Külföld

Nem várnak áttörést Antalyában

Kicsi a valószínűsége annak, hogy az ukrán és az orosz külügyminiszter törökországi találkozója megállapodást hozna a háborúzó felek között

Többszöri sikertelen kísérletet követően a harcoló felek szerdán megállapodtak a humanitárius folyosók ügyében, így elkezdődhetett az ostromlott városok kiürítése. A tervek szerint ma Törökországban találkozik a két ország külügyminisztere, ugyanakkor az ukrán tárcavezető nem vár áttörést a tárgyalástól.

Nem várnak áttörést  Antalyában
A humanitárius folyosók területén ideiglenesen beszüntették a harcokat
Fotó: AFP/Aris Messinis

Megállapodott három humanitárius folyosó kialakításáról Oroszország és Ukrajna, hogy a civil lakosság elhagyhassa az ostromlott településeket. Az érintett városok Kijev, Csernyihiv, Szumi, Harkiv és Mariupol. Az orosz hadsereg kedd este jelezte, hogy a haderői közép-európai idő szerint reggel 8 órától készek humanitárius folyosókat biztosítani.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes ezután, szerda délelőtti tájékoztatóján jelentette be, hogy Oroszország nyilvánosan kötelezettséget vállalt arra, hogy tűzszünetet tart szerdán.

Az átmeneti tűzszünet a kijelölt területeken közép-európai idő szerint 20 óráig volt érvényben. A civilek evakuálásában a Vöröskereszt segédkezett.

Az utóbbi napokban több kísérletet is tettek az összecsapások helyszínén rekedt polgári lakosok kimenekítésére, de ezek rendre kudarcot vallottak, ami miatt a felek egymást vádolták.

Az ukrán hadsereg szerdai bejelentése szerint az utóbbi napokban mintegy tizenötezer ember érkezett Ukrajnába azzal a céllal, hogy részt vegyen az orosz erők elleni harcokban. A bejelentés szerint az érkezők közül mintegy tizenkétezren ukrán állampolgárok, a többiek külföldiek. Korábban az orosz védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov vezérőrnagy arra figyelmeztette azokat, aki úgy döntenek, hogy Ukrajnába mennek harcolni, hogy a nemzetközi humanitárius joggal összhangban őket nem illeti meg a hadifogoly státusz.

Légiriadót rendeltek el szerda reggel Kijevben és a környékén, azonban nem sokkal később a hatóságok visszavonták a riasztást.

Az utóbbi napokban az orosz csapatok fokozatosan körbekerítik az ukrán fővárost, amelynek tényleges ostroma valószínűleg hamarosan megkezdődik.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az előzetes tervek szerint ma találkozik orosz kollégájával, Szergej Lavrovval Törökországban, az Antalyai Diplomáciai Fórumon. Kuleba a tegnapi napon úgy nyilatkozott, korlátozott várakozásokkal tekint a találkozóra. Hozzátette: „Az az érdekünk, hogy tűzszünetet kössünk, felszabadítsuk a terüle-teinket és megoldjunk minden humanitárius kérdést.”

A diplomáciai fórummal kapcsolatban Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán elmondta, Lavrov a tanácskozáson felszólalva ki fogja fejteni a nemzetközi ügyekkel kapcsolatos orosz álláspontot is.

Az Egyesült Államok de facto gazdasági háborút folytat Oroszország ellen – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Nem árulta el, hogy Moszkva milyen megtorló intézkedésekkel akar válaszolni azon országoknak, amelyek szankciókat vezettek be ellene. Elmondta, Oroszország megbízható energiaszállító, és a világ energiabiztonságának megbízható leté-
teményese volt és marad. Az európai vezetők egyöntetűen elismerik, hogy Oroszország folyamatosan és maradéktalanul teljesíti minden hatályos megállapodás és szerződés szerinti kötelezettségeit – szögezte le. Korábban Peszkov úgy nyilatkozott, hogy a Nyugat nem lesz képes elszigetelni Oroszországot gazdaságilag, mint fogalmazott: ahhoz a világ túl nagy.

A Donyec-medencei szakadár köztársaságok elleni átfogó ukrán támadást előzött és hiúsított meg az Ukrajna elleni különleges hadművelet – jelentette ki szerdán Viktor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. A tábornok szerint állítását ukrán titkos dokumentumok bizonyítják, amelyek a harcok során az orosz katonaság birtokába jutottak. A tábornok elmondta, a parancs az egyik csapásmérő csoport felkészítésének tervét részletezi a Donyec-medencei támadó akciókra. Konasenkov szerint tisztázni kell, hogy az Egyesült Államok és a NATO milyen mértékben vett részt az ukrán támadás megtervezésében.

Röviden


A brit kormány fontolóra vette STARstreak típusú légvédelmi eszközök szállítását Ukrajnának – jelentette be szerdán Ben Wallace brit védelmi miniszter. Wallace tájékoztatójában elmondta, Nagy-Britannia eddig 3615 könnyű páncéltörő fegyvert szállított Ukrajnába, és hamarosan kis mennyiségű Javelin páncéltörő rakétát is átad az ukrán haderőnek.

Az ukrajnai helyzet diplomáciai rendezésének lehetőségeiről, valamint a konfliktus humanitárius aspektusairól tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár. Putyin elmondta Scholznak, hogy több helyen is ukrán nacionalisták akadályozzák a civil lakosság távozását az ostromgyűrűbe vont városokból.

Az Egyesült Államok orosz energiaimportra vonatkozó tilalma alól kivételt képez az orosz uránium, amely az amerikai atomerőművek fűtőanyagául szolgál. Az Egyesült Államok éves uránszükségletének (2020-as adatok szerint) 46 százalékát Oroszország és két szövetségese, Üzbegisztán és Kazahsztán biztosítja.

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt az új rendeletet, amely el-
törli az aranyrudak lakossági vásárlása után eddig fizetendő 20 százalékos hozzáadottérték-adót (áfa). Az új szabályozás célja arra ösztönözni
a lakosságot, hogy a megtakarításait minél nagyobb arányban tartsa értékálló nemesfémekben az ingadozó árfolyamú devizák helyett.

Európának a NATO-t kiegészítő, önálló védelemmel kell rendelkeznie – jelentette ki Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán. Hangsúlyozta, az uniónak olyan kapacitások kellenek, amelyek növelik az európai védelmet
az EU-szerződésekben rögzített kötelezettség szellemében.

Az ukrajnai háború miatt Oroszországra kivetett szankciók gazdasági következményeit még sokáig érezni fogja a világgazdaság – írja elemzésé-
ben Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója. Kiemeli, hogy Európa érdeke a konfliktus mielőbbi lezárása, miközben a szankciók Oroszországra gyakorolt hatásának kibontakozásához időre lehet szükség.

Az Oroszország ellen hozott nyugati gazdasági szankciók nem járulnak hozzá az Ukrajna körül kibontakozott válság rendezéséhez, csupán olajat öntenek a tűzre – jelentette ki kedden Miguel Díaz-Canel kubai államfő. Kuba – Nicaragua és Venezuela mellett – Oroszország latin-amerikai szövetségese.
(PZ)

Kapcsolódó írásaink