Külföld

Fordulathoz érkezhettek a tárgyalások a békéről

A közeljövőben akár megállapodásra is juthatnak a delegációk a fegyvernyugvásról az orosz fél szerint, sem Ukrajna, sem Oroszország nem zárkózott el a két államfő esetleges találkozója elől

A felek nem zárkóznak el az ukrán és az orosz államfő találkozójától, Moszkva szerint korai még részletekbe bocsátkozni, de a közeljövőben akár megállapodásra is juthatnak a delegációk. Az orosz hadsereg továbbra is folytatja az előrenyomulást, miközben súlyos légitámadás ért egy nyugati fegyverszállítmányt.

Fordulathoz érkezhettek a tárgyalások a békéről
Továbbra is a városi harc jellemzi leginkább az ukrán–orosz háborút
Fotó: AFP/Aris Messinis

Orosz légitámadás ért egy katonai gyakorlóteret vasárnapra virradóan a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) város közelében, ez eddig a legnyugatibb célpont Oroszország Ukrajna elleni háborújában.

A támadással kapcsolatban Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője arról számolt be, hogy mintegy 180 külföldi zsoldost és egy nyugati fegyverszállítmányt semmisítettek meg.

Az orosz csapatok továbbra is Mariupol elfoglalására összpontosítanak – közölte vasárnap az ukrán vezérkar. Az oroszbarát szeparatistáknak az orosz hadsereg segítségével sikerült betörniük a város külső kerületeibe. Továbbá valószínűleg orosz katonák elrabolták a város polgármesterét, Ivan Fedorovot. Az orosz haderő újabb városokat is támadás alá vett, köztük az ukrán elnök szülővárosát, Krivij Rihet is.

Moszkva sosem utasította el Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának lehetőségét, ám előre szeretné tudni, hogy mi szerepel majd a napirendjén, és hogy milyen eredmény várható tőle – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Kifejezte, hogy ezen dolgoznak a küldöttségek, ugyanakkor még túl korai lenne a konkrét eredményekről beszélni.

Leonyid Szluckij, az Ukrajnával tárgyaló orosz delegáció tagja, az alsóház külügyi bizottságának alelnöke azt mondta, hogy a Moszkva és Kijev közötti tárgyalási folyamatban előrelépés történt, amely a személyes várakozása szerint az elkövetkező napokban a két delegáció egységes álláspontjává, aláírandó dokumentumokká változhat.

A két államfő találkozójáról Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója vasárnap úgy vélekedett, hogy a csúcstalálkozó, ha nem is két-három nap múlva, de már a belátható jövőben megtörténhet, és Kijev mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb tető alá hozzák. Arról is szólt, hogy Törökország, valamint Izrael bevonásával keresik a megfelelő tárgyalási helyszínt.

Zelenszkij szerint az ukrán ellenállás miatt megváltozott Oroszország tárgyalási pozíciója, ugyanakkor kifogásolta Ukrajna nyugati partnereinek elégtelen bevonását a tárgyalásokba. Zelenszkij beszámolt arról is, hogy szombaton beszélt Naftali Bennettel az ukrán–orosz béketárgyalások kilátásairól.

Azonnali tűzszünetre és a konfliktus diplomáciai megoldásának keresésére szólította fel Vlagyimir Putyint Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök az orosz elnökkel szombaton folytatott telefonbeszélgetésben. A Kreml közlése szerint Putyin részletesen tájékoztatta partnereit az orosz és ukrán illetékesek között az elmúlt napokban lezajlott tárgyalásokról. A három vezető politikus megállapodott arról, hogy folytatják a kapcsolattartást az ukrajnai háború ügyében.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Oroszország vegyi fegyverek bevetését tervezheti Ukrajnában. Hozzátette, Moszkva abszurd állításokat fogalmazott meg biológiai fegyverek előállítására szolgáló ukrajnai laboratóriumokról. Nemrég Vicotria Nuland, az Egyesült Államok politikai ügyekért felelős államtitkára azonban úgy nyilatkozott, aggodalomra ad okot, ha Oroszország kezére kerülnek az Ukrajnában található „biológiai létesítmények”.

Röviden

Az ukrán sajtó pénteken arról számolt be, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat egykori igazgatóhelyettesét, Dmitrij Demjanenkót agyonlőtték az autójában. Biztonsági kamerák által rögzített felvételek szerint tűzpárbaj alakult ki közte és az ukrán rendőrök között, miután a rendőrök üldözésbe vették Demjanenko gépkocsiját. Egyes vélemények szerint a leszámolás az ukrán elhárítás és hírszerzés közötti konfliktus egyik állomása.


Törökország nem csatlakozik az Oroszország elleni nyugati gazdasági szankciókhoz – jelentette kis Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter az Atalyai Diplomácia fórumon vasárnap. A tárcavezető közölte, hogy Törökország szerint a szankciók nem oldják meg a problémákat. Törökország már korábban is kifejezte, hogy a szankciók ártanának a gazdaságának, valamint meg akarja tartani a Moszkvával való párbeszéd lehetőségét is.


Szovjet gyártmányú bomba maradványait találták meg annak a drónnak a roncsai között, amely lezuhant Zágrábban - közölte Mario Banozic védelmi miniszter vasárnap. Találtak egy sérült feketedobozt is, amelyből várhatóan kinyerhetik a repülési adatokat. „Ezt összehasonlítjuk azokkal a vizsgálatokkal, amelyet közösen végzünk a NATO-államokkal, és ez alapján rekonstruálhatjuk, pontosan honnét érkezett a drón” – húzta alá.


Carmen Reinhart, a Világbank vezető közgazdásza szerint a megugró energia- és élelmiszerárak, amelyeket Oroszország ukrajnai inváziója váltott ki, súlyosbíthatja az élelmezésbiztonsági aggályokat a Közel-Keleten és Afrikában. Mindez fokozhatja a társadalmi nyugtalanságot ezekben a térségekben, ez akár komoly válságba sodorhatja azokat az államokat, amelyek Oroszországból vagy Ukrajnából szerzik be az élelmiszerek zömét.


Csehország az Európai Unióhoz fordult, hogy segítsen az ukrajnai menekültek elszállásolásának biztosításában, miután a cseh állam lehetőségei rövidesen kimerülnek – jelentette vasárnap a CTK. Vít Rakusan belügyminiszter a hírügynökségnek azt mondta, hogy Csehország lakókonténereket kér Brüsszeltől mintegy 50 ezer személy elszállásolására. A miniszter szerint eddig több mint 200 ezer menekülő érkezett Csehországba.


Joe Biden amerikai elnök 200 millió dolláros katonai segélyt engedélyezett Ukrajna számára szombaton – közölte a Fehér Ház. A támogatás egyebek között páncéltörő fegyverekre, légvédelmi rendszerekre és kézifegyverekre, valamint katonai szolgáltatásokra, oktatásra és kiképzésre költhető. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szombaton hangsúlyozta, országának további katonai segítségre van szüksége.
(PZ)

Kapcsolódó írásaink