Külföld

Partnereihez fordult Zelenszkij

A béketárgyalások folytatásáról beszélt az ukrán elnök, aki sajtóértesülések szerint tegnapi kijevi tárgyalásai után az amerikai kongresszushoz szólhat

Nem számít országa NATO-tagságára az ukrán elnök, aki tegnap Kijevben tárgyalt közép-európai vezetőkkel. Moszkvában már arról beszéltek, hogy orosz ellenőrzés alá kerülhet minden ukrán nagyváros.

Partnereihez fordult Zelenszkij
Jansa, Morawiecki, Kaczynski és Fiala Kijevbe utazott
Fotó: Facebook

Ukrajna több pontján is folytatódtak a harcok az elmúlt napokban. Kijevben találat ért egy lakóházat, ketten meghaltak, az épület erősen megrongálódott. A harcok fokozódása miatt kedden 35 órás kijárási tilalmat rendeltek el. Donyeck belvárosában legalább húszan haltak meg hétfőn, amikor becsapódtak egy lelőtt, Tocska-U típusú, kazettás robbanótöltettel felszerelt ukrán rakéta szilánkjai.

Genyisz Pusilin, a donyecki „népköztársaság” vezetője hangsúlyozta, a városközpontban nincsenek katonai objektumok, korábban pedig már 15 ilyen rakétát megsemmisített a légvédelmük. Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden telefonon beszélt Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, és felhívta a figyelmét, hogy az Európai Unió figyelmen kívül hagyja az ukrán hadsereg „bűnös és embertelen” akcióját.

Igor Konasenkov orosz védelmi szóvivő elmondása szerint orosz ellenőrzés alá került Herszon megye teljes területe. Mint mondta, 3920 ukrán katonai létesítményt semmisítettek meg a háború kezdete óta. „A védelmi minisztérium, miközben maximális biztonságot biztosít a civilek számára, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy teljes mértékben ellenőrzése alá vonja a nagy, lakott településeket, amelyeket most gyakorlatilag körbezártak, kivéve a humanitárius evakuálásra használt területeket” – erről már Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő beszélt.

Közölte, „az orosz fegyveres erők korszerű, nagypontosságú fegyvereket alkalmaznak, kizárólag a hadsereg és az információs infrastruktúra létesítményeit találják el”. A Krím-félsziget miniszterelnök-helyettese pedig azt nyilatkozta hétfőn, hogy az orosz hadművelettel megteremtették a szárazföldi összeköttetést a félsziget és a Donyec-medence között, vagyis orosz ellenőrzés alá került a Krímből Mariupolba vezető autóút.

Az ukrán vezérkar szerint az orosz csapatok több offenzívát készítenek elő. A Facebookon azt írták, az orosz alakulatok jelenleg igyekeznek az utánpótlás mellett biztosítani az általuk eddig elfoglalt területeket, illetve újra csoportosítják erőiket, s ha ezzel megvannak, újabb támadások várhatók Harkov, Szumi, és a Kijev mellett fekvő Brovari ellen.

Az elmúlt napokban is középpontban volt a dél-ukrajnai Mariupolban létesített humanitárius folyosók kérdése. Hétfőn az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy sikerült erővel megnyitni a folyosókat, a közlés szerint neonáci alakulatok akadályozták a civil lakosság kimenekítését. A város ukrán vezetése viszont arról számolt be, hogy az oroszok tartották blokád alatt az útvonalat. A polgármesteri hivatal szerint a harcoknak már 2100 áldozata van Mariupolban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden benyújtotta a törvénytervezetet a hadiállapot meghosszabbításáról. Bejelentette azt is, hogy folytatódnak a tárgyalások az orosz és az ukrán delegáció között. Zelenszkij sajtóhírek szerint ma online kapcsolással szól az amerikai kongresszushoz. Tegnap lemondással beszélt országa euroatlanti integrációjáról. „Egyértelmű, hogy Ukrajna nem lesz tagja a NATO-nak. Ezt értjük, hisz értelmes emberek vagyunk. Évek óta hallunk az állítólagos nyitott ajtókról, de azt is hallottuk, hogy nem léphetünk be. Ez igaz, és örülök, hogy az ukrán emberek is kezdik megérteni, ezért magunkra támaszkodunk, illetve partnereinkre, akik segítenek bennünket” – fejtette ki.

Nem is maradt egyedül tegnap Zelenszkij, ugyanis délután az ukrán fővárosba érkezett Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfő, valamint Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes. Morawiecki hivatalának közlése szerint látogatásuk célja, hogy bemutassák az ukrán államnak és társadalomnak szánt széles körű európai támogatási csomagot.

Röviden

Az oroszok 68 százaléka helyesnek tartja az orosz elnök döntését az ukrajnai „különleges hadművelet” elindításáról – derült ki az állami finanszírozású orosz Közvélemény Alapítvány (FOM) hétfőn közölt felméréséből, írta az MTI. Egy február 25–27-én készített, hasonló közvélemény-kutatásban még 65 százalékos volt a támogatottság.


Az Európai Unióval ellentétben Mexikó pacifista, ezért nem küld fegyvereket Ukrajnába – közölte Andres Manuel Lopez Obrador államfő, visszautasítva az Európai Parlament országát bíráló álláspontját. Mint mondta, a párbeszédet támogatják, nem pedig a háborút.
 

Az elmúlt húsz napban mintegy 1,4 millió gyermek kényszerült menekülésre Ukrajnából a háború miatt – közölte kedden az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF. Keddre több mint 2,95 millióra nőtt az Ukrajnából elmenekült emberek száma a világszervezet Menekültügyi Főbiztosságának számítása szerint.
 

Az európaiak ugyanannyira szenvedni fognak a Moszkva ellen bevezetett uniós szankcióktól, mint maguk az oroszok – jelentette ki kedden Alekszej Meskov, Oroszország párizsi nagykövete az MTI szerint. A nagykövet az újabb intézkedéseket valóságos banditaakcióknak nevezte. „Ma elloptak tőlünk háromszázmilliárdnyit az arany- és a valutatartalékainkból” – mondta.
 

Oroszország szankciókat vezetett be az amerikai vezetés tagjai és a velük kapcsolatban álló személyek, köztük Joe Biden elnök és Antony Blinken külügyminiszter ellen. Az orosz külügyminisztérium szerint az intézkedést válaszul arra a példátlan, Washington rendkívül oroszgyűlölő kurzusából eredő szankciósorozatra hozták meg, amelynek célja az amerikai hegemónia fenntartása és Oroszország elszigetelése.
 

„Figyelmeztetem önöket, hogy ne próbáljanak meg belerángatni bennünket ebbe a hadműveletbe, ebbe a háborúba” – üzente a kijevi vezetésnek Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök. Elmondta, két nappal korábban Ukrajnából az országa területére kilőtt rakétát semmisítettek meg. Kijev a múlt héten azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Fehéroroszország elleni „színlelt ukrán” légitámadásokkal akar szoros szövetségesének ürügyet fabrikálni a háborúba való belépéshez.

Kapcsolódó írásaink

Oroszország kilép az Európa Tanácsból

ĀMoszkva szerint „az ET intézményeit, beleértve az EJEB-et is, szisztematikusan arra használták fel, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra és beavatkozzanak belügyeibe”