Külföld

Robbanások zaját lehetett hallani Lvivben

Harmincöt halálos és 134 sebesült áldozata van a nyugat-ulrajnai Lvivtől nem messze lévő Javoriv katonai támaszpont elleni vasárnapi reggeli orosz légitámadásnak - közölték az ukrán hatóságok.

Robbanások zaját lehetett hallani Lvivben
Az orosz hadsereg átcsoportosítja erőit
Fotó: AFP/Eyepress

Ez volt eddig a legnyugatibb célpont Oroszország Ukrajna elleni háborújában. A lengyel határtól mindössze 30 kilométerre van a támaszpont, amely gyakorlótér, nemzetközi békefenntartó és biztonsági központ, és NATO-kiképzők gyakran jártak ott. Az ukrán hatóságok szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy külföldi kiképzők voltak-e ott a támadás idején is. Az ukrán védelmi minisztérium közölte, hogy vizsgálja a körülményeket és a károkat.

Makszim Kozickij lvivi kormányzó azt mondta: az orosz harci gépek körülbelül 30 rakétát lőttek ki a támaszpontra, amelyek közül többet elfogott az ukrán légvédelem.

A Reuters egyik helyszíni tudósítója közölte, hogy 19 mentőautó tart a helyszínre.

A 360 négyzetkilométer területű gyakorlótér Ukrajna egyik legnagyobbja. A NATO-val közös gyakorlatait mindig ott tartotta meg, a legutóbbi tavaly szeptemberben volt. A helyi média úgy tudja, az összes külföldi oktató februárban elhagyta a bázist, de felszereléseiket nem vitték magukkal.

Egy meg nem nevezett NATO-tisztségviselő megerősítette a Reuters szerint, hogy a szövetség országaiból nem tartózkodtak kiképzők a támaszponton. Azt nem tudni, hogy nem NATO-tagországból voltak-e ott a támadás idején - tette hozzá a hírügynökség.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes éppen szombaton figyelmeztetett, hogy az Ukrajnának a nyugati országok által szállított fegyvereket mind legitim célpontnak tekintik.

Foszforbombát is bevetettek az orosz megszállók

Ukrán tisztségviselők azt állították vasárnap, hogy a megszálló orosz hadsereg foszforbombát is bevetett Luhanszk régióban, ami tilos nemzetközi egyezmények szerint, ezenkívül a Szvjatohirszk kolostor elleni éjszakai légicsapásban körülbelül 30 ember megsebesült.

Azt, hogy foszforbombát vetettek be az orosz harci gépek, Olekszij Bilocsickij, a popasznai rendőrség vezetője állította, majd ugyanezt mondta Ljudmila Deniszova ukrajnai emberi jogi ombudsman. Az ombudsman egy fényképet is megosztott a Reuters hírügynökséggel a bomba hatásával kapcsolatban, de hozzátette , hogy egyelőre nincs bizonyítékuk. Viszont ha beigazolódik a gyanú, akkor az háborús bűncselekménynek számít - tette hozzá.

Popaszna, amelynek területén a rendőrfőnök szerint becsapódtak ezek a bombák, mintegy száz kilométerre van Luhanszktól nyugatra. Bilocsickij emlékeztetett arra, hogy foszforbombák leírhatatlan szenvedést okoznak a vele megsebesülőknek, és hatalmas tüzet idéznek elő.

A hírügynökségek hozzátették, hogy egyelőre nem tudják ellenőrizni az állítások igazságtartalmát.

Többen meghaltak a tengerparti Mikolajiv elleni orosz támadásban

Kilenc ember életét vesztette vasárnap a Fekete-tenger parti Mikolajiv ukrán város elleni orosz légitámadásban - közölte az odesszai régió kormányzója. Az ukrán hadsereg közlése szerint egyre intenzívebbek a Kijev környéki harcok. Oroszország egy hozzá hű polgármestert nevezett ki Melitopol városban, amelynek a legális elöljáróját korábban foglyul ejtették.

Az orosz szárazföldi erők már a napokban több települést el akartak foglalni Mikolajiv környékén. Az orosz balti flotta egyik tengerészgyalogos dandárjának taktikai csoportjából érkezett oda erősítés.

Kijev környékén Irpinyben és Makarivban folynak heves harcok. Korábban mintegy 20 ezer lakost evakuáltak Irpinyből, Buhából, Hosztomelből és Vorzelből.

A szintén déli Melitopol polgármesterét, Ivan Fedorovot pénteken rabolták el orosz katonák arra hivatkozva, hogy szélsőségeseket támogat. Helyette nevezték most ki Galina Danilcsenko Kreml-barát ukrajnai képviselőt. Danilcsenko felszólította a város lakosait, hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez, ne tüntessenek az orosz megszállás ellen. Ő az első közigazgatási vezető, akit az Ukrajnát megszálló orosz hadsereg ültetett hivatali székbe.

Az orosz csapatok elhurcolták a dél-ukrajnai Dnyiprorudne város polgármesterét - közölte vasárnap a Zaporizzsjai régió katonai vezetője, Olekszandr Sztaruh. A 20 ezer lakosú város a Dnyeper (Dnyipro) folyó partján fekszik.  

Az ankarai külügyminisztérium közlése szerint Törökország felszólította Oroszországot, hogy tegye lehetővé a török állampolgárok elmenekülését a szintén déli és ostromlott Mariupolból.

Lengyel elnök: Putyin politikailag már elvesztette a háborút

A lengyel államfő szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök politikailag már elvesztette az ukrajnai háborút, és katonailag sem áll nyerésre.

Andrzej Duda a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva úgy fogalmazott: az ukrajnai orosz invázió a második világháború óta nem látott méretű hadművelet, és az orosz haderő elsöprő túlerőben van az ukrán hadsereghez képest, jelenleg mégsem képes győzelmet aratni.

Arra a kérdésre, hogy Putyin elszánhatja-e magát vegyi fegyverek bevetésére, ahogy attól egyes nyugati szakértők tartanak, Duda azt mondta: az orosz elnök "bármit bevethet", mert nagyon nehéz helyzetbe került.

Arra a felvetésre, hogy tömegpusztító fegyverek bevetése esetén a NATO-nak be kellene-e avatkoznia, a lengyel elnök kitérően azt mondta: mindenki reméli, hogy Putyin semmiféle ilyen eszközt - sem vegyi, sem biológiai, sem nukleáris fegyvert - nem használ. Ha azonban ez mégis bekövetkezik, az fordulatot jelentene, és a NATO-nak komolyan el kellene gondolkodnia a további teendőkön, mert ez már veszélyes helyzetet teremtene nemcsak Európa, nemcsak a szűkebb közép-európai térség, hanem az egész világ számára - mondta Andrzej Duda.

Csaknem 3700 ukrán katonai objektum megsemmisítéséről számolt be az orosz hadijelentés

Az orosz fegyveres erők Ukrajna katonai infrastruktúrájának 3687 létesítményét tették működésképtelenné a háború kezdete óta - közölte vasárnap Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Emellett 99 repülőgép, 128 pilóta nélküli légijármű, 1194 harckocsi és más páncélozott harcjármű, 121 rakéta-sorozatvető, 443 tüzérségi ágyú és aknavető, valamint 991 speciális katonai jármű megsemmisítéséről számolt be. Azt mondta, hogy az orosz hadsereg egy nap néhol 14 kilométert nyomult előre, és több települést elfoglalt.

Konasenkov azt mondta, hogy az orosz erők „felszabadították” Nyikolszkoje települést, ahol az ukrán radikálisokból álló Ajdar zászlóalj tagjai tüzérségi állásokat hoztak létre egy kolostor területén, és legalább 300 embert, köztük szerzeteseket, túszként tartottak fogva. Orosz tájékoztatás szerint az ukrán erők tankkal és rakéta-sorozatvetővel lőttek egy kórházat Volnovahában, aminek következtében legkevesebb hat ember életét vesztette. A volnovahai incidens ügyében az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) büntetőeljárást indított.

Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese közölte, hogy a körülzárt, békeidőben több mint 400 ezres Mariupolból 63 embert, köztük 15 gyereket sikerült kimenekíteni. A városban, mint mondta, 14 lőállást számoltak föl. Egy nappal korábban az orosz védelmi tárca 188 civil, köztük 26 gyerek kimenekítéséről számolt be.

Baszurin vasárnap azt is állította, hogy az ostromgyűrő bezárulása előtt Maruipolból Zaporizzsja megyébe szökött át a az ukrán radikális nacionalista Jobboldali Szektor szervezet 50 fegyverese. Forrásként olyan ukrán katonákat nevezett meg, akik letették a fegyvert a városban, valamin zaporizzsjai lakosokat.

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma vasárnap arról adott ki tájékoztatást, hogy a Oroszország az elmúlt két nap alatt több mint 330 tonna humanitárius segélyt szállított „a Donyec-medence és Ukrajna lakosságának”. A tárca szerint naponta állítanak össze segélyszállítmányokat Belgorod és Rosztov megyében, valamint az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Kijev megye borodjanszki járásának lakosságához több mint 40 tonnányi humanitárius segélyt juttatott el.

Stoltenberg ismét felszólította a moszkvai vezetést, hogy állítsa le az ukrajnai inváziót

Előfordulhat, hogy Oroszország vegyi fegyverek bevetését tervezi Ukrajnában - mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt am Sonntag című német vasárnapi lapnak.

A harminc európai és észak-amerikai országot összefogó védelmi szövetség szervezetének főtitkára nyomatékosan figyelmeztette Oroszországot, hogy ne merje támadni Ukrajnát tömegpusztító fegyverekkel. Mint mondta, Moszkva „abszurd állításokat” tett vegyi és biológiai fegyverek előállítására szolgáló ukrajnai laboratóriumokról, és „most, hogy ezek a hamis állítások elhangzottak, ébernek kell lennünk, mert lehetséges, hogy a hazugságok leple alatt éppen Oroszország tervezhet műveleteket vegyi fegyverekkel”.

Rámutatott, háborús bűncselekmény lenne, ha Oroszország vegyi fegyvereket is bevetne Ukrajna ellen. Hozzátette, hogy a Kreml „hamis ürügyeket talál ki, hogy megpróbálja igazolni a megmagyarázhatatlant”.

Jens Stoltenberg ismét felszólította a moszkvai vezetést, hogy állítsa le az ukrajnai inváziót. Mint mondta, üzenete Vlagyimir Putyin orosz elnöknek „világos: vessen véget ennek a háborúnak, vonja vissza összes csapatát és kötelezze el magát a diplomácia mellett”.

Hozzátette, hogy az eddiginél is durvább erőszaktól tart. „Ukrajna népe bátran és elszántan ellenáll az inváziónak, de a következő napok valószínűleg még nagyobb megpróbáltatásokat hoznak” - mondta.

A NATO főtitkára ismét kizárta a szövetség beavatkozását az ukrajnai háborúba. A NATO védelmi szövetség, nem keresi a bajt, nem akar összecsapni Oroszországgal. Ezért egy NATO-által felügyelt ukrajnai repüléstilalmi övezetről sem lehet szó, mert az az orosz inváziós erők megtámadását, „közvetlen konfrontációt” jelentene.

Ugyanakkor - fejtette ki Jens Stoltenberg - a szövetség megerősíti katonai jelenlétét a keleti szárnyán, és történetében először aktiválta az úgynevezett reagáló erejét (NRF, a szövetség többnemzetiségű gyorsreagálású hadereje), aminek révén 130 repülőgépet és több mint 200 hajót helyeztek magas készültségbe. Mindezt „tovább folytatjuk, hogy megvédjük szövetségeseinket” - jelentette ki a NATO főtitkára.

Az orosz csapatok továbbra is Mariupol elfoglalására összpontosítanak

Az orosz csapatok továbbra is Mariupol elfoglalására összpontosítanak - közölte vasárnapra virradóra az ukrán vezérkar Facebookon közzé tett jelentésében.

Az oroszbarát szeparatistáknak az orosz hadsereg segítségével sikerült betörniük a város külső kerületeibe. Ezt az ukrán hadsereg és az orosz védelmi tárca is megerősítette.

Az ukrán vezérkar szerint ezen felül orosz támadás fenyegeti a százezer lakosú Szeverodonyeck városát is Luhanszk megyében. Moszkva szombaton közölte, hogy a luhanszki szakadárok alakulatai elérték a város határát.

Donyeck térségében pedig Vuhledar ellen készül orosz offenzíva. A településről ukrán adatok szerint kétszáz embert sikerült kimenekíteni szombaton.

Az ország déli felén az orosz hadsereg Volodimir Zelenszkij elnök szülővárosát, Krivij Rihet támadja - ukrán források szerint - eddig sikertelenül. A vezérkar ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz csapatok gyenge pontokat keresnek az ukrán védelmi vonalakban és csapatokat vonnak össze a 600 ezer lakosú iparváros ostromára.

Ukrán sajtójelentések szerint komolyan megrongálódott az ország keleti felében található Szvjatohirszk kolostora egy orosz légicsapás következtében. Az Ukrainszka Pravda hírportál úgy tudja, szombaton este egy bomba csapódott be mintegy 50 méterre a kolostor bejáratától. A lökéshullám beszakította az ablakokat, több sebesültet a városi kórházba kellett vinni. Halottak nem voltak.

Az orosz hadsereg hadműveleteket folytat a Harkivhoz közeli Izjum városánál és megpróbált Szlovjanszk irányába előretörni. Szvjatohirszk kolostora nagyjából félúton található a két város között.

A dpa német hírügynökség hangsúlyozta, hogy nem tudta független forrásból megerősíteni az értesüléseket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapra virradóra videóüzenetében az ország történetében első alkalommal tüntetett ki Inna Deruszova személyében egy nőt poszthumusz Ukrajna Hőse kitüntetéssel. A katonaorvos a harccselekmények kirobbanásának kezdetén vesztette életét Ohtirka városának térségében egy tüzérségi támadás során, miközben sebesülteket látott el. Zelenszkij szerint életét feláldozva tíz másik katona életét mentette meg.

Az orosz csapatok nem humanitárius folyosón nyitottak tüzet a civil konvojra

Az ukrán hírszerzés szombat este a korábbi közlését pontosítva arról számolt be, hogy a Kijev régióban található Peremohából indult civil konvoj, amelyet tűz alá vettek az orosz csapatok, nem egy humanitárius folyosón haladt át.

A hírszerzés eredetileg azt közölte, hogy a járműoszlop egy Oroszországgal egyeztetett humanitárius folyosón haladt, amikor tűz alá vették. Most ezt a közlést azzal helyesbítette, hogy a konvoj a hatóságokkal nem egyeztetve indult útnak.

„Ez roppant veszélyes, mert a megszálló erők kegyetlenül megsemmisítik a civil lakosságot” - áll az ukrán hírszerzés közleményében. „Felszólítjuk a civil lakosságot, hogy kövesse a kimenekítési útvonalakkal kapcsolatos hivatalos információkat és csak biztonságos útvonalakat használjon” - tette hozzá.

A támadásban heten meghaltak, köztük egy gyermek. A sebesültek számát nem tudni.

A támadást követően az orosz csapatok visszafordították a járműveket Peremohába, ahonnan azóta sem távozhattak a civilek - közölte a hírszerzés.

A Reuters hírügynökség aláhúzta, hogy nem tudta független forrásból megerősíteni az értesülést, és egyelőre az orosz fél sem reagált.

Oroszország az ukrajnai háború kezdete óta tagadja, hogy civileket venne célba.

Ukrajna többször megvádolta Oroszországot, hogy akadályozza a civilek evakuálására irányuló erőfeszítéseket azzal, hogy nem tartja be a tűzszüneti megállapodásokat, és polgári célpontokra lő.

Az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta ezrek rekedtek a fronton, és mintegy 2,5 millióan menekültek el az országból. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton azt mondta: az orosz csapatok több kisebb várost porig romboltak.

Zelenszkij: Oroszország kész a párbeszédre

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint elmozdulás jelei láthatók az orosz tárgyalási pozícióban a makacs ukrán katonai ellenállás nyomán.

„Most elkezdtek valamiről beszélni, s nem egyszerűen ultimátumokat támasztani” - mondta az ukrán elnök szombaton újságíróknak nyilatkozva. A 44 éves politikus úgy fogalmazott: elégedett azzal, hogy több mint két éve Moszkva végre kész a párbeszédre.

Ugyanakkor kifogásolta Ukrajna nyugati partnereinek elégtelen bevonását a tárgyalásokba. A biztonsági garanciákra tekintettel Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna „egy ilyen véres háborút követően többé nem bízhat” Oroszországban.

Zelenszkij beszámolt arról is, hogy szombaton beszélt Naftali Bennettel az ukrán-orosz béketárgyalások kilátásairól. Egyben az izraeli kormányfő közbenjárását kérte Melitopol polgármesterének kiszabadítása érdekében, akit állítólag orosz csapatok ejtettek foglyul.

Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök is tárgyalt Naftali Bennettel, aki személyesen is felkereste az orosz elnököt Moszkvában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök már pénteken pozitív fejleményekről beszélt a gyakorlatilag napi szinten tartott béketárgyalásokról. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a megbeszéléseket újabban online formátumban tartják, amit az ukrán fél megerősített.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szombat este közleményt adott ki, amely szerint az ukrán vezetés arról értesítette, hogy Oroszország végérvényesen át akarja venni a teljes irányítást Európa legnagyobb atomerőműve, a zaporizzsjai létesítmény felett, de Moszkva ezt később tagadta.

A NAÜ szerint Petro Kotin, az Energoatom állami atomipari vállalat vezetője levélben ismertette, hogy mintegy négyszáz orosz katona tartózkodik állandó jelleggel a létesítmény területén. A nemzetközi ügynökség beszámolt arról is, hogy az Energoatom szerint tovább folynak az egykori csernobili atomerőmű áramellátásának helyreállítását célzó erőfeszítések, egyelőre dízelgenerátorokkal próbálják áthidalni a biztonsági rendszerek működését. Az áramszünet szerdán kezdődött, és veszélyeztette a nukleáris hulladékot tároló létesítmény hűtőrendszerét is.

Kapcsolódó írásaink