Az ukránok szerint újabb orosz tábornok halt meg a harcokban

Ukrajna a semlegesség speciális változatát követeli magának jogilag ellenőrzött és nem protokolláris biztonsági garanciákkal - jelentette ki szerdán Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagja.

„Megértjük partnereink arra irányuló törekvését, hogy kezdeményező felei legyenek a tárgyalási folyamatnak. Tőlük származnak a svéd vagy az osztrák típusú semlegességi modellekről szóló kijelentések. Ukrajna azonban most nyílt háborúban áll Oroszországgal, ezért a modell csakis ukrán lehet, és csakis jogilag szavatolt biztonsági garanciákkal együtt lehet róla szó” - fejtette ki, majd hangsúlyozta, hogy Ukrajna „valódi, nem pusztán protokolláris biztonsági garanciákat” követel magának. „Ez pedig azt jelenti, hogy a garanciák aláírói nem állnak félre egy Ukrajna elleni támadás esetén, mint most, hanem aktívan részt vesznek Ukrajna oldalán a konfliktusban, és hivatalosan is biztosítják számunkra a szükséges mennyiségű fegyver azonnali szállítását” - tette hozzá.
Podoljak szerint emellett Ukrajna többé nem akar függeni azoktól a bürokratikus eljárásoktól, amelyek vagy lehetővé teszik, vagy sem azt, hogy lezárják fölötte a légteret, megóva az országot a rakétatámadásoktól. „Közvetlen és szigorú garanciákra van szükségünk arra vonatkozóan, hogy a légteret mindenképpen lezárják” - emelte ki.

A tanácsadó hangsúlyozta, hogy Ukrajna soha nem volt „katonai állam”, amely megtámadta vagy megtámadni készült volna szomszédait, ellentétben az Oroszországi Föderációval. „Ezért Ukrajna erős szövetséges bázisra vágyik, világosan meghatározott biztonsági garanciákkal” - fűzte hozzá.

Az orosz erők tüzet nyitottak az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városából menekülő lakosok egyik autókonvojára, legalább öten, köztük egy kisgyermek súlyosan megsérült - közölte szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megye katonai adminisztrációjára és az ukrán vezérkarra hivatkozva.

A jelentés szerint a Zaporizzsja megyében lévő Sztepnohorszk településnél az autópályán érte "ellenséges tüzérségi támadás" a konvojt, szerda délután négy óra körül. A megyei vezetés egyelőre öt sérültről tud. Az ukrán vezérkar szerint halálos áldozatai is vannak a támadásnak, de számokat egyelőre nem közöltek.

Alig egy órával később a mariupoli városi tanács arról adott hírt, hogy az orosz erők bombázták a város központjában lévő drámaszínház épületét, amely jelenleg óvóhelyként szolgál több száz helyi lakosnak. A városvezetés közlése szerint egyelőre lehetetlen felmérni a légicsapás okozta károkat, mert folyamatosan ágyúzzák Mariupolt, így az áldozatok száma sem ismert. Annyit közöltek, hogy a robbantás után a drámaszínház központi része összeomlott, az épületben található óvóhely bejáratát pedig törmelék zárta el. A várost védő Azov ezred azt közölte, hogy akár ezer ember is tartózkodhatott az épületben. Közleményükben hozzátették, az orosz erők tudatában voltak annak, hogy a színház óvóhelyként üzemel, hiszen az épület hivatalosan kijelölt menedékhely azoknak, akik a támadások következtében elvesztették otthonukat és megélhetésüket.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága szerdai rendkívüli ülésén a szervezet alapokmányának 8. cikke alapján indított eljárás keretében úgy határozott, hogy azonnali hatállyal megszűnteti Oroszország tagságát a szervezetben.

A strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet tájékoztatása szerint Oroszország részvétele az Európa Tanács munkájában 26 éves tagság után szűnik meg. Emlékeztettek, a Parlamenti Közgyűléssel folytatott eszmecserét követően a Miniszteri Bizottság február 25-én határozott a kizárást lehetővé tevő eljárás megindításáról, továbbá beleegyezett abba, hogy felfüggeszti Oroszország képviseleti jogát a Miniszteri Bizottságban és a tanács Parlamenti Közgyűlésben.

Kedden az orosz külügyminisztérium tájékoztatta a szervezet főtitkárát, hogy az alapokmánynak megfelelően kilép az Európa Tanácsból, valamint azon szándékáról, hogy felmondja az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése keddi rendkívüli ülésén javasolta Oroszország kizárását a szervezetből, megítélése szerint ugyanis egy másik tagország, Ukrajna megtámadásával Oroszország súlyos jogsértéseket követett el, nem tesz eleget kötelezettségvállalásainak. 

Oroszország 1996. február 28-án csatlakozott az Európa Tanácshoz.

A Nyugat megpróbálja meggyengíteni Oroszországot, és ebben "nemzetárulók" segítik, akik "mentálisan" az országukon kívül vannak, az oroszok azonban meg tudják különböztetni a hazafiakat az árulóktól, és a nép "megtisztulása" tőlük segít az állam megerősödésében - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai gazdasági videókonferencián.

Putyin a Rosszija 24 televízióban sugárzott beszédében azt hangoztatta, hogy az úgynevezett kollektív Nyugat "képmutató beszédei és jelenlegi cselekedetei" mögött "ellenséges geopolitikai célok" húzódnak meg, mert a Nyugatnak nincs szüksége erős Oroszországra. Emlékeztetett arra, hogy a nyugati országok "támogatták a szeparatizmust, a terrorizmust, bátorították a terroristákat és banditákat az Észak-Kaukázusban".

Ez szerinte kísérlet volt Oroszország szétmorzsolására, területi integritásának megsértésére. "Akkor sem sikerült, most sem fog sikerülni" - szögezte le az államfő.

"Igen, persze, ismét megpróbálnak majd fogadni az úgynevezett ötödik hadoszlopra, a nemzetárulókra, azokra, akik itt, nálunk keresik meg a pénzt, de ott élnek. És nem is a szó földrajzi értelmében élnek ott, hanem a gondolataik, a rabszolgatudatuk szerint" - mondta Putyin.

De szerinte az orosz nép "mindig meg fogja tudni különböztetni az igazi hazafiakat a gazemberektől és az árulóktól, és egyszerűen kiköpi őket, mint a véletlenül bekapott muslincát". Az elnök szerint a társadalom ilyen "természetes és szükséges öntisztulása" csak erősíti az országot.

Putyin azt mondta, hogy nem ítéli el azokat, "akiknek villájuk van Miamiban vagy a francia Riviérán, akik nem tudnak lemondani a libamájról, az osztrigáról vagy az úgynevezett nemi szabadságjogokról". De sokan közülük "eredendően, mentálisan ott vannak", és nem Oroszország oldalán, és ez szerintük egy "magasabb kasztba" tartozás jele.

"Az ilyen emberek az anyjukat is eladnák, csak hogy ennek a nagyon felső kasztnak az előszobájában ülhessenek" - mondta az elnök. De szerinte ennek a "felső kasztnak" ezekre az emberekre jobb esetben "fogyóeszközként" van szüksége ahhoz, hogy maximális kárt okozzon az orosz népnek. Hozzátette, hogy az "úgynevezett kollektív Nyugat" és annak "ötödik hadoszlopa" megszokta, hogy mindenkit magából kiindulva ítél meg, és úgy gondolja, hogy mindent el lehet adni és meg lehet venni - ezért gondolják, hogy Oroszország "meginog és visszavonul".

"De Oroszország soha nem lesz ilyen szánalmas és megalázott állapotban" - ígérte az elnök.
Putyin a náci Németországban elkövetett antiszemita pogromokhoz hasonlította az oroszokkal szembeni külföldi fellépést.

"A politikai korrektségről, a magántulajdon sérthetetlenségéről és a szólásszabadságról szóló tirádák egy csapásra lehullottak, még az olimpiai elveket is eltiporták, és nem restelltek az (orosz) paralimpikonokkal leszámolni (hazájuk vezetése helyett)" - mondta.

Nehezményezte, hogy sok nyugati országban embereket csak azért, mert Oroszországból származnak, zaklatnak, megtagadják tőlük az orvosi ellátást, kitiltják gyerekeiket az iskolából, a szüleiket megfosztják a munkától, betiltják az orosz zenét, kultúrát, irodalmat. Álláspontja szerint a Nyugat azzal, hogy megpróbálta "eltörölni" Oroszországot, "az illendőség minden álarcát letépte magáról, arcátlan módon kezdett viselkedni, és megmutatta valódi természetét".

"Egyszerűen kikívánkozik az analógia azokkal az antiszemita pogromokkal, amelyeket a nácik követtek el Németországban az 1930-as években, majd később azzal, hogy Hitler számos európai országbeli csatlósával agressziót követett el hazánk ellen a második világháborúban" - mondta Putyin. Értékelése szerint a Nyugat Moszkvával szembeni szankciós politikája az agresszió minden jegyét magán viseli.

"Az ilyen lépések, amelyeknek a célja gyakorlatilag embermilliók életének megkeserítése, magukon hordozzák a gazdasági, a politikai és az információs eszközökkel történő agresszió minden totális és leplezetlen jelét. A nyugati politikai elit még csak nem is rest erről nyíltan beszélni" - hangoztatta.

A NATO-tagállamok egyetértettek abban, hogy a szervezet nem telepít csapatokat vagy légi eszközöket Ukrajnába, viszont katonai jelenlétének jelentős megerősítésére készül a szövetség keleti szárnyán - jelentette ki szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek rendkívüli tanácskozását követő sajtótájékoztatón.

Mint hangsúlyozta, a NATO-nak felelőssége, hogy az ukrajnai háború ne terjedjen tovább, az ország határain túlra.

"Pusztulást és szenvedést látunk Ukrajnában, de ez még súlyosbodhat, ha a NATO úgy avatkozik be, hogy a két ország közötti konfliktus kiterjedt háborúvá válik Oroszország és a szövetségesek között - jelentette ki. Hozzátette: "a NATO nem tűr semmilyen támadást szövetségesei ellen, Moszkvának efelől nem lehet kétsége, több százezer katona áll készenlétben a szövetség határainak védelmére".

Stoltenberg felhívta a figyelmet arra, hogy a katonai jelenlét megerősítése a szövetség keleti szárnyán nagy felkészültséget és jelentős beruházásokat igényel, amelyhez az is szükséges, hogy a tagországok GDP-jük legalább 2 százalékát védelmi célokra fordítsák. A védelmi miniszterek egyetértettek abban, hogy továbbra is jelentős pénzügyi támogatást, katonai és humanitárius segítségnyújtást kell biztosítani Ukrajna számára - hangsúlyozta.

"Mindannyian tisztelgünk az ukrán nép és az ukrán fegyveres erők bátorsága előtt. A NATO-szövetségesek és -partnerek évek óta támogatják Ukrajnát felszereléssel és kiképzéssel. Fontos katonai felszerelésekkel segítjük őket a szabadsághoz, önvédelemhez és demokráciához fűződő alapvető jogaik megvédésében"- hangoztatta. A főtitkár ismételten felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy állítsa le a háborút, vonja ki csapatait a térségből, és kezdjen "jóhiszemű" diplomáciai tárgyalásokat. Azt is hozzátette, hogy Putyin elnök alábecsülte Ukrajna és a NATO erejét is, azonban a szövetségeseknek nem szabad ugyanebbe a hibába esniük Oroszországgal kapcsolatban.

Stoltenberg tájékoztatott, hogy a szövetséges államok vezetői a jövő héten rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, illetve azt is elmondta, hogy a szervezet júniusban másik csúcstalálkozót tervez a keleti szárny védelmi megerősítésével kapcsolatos tervekről.

Nem lehet a humanitárius folyosókon keresztül kimenekíteni az embereket szerdán - állította Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, az „ideiglenesen megszállt területek” reintegrációjáért felelős miniszter, aki tűzszünetsértéssel vádolta az orosz erőket. Hangsúlyozta, hogy egyelőre humanitárius segélyszállítmányok eljuttatását tervezik a hadműveleti területeken lévő vagy az orosz erők által ellenőrzött településekre.

Az ostromlott ukrán kikötővárosról, Mariupolról szólva a miniszter egyelőre „nyitott kérdésnek” nevezte, hogy ott szerdán megnyithatják-e a humanitárius folyosót. Megerősítette azt a korábbi ukrán bejelentést, hogy az orosz erők Mariupolban ellenőrzésük alatt tartanak egy kórházat, amelyet kedden foglaltak el. 
„A humanitárius folyosók megszervezésének kérdése ma Izjum és Mariupol számára továbbra is nyitott. Jelen körülmények között nem vagyunk képesek biztonságosan kimenekíteni az embereket” - mondta a miniszter.

Az ukrán hatóságok szerdán nem ürítik ki a Kijev környéki városokat a megerősített kijárási tilalom elrendelése miatt, amely ukrajnai idő szerint március 15-én 20 órakor kezdődött, és március 17-én reggel 7 óráig tart.

A tengerparti Mariupol ostroma közben meghalt az orosz támadók egyik tábornoka, Oleg Mitjajev - közölte Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója kedd éjszaka a Telegram közösségi oldalon.

Herascsenko egy fényképet is közölt, amelyen állítása szerint az elhunyt vezérőrnagy látható. Mitjajev a negyedik orosz tábornok, akinek a halálát ukrán részről bejelentették. Orosz oldalról nem erősítették meg a hírt.

Egy orosz tábornok eleséséről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is említést tett éjszakai üzenetében. Ő azonban nevet nem említett.

Harkiv régió vezetője, Oleh Szinehubov arról számolt be, hogy a kelet-ukrajnai városnál kedden visszaszorították a támadókat, az orosz erők előző álláspontjuknál is távolabbra kényszerültek visszahúzódni. Az ukrán hatóságok szerint Harkivban már legalább 500-an meghaltak a háború következtében.

Az ukrán vezérkar szerdára virradóra arról adott hírt, hogy az Ukrajnába behatolt orosz egységek 40 százaléka már jelentős veszteségeket szenvedett vagy teljesen megsemmisült. Független forrásból erre vonatkozóan sem érkezett megerősítés.

Kijevet szerdára virradóra, illetve szerdán reggel is támadták az orosz csapatok; a reggeli órákban többek között egy 12 emeletes épületet ért találat, a BBC szerint. Tűz ütött ki, a mentők túlélők után kutatnak.

A kijevi támadásról videófelvétel is van:

Mariupolban az orosz egységek 400 embert tartanak egy kórházban fogva, orvosok és betegek is vannak köztük. A város alpolgármestere szerint ezeket az embereket „túszként” tartják az oroszok. A Reuters brit hírügynökség szerint ezt az értesülést nem lehetett független forrásból ellenőrizni.

Mintegy 20 ezer civilnek sikerült eddig személygépkocsikkal elhagynia az ostromlott Mariupol kikötővárost - közölte szerdán Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója.

Mariupol lakói az elmúlt két hétben nagyrészt fűtés, áram és folyóvíz nélkül maradtak a városban az orosz ágyúzás miatt. A hét eleji hivatalos ukrán becslések szerint legalább kétszázezren szorulnak sürgős evakuálásra.

Nem könnyű tárgyalások folynak Oroszország és Ukrajna között, de van remény a kompromisszumra - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán, hozzátéve: Moszkva a jövőben is kész lesz a kapcsolattartásra az ukrán féllel, de látnia kell, hogy ez milyen „hozzáadott értéket” képvisel. 

Az Európai Unió tagjelölti státusának megadását sürgette Ukrajna számára Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedd éjjel Kijevben, Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes pedig nemzetközi békefenntartó misszió küldésére tett javaslatot.

A lengyel kormány két vezető képviselője Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfővel együtt, vonaton érkezett az ukrán fővárosba, első külföldi vezetőként február 24. óta, amikor Oroszország támadást indított Ukrajna ellen. A magas rangú látogatók már este találkoztak Volodimir Zelenszkijjel és Denisz Smihallal.

A megbeszélés után Morawiecki és Fiala arról biztosította az ukrán vezetést és népet, hogy az Európai Unió nem hagyja őket magukra. A lengyel kormányfő egyúttal felszólította az uniót, hogy ennek bizonyítékaként gyorsan adja meg Kijevnek a tagjelölti státust.

Kaczynski egyebek között arról beszélt, hogy nemzetközi békefenntartó missziót kellene küldeni Ukrajnába, „akár a NATO részéről, akár szélesebb keretekben”. Olyan erőről lehet szó, amely meg is tudja védeni magát a veszélyes területen - tette hozzá.

Zelenszkij a közép-európai vezetőket fogadva beszámolt arról, hogy az orosz erők Kijevet és az ország nyugati részét is egyre hevesebben támadják. Smihal miniszterelnök méltatta Morawieckiék bátorságát, hogy a háborús körülmények között is vállalták a kockázatos látogatást.

Az ukrán hatóságok korábbi közlése szerint Kijevben kedden négy ember halt meg orosz légicsapások, illetve tüzérségi tűz következtében. A fővárosban kijárási tilalom van érvényben.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője kedd este közölte, hogy a nap folyamán 29 ezer embert menekítettek ki az ostromlott ukrán városokból humanitárius folyosókon keresztül. Ebből nagyjából 20 ezren a régóta támadott kikötővárost, Mariupolt tudták elhagyni.