen bírálta szombaton az Oroszország ellen hozott nyugati szankciókat és a NATO kelet-európai csapaterősítését, miután Joe Biden amerikai elnök az előző nap figyelmeztette Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy következményei lesznek, ha Peking támogatást nyújt Moszkvának az Ukrajna elleni invázióhoz.
„Az Oroszország elleni szankciók egyre felháborítóbbak” - jelentette ki Li Ju-cseng kínai külügyminiszter-helyettes szombaton Pekingben. A diplomata egyebek mellett az orosz oligarchák, illetve Vlagyimir Putyin elnök és közvetlen környezete ellen hozott büntetőintézkedésekre tekintettel azt sérelmezte, hogy szerinte teljesen alaptalanul zárolják orosz állampolgárok külföldön lévő vagyontárgyait.
„A történelem ismételten megmutatta, hogy szankciók nem oldanak meg problémákat” - hangsúlyozta. Mindössze az átlagembereknek ártanak és megnehezítik a világkereskedelmet - tette hozzá.
Li Ju-cseng mindemellett az orosz álláspontot felkarolva kijelentette, hogy az észak-atlanti szövetségnek nem szabadna tovább terjeszkednie keletre, sarokba szorítva ezzel egy olyan atomhatalmat, mint Oroszország.
„Kína sosem fog elfogadni külső kényszert vagy nyomást, és ellenzi az alaptalan vádaskodásokat és gyanúsítgatásokat” - jelentette ki Vang Ji kínai külügyminiszter vasárnap közzétett közleményében Biden és Hszi Csin-ping pénteki telefonbeszélgetésére utalva, amelyben az amerikai elnök óva intette kínai hivatali partnerét, hogy katonai támogatást nyújtson Oroszországnak.
Vang Ji szerint a legfontosabb üzenet Hszi Csin-ping részéről az volt, hogy Kína mindig is a világbéke fenntartása mellett állt ki, ellenezve a háborút.
Csernyihiv polgármestere: Katasztrofális a helyzet
Katasztrofális állapotokról számolt be az orosz csapatok által ostromlott észak-ukrajnai Csernyihiv polgármestere szombaton.
Vladiszlav Atrasenko, akit az UNIAN ukrán hírügynökség idézett, arról számolt be, hogy az orosz csapatok válogatás nélkül mérnek lakónegyedekre tüzérségi támadásokat, amelyek civil áldozatokat követelnek. Hangsúlyozta, hogy a városban humanitárius katasztrófa alakult ki.
„Nincs áram, sem víz, sem fűtés, a városi infrastruktúra teljesen romokban hever” - mondta.
Hozzátette, hogy a 300 ezer lakosú város kórházát ismételten lőtték, ami miatt az egészségügyi ellátás is összeomlott. Ezenfelül nincs humanitárius folyosó a civilek kimenekítésére.
Mariupolban bombatámadás ért egy menedékhelyként szolgáló iskolát
Mariupolban orosz bombatámadás ért egy művészeti iskolát, ahová korábban 400-an menekültek a harcok elől - jelentette be vasárnap az ostrom alatt álló azovi-tengeri kikötőváros tanácsa.
A Telegramon közzétett tájékoztatás szerint a szombat éjjel végrehajtott művelet romba döntötte az épületet, az áldozatok pontos számát nem tudni, mert sokan - jórészt gyerekek, nők és idősek - a romok alatt rekedtek.
Szombaton Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója a televízióban azt mondta, a harc elsősorban az egyik legnagyobb európai acélüzem, a Mariupolban található Azovstal ellenőrzéséért folyik.
Március 16-án az orosz csapatok bombatámadást hajtottak végre egy a városban található színházépület ellen, ahol helyi ukrán hatóságok szerint több mint ezren voltak a támadás idején.
A BBC brit hírtelevízió szombaton azt közölte, hogy a mentési munkálatokat többször félbe kellett szakítani a folyamatos bombázások miatt. A hatóságok szerint eddig 130 embert mentettek ki a romok alól.
Vasárnapi beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, Mariupol blokádja „háborús bűncselekményként” vonul be a történelembe.
„Azt tenni egy békés várossal, amit a megszállók tettek, olyan borzalom, amelyre évszázadokon át emlékezni fognak” - fogalmazott videóüzenetében az elnök.
Hasonlóan nyilatkozott Manolisz Androulakisz mariupoli görög főkonzul, aki az Európai Unió diplomatái közül utolsóként hagyta el a várost, majd Ukrajnát tíz másik göröggel együtt. Kedden indultak el, és Moldován, valamint Románián keresztül vasárnap értek az athéni repülőtérre. Amíg a diplomata ott volt, több tucatnyi görög állampolgárnak és ukrajnai görög kisebbséginek segített kijutni Mariupolból.
"Nem kívánom senkinek, hogy olyat lásson, amilyet én ott láttam. Mariupol az egyike azon városoknak a világon, amelyeket háborúban teljesen leromboltak. Anélkül, hogy fel kellene sorolnom ezeket, tudjuk, hogy Guernicáról, Coventryről, Aleppóról, Groznijról, Leningrádról beszélek" - mondta a főkonzul.
Mariupol ostromának kezdete óta legkevesebb tíz görög kisebbségi halt meg és több másik megsebesült a városban, ahol a XIX. század óta élnek görögök. Az athéni külügyminisztérium adatai szerint több mint 150 görög állampolgárt evakuáltak onnan.
Hiperszonikus rakéták és külföldi zsoldosok
Kinzsal típusú hiperszonikus rakéták bevetéséről és külföldi zsoldosok likvidálásáról számolt be vasárnapi hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
A tábornok szerint az orosz haderő a Kaszpi-tengerről indított Kalibr cirkálórakétákkal és a Krím légteréből kilőtt Kinzsal hiperszonikus légi ballisztikus rakétákkal semmisített meg egy nagy üzemanyag- és kenőanyagtároló bázist az ukrajnai Mikolajiv megyében, Konsztantinivka település közelében. Mint mondta, az ukrán hadsereg járművei főként innen kapták az üzemanyagot az ország déli részén.
Konasenkov vasárnapi beszámolója szerint több mint száz ukrán katona és külföldi zsoldos halt meg az ukrán különleges műveleti erők egyik kiképzőközpontját ért orosz nagypontosságú légi rakétacsapásban Zsitomír megyében, Ovrucs falu közelében. Mint mondta, az orosz légierő az éjszaka folyamán 62 ukrán katonai létesítményt semmisített meg, a légvédelem pedig lelőtt egy Mi-8-as helikoptert, hat drónt és egy Tocska-U harcászati ballisztikus rakétát. Bejelentette még hat Bukovel mobil elektronikus hadviselési komplexum üzemképtelenné tételét is.
Konasenkov közölte, hogy az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 207 drónt, 1467 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 148 rakéta-sorozatvetőt, 573 darab tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1262 darab különleges katonai járművet semmisítettek meg.
Fontos kérdésekben közelednek az álláspontok
Döntő fontosságú kérdésekben közeledett az orosz és az ukrán fél álláspontja - jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter vasárnap a Hürriyet című török napilapban megjelent interjúban.
A tárcavezető elmondta, hogy a felvetett hat ügy közül négyben megegyezés született, s úgy vélte, tűzszünetre is van kilátás, amennyiben a felek nem gondolják meg magukat a már eddig eldöntött kérdéseket illetően.
Ibrahim Kalin, a török elnöki hivatal szóvivője korábban - szintén a Hürriyetnek nyilatkozva - azt mondta, a megbeszéléseken Ukrajna semlegessége, a demilitarizálás és kölcsönös biztonsági garanciák, az orosz fél által „nácitlanításnak” nevezett eljárás, az orosz nyelv használata Ukrajnában, valamint a Donbasz és a Krím státuszának megállapítása van terítéken.
A szóvivő az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak azt mondta, tartós tűzszünetre csak Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes találkozóját követően látnak esélyt, de hozzátette, Putyin ezt egyelőre elutasította a Krím és a Donbasz mind ez idáig szerinte nem rendezett ügye miatt.
Ukrán elnöki tanácsadó: Megtorpantak a frontvonalak
Az oroszoknak nincs elég harci erejük a további előretöréshez - jelentette ki vasárnap az ukrán elnök tanácsadója. Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala (OHCHR) szerint a háborúban már legkevesebb 902 civil vesztette életét, és 1459 sebesült meg.
Az elmúlt egy napban az oroszok rakétával gyakorlatilag nem támadtak egyetlen várost sem - mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Olekszij Aresztovics egy friss videoüzenetében.
Az ENSZ-hivatal közlése szerint adatai ukrajnai idő szerinti vasárnap 0 órára vonatkoztak. A szóban forgó emberek zöme tüzérségi vagy légijármű-robbanólövedék, rakéta, gránát áldozata lett. Az OHCHR, amelynek népes megfigyelőcsoportja tartózkodik az országban, úgy véli, hogy az áldozatok valódi száma ennél sokkal magasabb lehet, mert a csoport számos ostromlott városból nem tud információhoz jutni - tették hozzá.
Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa vasárnap azt jelentette be, hogy 10 millióra emelkedett az ukrajnai konfliktus elől menekülők száma, ami az ország teljes lakosságának mintegy negyede. Az ENSZ adatai szerint a menekülők mintegy 90 százaléka nő és gyerek. Eddig 3 389 044 ukrán hagyta el az országot az orosz offenzíva megindítása óta. Többségük Lengyelországba ment. A világszervezet nyilvántartása szerint a belső menekültek száma 6,48 millió Ukrajnában.
A TASZSZ orosz hírügynökség jelentette, hogy az ukrán egészségügyi minisztérium betiltotta szombattól 39 olyan gyógyszer kereskedelmét az országban, amelynek a gyártója Fehéroroszországban működik vagy ott van a székhelye. A minisztérium magyarázata szerint ezeknek a gyógyszereknek létezik helyettesítője ukrajnai gyártóknál. A már forgalomba került fehérorosz gyógyszerek értékesíthetők.
Szintén a TASZSZ jelentette, hogy az ukrán hatóságok az odesszai kikötőben lefoglaltak egy 100 ezer euró értékű gyümölcslészállítmányt, amely Moldovából Kínába tartott, és a kínai vevő már ki is fizette. Erről a gyártó cég, az Orhei-vit igazgatója, Simon Mudrya számolt be a TVR moldovai tévének nyilatkozva. Az igazgató hozzátette, hogy a lefoglalt árut Ukrajna különböző pontjaira szállítják, ahol a hatóságok szerint a legnagyobb szükség van rá. Az ukrán védelmi minisztérium más cégek másféle élelmiszerszállítmányait is lefoglalta, és egyebek között a donyecki régióba viszik. A cég ügyvédjei pert indítottak. A hasonló esetek elkerülése érdekében a vállalat kerülő útvonalon, Románián keresztül fog ezentúl szállítani - mondta el a cég vezetője.
Zelenszkij katonai és gazdasági segítséget kért Izraeltől
Volodomir Zelenszkij ukrán államfő a zsidóüldözések történelmi párhuzamát hangsúlyozva fegyverszállítást és gazdasági szankciókat kért Oroszországgal szemben az izraeli parlament és a kormány tagjaihoz intézett beszédében vasárnap este.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Izraelnek muszáj lesz együtt élnie döntésével, hogy segíti-e a vaskupola légvédelmi rendszer rendelkezésre bocsátásával az ukrán védekezést az orosz invázióval szemben.
Zelenszkij gazdasági nyomásgyakorlást és erőteljes gazdasági szankciók bevezetését is kérte Oroszországgal szemben, s számos történelmi párhuzamot sorolt fel a zsidók egykori és az ukránok jelenlegi helyzete között.
„Oroszország már majdnem minden elképzelhető háborús bűnt elkövetett”
Oroszország már majdnem minden háborús bűnt elkövetett ukrajnai háborújában, amelyet az emberiség valaha megtapasztalt, a helyzet az országban napról-napra súlyosabb - jelentette ki az ukrán miniszterelnök európai és euro-atlanti integrációért felelős helyettese vasárnap a Sky News brit hírtévének nyilatkozva.
„A polgári áldozatok száma jóval több, mint az ukrajnai fegyveres erőkéi” - mondta Olha Sztefanisina. „Viszont nagyon fontos, hogy senki az országban ne fogadja el, hogy a háború tartós lesz. Összefogunk, ellenállunk, és a végén erősebbek leszünk. Ukrajna ellenáll mindaddig, amíg szükséges a terror ellen és annak érdekében, hogy ebben a században ne történjen népirtás ebben az országban” - hangoztatta. Ukrajna területe nem lehet alku tárgya, csak arról lehet szó legfeljebb, hogy a szakadár területek visszaintegrálódnak - tette hozzá.
„Egyértelmű, hogy az ukránok egyedül nem tudnak ellenállni ennek az offenzívának. Nagyon fontos, hogy szerte a világon minden politikai vezető tartson össze, és alakítson háborúellenes koalíciót” - szögezte le.
Arra a kérdésre, hogy szerinte népirtás történik-e most a hazájában, azt válaszolta, hogy egyértelműen igen, „Putyin és a Kreml háborús bűnösök” - mondta az orosz elnökre utalva.
A riporternő kérdezte a Sztefanisinát azokról a történetekről, amelyek az ukrajnai nők szenvedéséről szólnak a háborúban. Az ukrán politikus azt mondta: „valóban szörnyű történetek vannak nőkről, akiken órákon át erőszakot követtek el, majd meggyilkolták őket. De a háborús bűnöket elkövető összes katona felelni fog. Az ukrán nők összetartanak, és győzni fognak” - szögezte le.
A holland védelmi miniszter bosszúálló autokratának nevezte Putyin elnököt
Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter „bosszúállónak” és „autokratának” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aki véleménye szerint mindenáron meg akarja nyerni az ukrajnai háborút - írta vasárnap az NLTimes hírportál.
Ollongren, a WNL televízió csatorna vasárnapi műsorában, kijelentette: a 2008-as georgiai orosz invázió és a Krím félsziget 2014-es elcsatolása óta az orosz elnök jellemzői egyre inkább szembetűnőbbek. „Célja mindenáron úgy alakítani a dolgokat, ahogy véleménye szerint szükséges, ha kell emberéletek árán is” - fejtette ki.
A védelmi miniszter szerint az a tény, hogy Oroszország a hétvégén hiperszonikus rakétákat vetett be Ukrajna ellen, rámutat arra, hogy Putyin milyen messze hajlandó elmenni. „Ezeknek az új, nagyon drága fegyvereknek a bevetéséből is látszik, hogy mindent meg akar mozgatni a háború megnyerése érdekében - tette hozzá.
Ollongren arra a kérdésre, hogy véleménye szerint Putyin háborús bűnös-e, azt válaszolta, hogy ”az egész háború illegális.„ ”Oroszország nehézfegyvereket használ önkényesen kiválasztott célpontok ellen. Úgy gondolom, hogy a nemzetközi közösség ezért ítéli el olyan határozottan ezt a háborút„ - jelentette ki.
