Az orosz hadsereg nagy földalatti rakéta- és lőszerraktárakat rombolt le

A tárca közlése szerint az orosz erők katonai rádió és felderítési központokat romboltak le Odessza kikötőváros közelében tengerparti rakétarendszerekkel - írta az Interfax. A bejelentéseket a Reuters brit hírügynökség független forrásból nem tudta megerősíteni.

Oroszország korábban még nem vetett be hiperszónikus rakétát, sem Ukrajnában, sem Szíriában. Első sikeres tesztje - 2018 - óta több hadgyakorlaton felvonultatták.

Moszkva szerint ez a fajta nagyon jó manőverezőképességégű ballisztikus rakéta minden légvédelmi rendszerrel szemben ellenálló.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy szombatra virradó éjszaka az orosz erők 69 katonai létesítményt támadtak Ukrajnában, közöttük tizenkét katonai raktárt és 43, harci járművek számára fenntartott parkolót. Ezen kívül az orosz légierő légvédelmi egysége lelőtt tizenkét ukrán drónt.

Az ukrán hadsereg 38 órás kijárási tilalmat rendelt el a dél-ukrajnai Zaporizzsja városban, amely szombaton 14 órakor kezdődik és hétfő hajnalig tart. A megyeszékhely fontos tranzitállomássá vált, miután a becslések szerint mintegy 35 ezer ember menekült el Mariupol kikötővárosból délkelet felé.

Mariupolban az orosz és a szakadár erők az egyik legnagyobb európai acélüzem, az Azovstal ellenőrzéséért harcolnak - közölte Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója a televízióban szombaton.

Andrij Szadovij lembergi (Lviv) polgármester azzal vádolta meg szombaton a nemzetközi segélyszervezeteket, hogy nem készültek fel megfelelően az Ukrajna elleni orosz támadásra. „Egyetlen segélyszervezet sem készült fel, pedig fél éve mindenki csak egy esetleges orosz támadásról beszélt” - mondta Szadovij a Süddeutsche Zeitung című lapnak adott interjúban.

„Valószínűleg azért, mert a nyugati hírszerző ügynökségek azt mondták, hogy a háború valószínűleg két napig tart majd, és oroszok ellenállás nélkül elfoglalják Ukrajnát” - tette hozzá.

Lemberg a lengyel határtól 80 kilométerre fekszik. A háború február 24-i kezdete óta a város menekültek, diplomaták és újságírók tartózkodási helye lett.

„Az első tíz napban minden menekültet befogadtunk, aki itt akart maradni. Mostanra az összes szálloda, ifjúsági szállás és lakás megtelt” - mondta a polgármester a lapnak. Iskolákban, tornatermekben, kulturális és közösségi központokban is szállásoltak el embereket. A kétszázezer befogadott emberrel túlterheltek a város kapacitásai.

Gordon Brown és Sir John Major egykori brit miniszterelnökök is támogatják, hogy a nürnbergi perekhez hasonló eljárás keretében, nemzetközi bíróság előtt vonják felelősségre Vlagyimir Putyin orosz elnököt és társait az ukrajnai háború miatt.

Ennek érdekében online kezdeményezést indítottak, amelynek célja kétmillió aláírás összegyűjtése március végéig. A petíciót számos vezető jogász, tudós és politikus írta alá, többek között Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, a brit-francia Philippe Sands nemzetközi joggal foglalkozó professzor, az amerikai Benjamin Ferencz, a nürnbergi katonai bíróság volt ügyésze, valamint az angol Sir Nicolas Bratza, az Emberi Jogok Európai Bíróságának egykori elnöke. A javaslatot eddig 740 ezren biztosították támogatásukról világszerte.

"Nürnbergben felelősségre vontuk a náci háborús bűnösöket. Nyolc évtizeddel később biztosítanunk kell, hogy egyszer Putyinnak is számot kelljen adnia" - mondta Gordon Brown.

Ukrajnában feltételezhetőleg több emberiesség elleni és háborús bűncselekményt követtek el, amelyek miatt a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) március 2-án nyomozást indított. Ukrajna nem részese az ICC-t megalapító római egyezménynek, de a Krím 2014-es orosz annektálása után elfogadta a bíróság joghatóságát a területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek ügyében. Oroszország nem ismeri el a bíróságot.

Lezuhant egy amerikai katonai repülőgép négy emberrel a fedélzetén Norvégia északi részén - közölték a skandináv ország mentési illetékesei péntek éjjel. A helyi rendőrség szombat reggeli tájékoztatása szerint a balesetben valamennyien életüket vesztették.

Az amerikai tengerészgyalogság V-22 Osprey típusú repülőgépe közép-európai idő szerint pár perccel 18.30 előtt tűnt el a radarról. A repülőgép a Cold Response 2022 fedőnevű NATO-gyakorlaton vett részt. A norvég mentők helikoptere és repülőgépe 20.17 perckor találta meg a roncsot.

A gépnek 18 órakor kellett volna leszállnia. A baleset idején a környéken rossz volt az időjárás. A gép a földnek csapódott - tudatták a norvég mentőegységek.

Hajasi Josimasza japán és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a nemzetközi jog súlyos megsértésének nevezte és elítélte szombaton Ukrajna orosz lerohanását - jelentette a Kyoto japán hírügynökség.

A két külügyminiszter leszögezte, hogy az orosz katonai műveletek sértik Ukrajna szuverenitását és területi épségét, valamint a nemzetközi jogot, amely tiltja az erő alkalmazását - szögezte le Cavusogluval tartott közös antalyai sajtótájékoztatóján Hajasi.

A miniszterek megállapodtak, hogy szorosan együttműködnek a nemzetközi rend fenntartásában, és kérik Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy állítsa le a törvénytelen ukrajnai műveleteket.

Hajasi "mély háláját és tiszteletét" fejezte ki a mindkét országgal közeli kapcsolatokat ápoló Törökországnak a közvetítés érdekében kifejtett diplomáciai erőfeszítéseiért.

A találkozóra azután került sor, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unió és más országok után Japán is szankciókkal sújtotta Moszkvát Ukrajna lerohanása miatt.

Törökország ellenzi ugyan a Moszkva elleni szankciókat, de Recep Tayyip Erdogan török elnök "elfogadhatatlannak" nevezte az orosz agressziót.

A Fekete-tenger révén Oroszországgal és Ukrajnával is szomszédos Törökország, a NATO tagállama, felajánlotta a közvetítést Kijev és Moszkva között. A múlt héten Cavusoglu közreműködésével Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tárgyalt Antalyában, de a háború február 24-i kezdete óta tartott első külügyminiszteri találkozó nem vezetett eredményre.