Külföld

Lehetséges kompromisszum Ukrajnában

Légvédelmi rendszereket és repülőket kért Washingtontól Volodimir Zelenszkij elnök, a kijevi vezetés valós nemzetközi biztonsági garanciákat kér a semlegességhez

Nehezen haladnak a felek szerint az orosz–ukrán béketárgyalások, de van remény a kompromisszumra Ukrajna semlegessége ügyében. Az ukrán elnök amerikai és NATO-segítségre számít, kérése részben teljesülhet is sajtóértesülések szerint.

Lehetséges kompromisszum Ukrajnában
Az ukrán államfő a békéért egy új szövetség létrehozását javasolta
Fotó: AFP/J. Scott Applewhite

Ezernél is többen lehettek a lebombázott mariupoli színházban

A helyi ukrán hatóságok szerint több mint ezren voltak abban a mariupoli színházépületben, amelyet szerdán bombatámadás ért - derül ki Vadim Bojcsenko polgármester éjszakai közléséből. Ukrán oldalról az országot február 24. óta támadó orosz erőket vádolták a bombázással, az orosz védelmi minisztérium szerint azonban a színházat az ukrán nacionalista Azov ezred tagjai aknázták alá és robbantották fel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videobejegyzésében megerősítette, hogy az épület óvóhelyül szolgált. Nyugati műholdas felvételek tanúsága szerint a színház mellé jól látható, hatalmas betűkkel a „Gyermekek” feliratot festették fel.

A városvezetés korábbi közlése szerint a robbantás után a drámaszínház központi része összeomlott, az épületben található óvóhely bejáratát pedig törmelék zárta el.

Bojcsenko azt is jelezte, hogy az elmúlt két napban 6500 személyautó tudott távozni Mariupolból, jóllehet a város környékén nem volt tűzszünet.

Orosz katonai szóvivő: újabb ukrán légvédelmi rendszereket semmisítettek meg

Tizenegy újabb ukrán légvédelmi rendszer, köztük egy SZ-300-as üteg megsemmisítéséről számolt be csütörtökön Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője az előző nap eseményeiről ismertetett hadijelentésében.

Konasenkov szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán összesen 46 ukrán katonai létesítményt tett harcképtelenné. Szerda este a Rivne megyei Szárniban nagypontosságú rakétákkal végrehajtott légicsapás számolt fel egy hadianyagraktárat, amelyben egyebek között Tocska-U típusú harcászati rakétákat is tároltak. A tábornok szerint az elmúlt nap alatt egy ukrán Mi-24-es és egy Mi-8-as helikopter, valamint 12 drón, köztük három Bayraktar TB-2-es semmisült meg.

Konasenkov azt mondta, hogy a Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett ukrajnai háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 181 repülőgépet és helikoptert, 172 pilóta nélküli légi járművet, 170 légvédelmi rakétarendszert, 1379 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 133 rakéta-sorozatvetőt, 514 tüzérségi ágyút és aknavetőt, és 1168 különleges katonai járművet veszítettek el.

Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese, szóvivő azt mondta, hogy a „népköztársaság” területén eddig 95 települést „szabadítottak fel”.

Konasenkov azt ígérte, hogy az orosz védelmi tárca hamarosan újabb, ukrajnai biolaboratóriumok munkatársaitól származó dokumentumokat tesz közzé. Ezek, mint mondta, egyebek között arról szólnak, hogy Ukrajna területéről az Egyesült Királyságba és más európai országokba nagy mennyiségű emberi bioanyagot szállítottak. Emellett, a szóvivő állítása szerint, az Egyesült Államok egy harkivi laboratóriumban titokban tanulmányozta, hogyan lehet denevérek segítségével betegségeket emberre átvinni.

Az orosz védelmi tárca szerint csütörtök hajnalban mintegy háromszáz mariupoli menekülttel újabb 13 autóbusz érkezett Rosztov megyébe. Korábban a tárca azt közölte, hogy kétszáz autóbuszból négy konvojt alakítottak ki az Azovi-tenger partján fekvő, az orosz erők által ostromlott város lakosainak evakuálására. Az első két busz, 59 menekülttel, kedd este lépte át a határt.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint a donyecki „népi milícia” tagjai ellenőrzik, hogy a Mariupolt elhagyó férfiak nem viselik-e magukon a harcokban történő részvétel jegyeit, például fegyverek vagy lőszerek hosszan tartó viselésének nyomát. Azt is vizsgálják, hogy nincsenek-e rajtuk tetoválások, amelyek az ukrán fegyveres erők, vagy nacionalista zászlóaljak tagjaiként azonosítják őket. Gyenyisz Pusilin, a donyecki „népköztársaság” vezetője a Pervij Kanal televízióban azt mondta, hogy a humanitárius folyosókon civilbe átöltözve szökni próbáló nacionalisták kivágják bőrükből a tetoválásokat.

Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője szerda éjjel kijelentette, hogy a nap folyamán 31 367 civilt, köztük 89 külföldit sikerült kimenekíteni Mariupolból. A tábornok szerint mindössze 36 menekült távozott az ukrán kormányerők ellenőrizte területre, a túlnyomó többség azt kérte, hogy Oroszországba vagy az ukrán Zaporizzsja és Herszon megye orosz fennhatóság alá tartozó területeire vigyék őket.

A Herszonból kimenekített külföldiek közül 71-en az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) munkatársai, kilencen görög, illetve pakisztáni állampolgárok. Mizincev szerint az ukrán erők nemhogy segítették, hanem ellenkezőleg, gátolni próbálták az evakuálást.

Donyeckben leállt a vízellátás, miután ukrán csapás miatt áram nélkül maradt egy szivattyútelep. A helyi hatóságok szerint Horlivka (Gorlovka) településen kritikus helyzet alakult ki a vízhiány miatt, és csütörtökre virradóra a donyecki és a luhanszki „népköztársaság” területén több települést tüzérségi támadás ért.

A tábornok szerint az orosz védelmi minisztérium nyilvántartása csaknem kétezer ukrán településről 2 688 726 olyan ember adatait tartalmazza, aki jelezte, hogy Oroszországba kíván távozni, és ez a lista egy nap alatt 10 657 névvel bővült.

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma csütörtökön azt közölte, hogy a háború kezdete óta több, mint kétezer tonna rakományt küldtek a Moszkva által függetlennek tekintett donyecki és luhanszki „népköztársaság”, valamint Ukrajna lakosainak. Az élelmiszerből és alapvető szükségleti cikkekből álló rakományokat Belgorod és Rosztov megyében, valamint az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krímben állítják össze.

A TASZSZ hírügynökség hivatalos forrásra hivatkozva azt írta, hogy „Donyec-medencéből és Ukrajnából” eddig csaknem 285 ezer menekült érkezett Oroszországba, köztük 13 ezren szerdán. Számukra 32 régióban alakítottak ki ideiglenes szállásokat.

Beszámolója szerint az ukrán hadsereg Harkiv környékén tüzet nyitott egy menekülteket szállító buszkonvojra, aminek következtében legkevesebb négyen életüket vesztették. Megismételte a vádat, hogy az ukrán „nacionalisták” nem engedik az Oroszország irányába megnyitott humanitárius folyosókon át távozni az orosz lakosságot, aki pedig erre kísérletet tesz, arra lőnek.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Telegram-bejegyzésében a „cinizmus megnyilvánulásának” nevezte, hogy a La Stampa című olasz lap címlapfotóját, amelyen a Donyeck belvárosa elleni hétfői ukrán rakétacsapás áldozatai, valamint gyászolók és mentők láthatók, azzal a képaláírással látta el, hogy „Kijevet az utolsó ostrom fenyegeti” .

Zelenszkij segítséget vár, Putyin figyelmeztet

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap videóhívás útján szólt az amerikai kongresszushoz, és légvédelmi rendszereket és repülőket kért, hogy Ukrajna maga zárhassa le a légterét, ha már nyugati partnerei nemet mondtak a repüléstilalmi övezet létrehozására. Az államfő azt is javasolta az Egyesült Államoknak, hogy hozzon létre új szövetséget a békéért, olyat, amely 24 órán belül minden szükséges segítséget képes megadni. A CNN úgy tudja, teljesülhet Zelenszkij kérése, és az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei több légvédelmi rakétarendszert küldenek Ukrajnába.

Vlagyimir Putyin orosz államfő tegnap valódi fenyegetésnek nevezte, hogy Kijevben korábban arról beszéltek, hogy saját nukleáris fegyvereket szándékoznak létrehozni. Figyelmeztetett, „több tucat laboratóriumból álló hálózat is működött Ukrajnában, ahol katonai és biológiai programokat, többek között koronavírus, lépfene, kolera, afrikai sertéspestis és más halálos betegségek mintáival történő kísérleteket végeztek a Pentagon irányításával és pénzügyi támogatásával”.

Az elnök beszélt arról is, hogy Oroszország gazdasága mindenképpen alkalmazkodni fog a szankciók teremtette realitásokhoz, de a strukturális változások az árak és a munkanélküliség átmeneti emelkedéséhez vezethetnek. Vlagyimir Putyin a nyugati országokank küldött üzenetében úgy fogalmazott, nem fog sikerülni az Oroszország feldarabolására tett kísérlet. „Ha a Nyugat azt gondolja, hogy Oroszország visszalép, akkor nem érti Oroszországot”, mondta.

A hét elején is folytatódtak a béketárgyalások. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó kedd este úgy fogalmazott, nagyon nehezen haladnak az egyeztetések, vannak alapvető nézeteltérések, de van helye bizonyos kompromisszumnak. Másnap közölte, Ukrajna a semlegesség egy speciális változatát követeli magának, jogilag szavatolt és nem pedig pusztán protokolláris biztonsági garanciákkal.

„Ez pedig azt jelenti, hogy a garanciák aláírói nem állnak félre egy Ukrajna elleni támadás esetén, mint most, hanem aktívan részt vesznek Ukrajna oldalán a konfliktusban, és hivatalosan is biztosítják számunkra a szükséges mennyiségű fegyver azonnali szállítását” – magyarázta. Az „ukrán típusú semlegesség” annak kapcsán került elő, hogy a tárgyalásokon szó esett a svéd vagy osztrák változatú semlegességről, amelyben az ország megőrizné önálló hadseregét és flottáját. Ezeket a verziókat az orosz főtárgyaló és a Kreml szóvivője is elképzelhetőnek nevezte.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szerdai tévéinterjúban szintén úgy fogalmazott, hogy nehezen haladnak a tárgyalások, de van remény kompromisszumra. A diplomata fontosnak nevezte, hogy nyugodtan, a hisztéria fokozása nélkül tudjanak tárgyalni a felek. Mint mondta, Moszkva nyitott arra, hogy egyeztessen arról, milyen fegyverek legyenek Ukrajna területén – a lényeg, hogy azok ne jelentsenek veszélyt Oroszországra. Lavrov szerint egyébként azért nem lehetett békésen rendezni az ukrajnai helyzetet, mert erre a Nyugat nem volt hajlandó, amikor azonban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO beavatkozására szólított fel, kijózanító visszautasítással találkozott.

Tegnap összeültek a NATO védelmi miniszterei, a tanácskozás után Jens Stoltenberg főtitkár azt mondta, a NATO-tagállamok egyetértettek abban, hogy a szervezet nem telepít csapatokat vagy légi eszközöket Ukrajnába, viszont katonai jelenlétének megerősítésére készül a szövetség keleti szárnyán.
 

Kapcsolódó írásaink