Külföld
Tovább bombázza Ukrajnát az orosz hadsereg
Kijev keleti részén egy elfogott rakéta darabjai csapódtak be magas lakóépületbe szerda éjszaka, a hatóságok szerint legalább egy ember meghalt és három megsebesült.
Katasztrofális állapotokról számolt be egy lapinterjúban az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol alpolgármestere. A napok óta orosz ostrom alatt álló kikötővárosban a legnagyobb gondot az összeomlott ivóvíz-szolgáltatás okozza.
Az emberek radiátorcsövekből, pocsolyákból próbálnak ivóvízhez jutni - mondta el Szerhij Orlov a Forbes Ukraine című kijevi magazinnak az ukrán sajtó csütörtöki jelentése szerint. Orlov elmondása szerint Mariupol épületeinek 80-90 százalékát érte bombatalálat. Az alpolgármester azzal vádolta az orosz erőket, hogy kifejezetten a polgári lakosságot veszik célba.
Az ukrán hatóságok közlése szerint az elmúlt két napban 6500 személyautó távozott Mariupolból, annak ellenére, hogy a város környékén nem volt tűzszünet. Még nagyon sokan rekedtek azonban a harcok dúlta városban.
Élnek a mariupoli színház légoltalmi pincéjében menedéket talált emberek
Szerhij Taruta ukrán parlamenti képviselő a Facebookon közölte: sértetlen maradt annak a mariupoli színháznak a légoltalmi pincéje, amelyet bombatámadás ért, és ahol korábbi közlés szerint több, mint ezer ember talált menedéket. „A romok eltakarítása megkezdődött. Az emberek élve jönnek ki a pincéből” - írta Taruta a dpa német hírügynökség jelentése szerint. Az értesülést független forrásból nem lehet megerősíteni.
Ukrán közlés szerint az épületet szerdán érte támadás, melyben súlyos károkat szenvedett. Kijev és Moszkva egymásra hárítják a felelősséget.
Az ukrán hadsereg közlése szerint az orosz csapatok folytatják az északkelet-ukrajnai Harkiv ostromát. A milliós nagyváros lövetése egész éjjel folytatódott, több lakóépületet is találat ért. A harcok Izjum és Csuhujiv irányában terjednek tovább. Az orosz erők Merefa városban szétlőttek egy iskolát és egy kultúrházat, vannak sebesültek, de a hadsereg közleményében nem szerepelnek pontos számok.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes csütörtökön azt közölte, hogy Ukrajna-szerte kilenc folyosó megnyitását tervezik a harcok elől menekülő polgári lakosok számára. Mariupolba üzemanyag-szállító teherautót akarnak küldeni Zaporizzsjából a távozókat elszállító gépkocsik számára.
Az ukrán vezérkar csütörtök reggeli tájékoztatása szerint az orosz hadihajók továbbra is gátolják a hajóforgalmat a Fekete-tenger északnyugati részén.
Múlt szombaton jelentették be az ukrán vízi közlekedési hatóságok, hogy a háború kezdete óta 94 külföldi hajó rekedt ukrán kikötők környékén. Az orosz fél szerint a blokádra „az aknák magas kockázata” miatt van szükség.
Zelenszkij szerint új fal emelkedik Európában
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a német szövetségi parlamentben (Bundestag) úgy fogalmazott: Európa közepén a szabad országok és a rabságban élők térségét felosztó fal emelkedik, amelynek ledöntéséhez Ukrajnának több segítség kell Németországtól.
Az ukrán elnök videón közvetített beszédében kiemelte, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás megelőzését szolgáló lépések elmaradása mind-mind megalapozták az Európát megosztó falat.
Úgy vélekedett, hogy elmaradtak a többi között a preventív, megelőző szankciók Oroszország ellen, vagy éppen Ukrajna felvétele a NATO-ba, és azt mondta, hogy mivel mindig csak a gazdaság volt fontos, sok német cég a büntetőintézkedések helyett kiváló kapcsolatokat ápolt a szerinte Európát csak kihasználó Oroszországgal.
Megépülhetett az Oroszországot Németországgal Ukrajna elkerülésével összekapcsoló Északi Áramlat földgázvezeték második vezetékpárja, az Északi Áramlat-2 is, amelyről bebizonyosodott, hogy valójában „cement az új falban” - állította Volodomir Zelenszkij.
Németország mindezzel hozzájárult Ukrajna elszigeteléséhez és kiszolgáltatásához Oroszországnak, és minden egyes, Ukrajnára vetett orosz bomba tovább emeli a falat - tette hozzá.
Felidézte Ronald Reagan 1987-es nyugat-berlini beszédét - amelyben az amerikai elnök felszólította Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárt a várost, és képletesen egész Európát megosztó berlini fal ledöntésére -, és a kormány padsorában helyet foglaló Olaf Scholz kancellárnak címezve azt mondta: „Kedves Scholz kancellár, döntse le ezt a falat! Biztosítsa Németországnak a vezető szerepet, amely megilleti, hogy az utókor büszke lehessen önre! Támogassa a békét, támogassa Ukrajnát, és vessen véget a háborúnak!”.
Volodimir Zelenszkij a felálló képviselők tapsával fogadott rövid beszédében az orosz invázióról a többi között elmondta, hogy nyolcvan évvel a második világháború után szerinte ismét olyan agresszió zajlik Európában, amelynek célja egy nép eltörlése a föld színéről.
Ezért katonák mellett civileket is támadnak, lakóházakat, kórházakat, iskolákat és templomokat ágyúznak, bombáznak, rakétáznak, és „sok ezer felnőtt mellett már 108 gyereket is meggyilkoltak” - tette hozzá.
Az ukrán nép viszont hajthatatlan: szabadon, és nem másik ország rabságában akar élni, ezért „Ukrajna az Európai Unió tagja lesz” - jelentette ki Volodomir Zelenszkij.
Scholz: A NATO nem lép be a háborúba
Olaf Scholz leszögezte: a NATO nem lép be Oroszország Ukrajna elleni háborújába. A kancellár Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszélése előtt tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy országa kiáll „a bátor ukránok mellett” és pénzügyi és humanitárius támogatás mellett katonai felszerelésekkel is segíti, hogy „megvédhessék hazájukat az orosz agresszióval szemben”.
Hozzátette, hogy „megrendít bennünket a sok orosz fiatal sorsa is, akiket vezetőik értelmetlen háborúba küldenek, saját szomszédjaik ellen”. „Fontos, hogy ezeknek a fiatal embereknek a sorsa Oroszországban is ismertté váljék, mindenkinek tudnia kell Oroszországban, hogy egyedül (Vlagyimir) Putyin elnök viseli a felelősséget, ha meghalnak vagy megsebesülnek” - mondta Olaf Scholz, kiemelve: mindent meg kell tenni azért, hogy a lehető leghamarabb elhallgassanak a fegyverek.
Ugyanakkor - fűzte hozzá a német kancellár - „azt is világosan és egyértelműen ki kell mondani, hogy a NATO nem lép be katonailag ebbe a háborúba”.
„Ez Putyin elnök háborúja” - jelentette ki Jens Stoltenberg, hozzátéve, hogy az orosz elnöknek meg kell állítania a háborút, vissza kell vonnia csapatait és vissza kell térnie a diplomáciához.
A harminc európai és észak-amerikai országot összefogó védelmi szövetség továbbra is támogatja Ukrajnát, hogy élhessen az ENSZ Alapokmányában rögzített önvédelmi jogával, ugyanakkor felelősséget visel azért, hogy ne mélyüljön még tovább a konfliktus, mert csak „még veszélyesebbé válna, még több szenvedéssel, halállal és rombolással járna” - tette hozzá Jens Stoltenberg.
A NATO főtitkára egyben kifejezte nagyrabecsülését a szövetség keleti tagállamainak védelmét, valamint az Ukrajna és az ukrajnai menekültek támogatását szolgáló német erőfeszítések iránt, és az európai biztonságpolitika korszakfordító fejleményeként jellemezte a berlini vezetés azon vállalását, hogy ezentúl minden évben a hazai össztermék (GDP) 2 százalékát meghaladó összegű közpénzt fordít védelemre, és ötödik generációs harci repülőgépekkel - amerikai F35-ösökkel - erősíti meg légierejét.
London légvédelmi rakétarendszert ad Varsónak
Ben Wallace brit védelmi miniszter a lengyel hivatali partnerével közösen tartott varsói sajtóértekezleten bejelentette, az Egyesült Királyság újgenerációs, közepes hatótávolságú Sky Sabre légvédelmi rakétarendszert ad Lengyelországnak, és száz katonával bővíti ottani kontingensét.
Az ukrajnai helyzetről és a NATO keleti szárnyának védelméről folytatott tárgyalásokról szólva Wallace aláhúzta: az európaiak kötelessége segíteni Ukrajnának és lakóinak. Kilátásba helyezte az ukrajnai háború következményeivel szembesülő Lengyelország további támogatását.
Vlagyimir Putyin „leginkább a nemzetközi választól tart, és ezt valóban meg is kapta” - utalt a brit miniszter a Moszkvára kirótt büntetőintézkedésekre, valamint a lengyelországi brit kontingens megerősítésére. Wallace közölte azt is, hogy a Sky Sabre rendszert a jövőben Lengyelországgal együttműködve fogják fejleszteni.
„Mindez remélhetőleg világos jelzést ad a Kremlnek, hogy egyetlen másodpercig se kételkedjen: védeni fogjuk értékeinket és barátainkat, köztük Lengyelországot” - fűzte hozzá Wallace.
Az Egyesült Királyság legutóbb február elején növelte meg lengyelországi kontingensét a királyi tengerészgyalogság 350 katonájával. A megerősítés az Ukrajna határainál akkor tapasztalt, az orosz támadást megelőző orosz csapatösszevonás miatt történt.
A brit katonák a 2016 óta Lengyelországban állomásozó nemzetközi NATO-zászlóaljban szolgálnak. Tavaly év végétől a brit hadsereg száz műszaki szakértője is segít a határőrizeti létesítmények megerősítésében a lengyel-fehérorosz határon, ahol a tavaly őszi hónapokhoz képest kisebb mértékben ugyan, de napi rendszerességgel folytatódnak a közel-keleti és afrikai illegális bevándorlóknak a fehérorosz hatóságok támogatta erőszakos határátlépési próbálkozásai.
Borrell az orosz állampolgárok jogaiért aggódik
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette: aggodalomra ad okot, és az orosz állampolgárok jogainak újabb korlátozását jelenti, hogy ukrajnai katonai műveletei miatt Oroszország tagsága az Európa Tanácsban március 16-án megszűnt
Közleményében Josep Borrell aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy „Oroszország magatartásának következményeként” az orosz állampolgárok a továbbiakban nem részesülhetnek az Emberi Jogok Európai Egyezménye által biztosított védelemben, és nem vihetik az emberi jogok megsértésének eseteit az Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé.
„Az Európai Unió sajnálja, hogy Oroszország nem vette figyelembe a nemzetközi közösség felhívásait, hogy azonnal és feltétel nélkül szüntesse be katonai műveleteit Ukrajnában” - fogalmazott.
A főképviselő hangsúlyozta: az Európai Unió a továbbiakban is támogatásáról biztosítja az emberi jogok védelmezőit, a szabad médiát és a demokratikus, független civil társadalmat Oroszországban.
„Sürgetjük Oroszországot, hogy mihamarabb ismételten feleljen meg az emberi jogok, a nemzetközi jog és a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeknek” - tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács Miniszteri Bizottsága szerdai rendkívüli ülésén határozott arról, hogy azonnali hatállyal megszünteti Oroszország tagságát a szervezetben. Oroszország részvétele az Európa Tanács munkájában 26 éves tagság után szűnt meg.
