Külföld

Folytatódik az öldöklés Ukrajnában

A civil lakosság nem tudja eldönteni, sínylődjön-e az ostrom alatt álló, víz és élelem nélkül maradt városokban, vagy vállalja a menekülés kockázatait

Az ukrajnai hadműveletek tegnap leginkább állóháborúra emlékeztettek. Az orosz csapatok főleg a városokon kívül tartózkodnak, ahonnan tüzérséggel és rakétákkal lövik az ukrán védőket, de gyakran a civil lakosságot is. Eközben komoly erőfeszítések zajlanak az ostrom alatt álló városok polgárainak kimenekítésére, de a heves harcok miatt ez sok esetben meghiúsult.

Folytatódik az öldöklés Ukrajnában
Menekülnek a családok, Magyarország is tízezrével fogadja a rászorulókat
Fotó: AFP/Wolfgang Schwan

Orosz katonai repülőgépek több kelet- és közép-ukrajnai várost bombáztak tegnapra virradóan, Kijev külvárosait pedig tüzérségi támadás érte – közölték ukrán tisztségviselők. Buha kijevi peremkerületből az ottani polgármester heves tüzérségi tűzről számolt be. „Még a holttesteket sem tudjuk összeszedni, mert éjjel-nappal folyamatosan csapódnak be a lövedékek. Emiatt a kutyák szaggatják szét őket” – mondta Anatol Fedoruk.

Az ukrán erők megöltek egy orosz tábornokot az ostromlott Harkiv mellett, ő már a második magas rangú orosz parancsnok, aki életét vesztette a háborúban – közölte az ukrán katonai hírszerzés. Vitalij Geraszimov vezérezredes, a 41. hadsereg parancsnokhelyettese hétfőn halt meg – tették hozzá. Ukrajna azt állítja, hogy több mint 11 ezer orosz katona halt már meg a február 24-én kezdődött háborúban, Oroszország ötszázat erősített meg. Igor Konasenkov orosz katonai szóvivő ellenben arról számolt be, hogy az orosz haderő a hadművelet kezdete óta az ukrán katonai infrastruktúra 2482 létesítményét semmisítette meg, köztük 87 irányítási pontot, 124 légvédelmi rakétarendszert, valamint 79 radarállomást.

Fegyvernyugvás életbe léptetését és humanitárius folyosók megnyitását ígérte a polgári lakosság és a külföldi állampolgárok távozásához öt ostromlott ukrán városnál – Kijevnél, Csernyihivnál, Harkivnál, Szuminál és Mariupolnál – az orosz védelmi minisztérium.

Kijevből és Csernyihivből egy-egy folyosó vezet Fehéroroszország, illetve Oroszország felé, Harkivból, Mariupolból és Szumiból két-két út nyílik meg ukrán, illetve orosz területre. Megkezdődött tegnap a civilek evakuálása az északkelet-ukrajnai Szumi városból és Ispin kijevi peremkerületből – közölték ukrán tisztségviselők. Dmitro Zsivickij, a szumi régió kormányzója egy videóüzenetben közölte, hogy már több autóbusznyi civil elhagyta a várost. A szumi ügyészi hivatal közleménye szerint a hétfői légi támadásban legkevesebb 21 civil vesztette életét.

A déli Mariupolba, ahonnan már napok óta mintegy kétszázezer civil akar elmenekülni, elindult harminc autóbusz – közölte Irina Verescsuk kormányfőhelyettes. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnapi videóüzenetében azt állította, hogy Mariupolban a vízhiány miatt kiszáradt és meghalt egy gyermek. Az elnök az ABC amerikai hírcsatorna műsorában azt is kijelentette: nem enged Moszkva követeléseinek, és nem hajlandó elismerni a szakadár köztársaságok függetlenségét, illetve a Krím fölötti orosz fennhatóságot. „Készen állok a párbeszédre, de a kapitulációra nem” – szögezte le Zelenszkij.

A NATO-val kapcsolatban Zelenszkij csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a szövetség nem áll készen tagjai közé fogadni Ukrajnát. Arra utalt: Ukrajna lemond a csatlakozásról, mert nem olyan ország, amely térden állva könyörög valamiért. Zelenszkij azt is bejelentette, Kijev folytatja a tárgyalásokat Oroszországgal, amíg megegyezés nem születik. Ő maga egyelőre nem szándékozik elhagyni Kijevet.

Az ukrán fél szerint sikerült „bizonyos kedvező eredményeket elérni” az orosz–ukrán tárgyalások harmadik fordulóján hétfőn, miközben az orosz küldöttség szerint a tárgyalások „a várakozások alatt maradtak”. Mihajlo Podoljak, az ukrán küldöttség tagja a három órán át tartó tárgyalások után közölte, hogy „elértek bizonyos eredményeket a humanitárius folyosók logisztikájával kapcsolatosan”.

A hét elején megszólalt az ukrán vezérkari főnök, Valerij Zaluzsnij is, aki arról írt, hogy az ellenség demoralizált és kimerült, villámháborús tervei pedig meghiúsultak a kijevi rezsimváltással egyetemben. A tábornok úgy fogalmazott, nem számít, hány kilométeres távolságra nyomulnak be az orosz erők, nem lesznek képesek ezeket a sikereket hosszú távon megvédeni.

Humanitárius válság

Margarítisz Szkínász: Magyarország a történelem jó oldalán áll

Nem lesz kötelező elosztási kvóta az ukrajnai háború elől menekülők tekintetében, ők szabadon mozoghatnak az unióban, és szabadon fogadhatják be őket a tagországok – jelentette ki Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos újságíróknak. Elmondta, pozitív benyomásokat szerzett magyarországi látogatása során a magyar–ukrán határon. „Rendezett körülményeket találtam, nem volt semmi pánik, és jól szervezett volt a menekültek fogadása” – fogalmazott.

Hozzátette, találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel is, akit – szavai szerint – nagyon felkészültnek talált. Szkínász elmondta, arról biztosította a kormányfőt, hogy az unió segíteni fogja az Ukrajnával határos országokat. Kifejtette, meggyőződhetett arról, hogy Magyarország a történelem jó oldalán áll.
(PZ)

Baloldali beavatkozás

Meg akarja büntetni hazánkat Katarina Barley, az EP alelnöke

Meglepő, hogy az Ukrajnában folyó háború, valamint az amiatt kialakult menekültkrízis mellett is talál időt kis „kommunista internacionalizmusra” Katarina Barley – írta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Twitter-oldalán. A politikus arra reagált, hogy Barley, az Európai Parlament egyik baloldali alelnöke Magyarországra látogatott, és interjút adott a liberális 444 portálnak, valamint találkozott baloldali politikusokkal is.

Az interjúban kifejtette, hogy rég el kellett volna indítani a magyar kormány ellen azt az uniós mechanizmust, amellyel megbüntetnék hazánkat. Emlékezetes, Barley volt az a német baloldali politikus, aki korábban arról beszélt, hogy „ki kell éheztetni pénzügyileg” az olyan tagállamokat, mint Lengyelország és Magyarország.
(PZ)

Kínai vádak

Peking az ukrajnai biológiai laborok biztonsági vizsgálatát sürgeti

Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet az Ukrajnában működő, amerikai üzemeltetésű laborok biztonsági állapotának ellenőrzésére. Az orosz fél állítása szerint Ukrajnában mintegy harminc ilyen biológiai labor üzemel, amelyekben katonai célokra mikrobák patogén tulajdonságainak felerősítésén dolgoznak. Kína hasonló állításokat fogalmazott meg az amerikai Fort Detrick bázissal kapcsolatban azokra az amerikai vádakra, amelyek szerint a koronavírus egy vuhani laboratóriumból szabadulhatott el.

A szóvivő szerint az Egyesült Államok akadályozza egy biológiai fegyvertilalmi egyezménnyel kapcsolatos ellenőrzési mechanizmus kialakítását, ami lehetővé tenné külföldi laborok felülvizsgálatát. Peking továbbra is elutasítja az „invázió” megnevezést, amely az orosz katonák Ukrajnába való bevonulását illeti, ezenkívül biztosította Moszkvát „jogos aggályainak megértéséről”.
(CsAM)

Komoly figyelmeztetés

A korábbi lett kormányfő a balti államokat félti Vlagyimir Putyintól

Vlagyimir Putyin felerősítheti az orosz katonai jelenlétet a balti államok térségében, és újabb kihívás elé állíthatja a NATO-t, fejtette ki véleményét Valdisz Dombrovszkisz, az Európai Bizottság alelnöke, korábbi lett kormányfő a Politico magazinnak adott tegnapi interjúban. „Ha nem támogatjuk Ukrajnát, a háború nem fog megállni Ukrajnában. Nyilvánvaló, hogy Putyin most valamiféle agresszív háborús hangulatban van, és valószínű, hogy ez az agresszió más országokban is folytatódni fog” – mondta.

Kifejtette, aggodalomra adhat okot Oroszország agresszív retorikájának eszkalációja, valamint azok az orosz kijelentések is, amelyek azt állítják, hogy Oroszország támogatja a fehérorosz érdekeket a Balti-tengerhez való hozzáférésben. Dombrovszkisz hangsúlyozta azt is, hogy napokon belül újabb szankciók léphetnek életbe Oroszországgal szemben, hozzátette, nem szabad elvetni az energiaszektor szankcionálását sem.
(PZ)

Röviden

Mindenki, aki menekül az ukrajnai háború elől, az Európai Unióban menedékre lel. A tagállamok jól kezelik a kialakult helyzetet, humanitárius katasztrófa közepette állnak helyt és nyújtanak segítséget a rászorulóknak – jelentette ki Ylva Johansson, az Európai Unió belügyi biztosa Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén tegnap.


Matteo Salvini, az olasz jobboldali Liga vezetője hétfőn háromnapos látogatásra érkezett Lengyelországba, hogy az Ukrajnából menekülők olaszországi befogadását készítse elő. Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes tegnap kijelentette, Lengyelország akár kétmilliárd eurónak megfelelő összeget költhet az eddig befogadott ukrajnai menekülőkre.


Egyes uniós tagországok gátolnák Ukrajna tagjelölti státuszát a Bloomberg amerikai hírügynökség cikke szerint. Uniós diplomatákra hivatkozva azt írták, hogy többek között Németország és Hollandia elsősorban gyakorlati segítséget nyújtana – vagyis fegyvereket szállítana – Ukrajnának az akár egy évtizedig is eltartó bürokratikus tagfelvételi folyamat helyett.

Tisztelettel kell viszonyulni Oroszországhoz és az orosz emberekhez, mert Európa hosszú távú békéjének elérése lehetetlen Oroszország nélkül – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök tegnap. A politikus szerint a jövőben Oroszországnak is részét kell képezni az európai kontinens „tágabb értelemben vett” biztonsági rendszerének.


Moszkvának minden joga megvan az Északi Áramlat–1-en keresztüli gázszállítás leállítására – jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes hétfőn újságíróknak. „Egyelőre azonban nem hozunk ilyen döntést. Senki sem profitálna belőle. Bár egyes európai politikusok az Oroszország elleni nyilatkozataikkal és vádaskodásaikkal ebbe az irányba terelnek bennünket” – mondta Novak.


Hivatalos adatok szerint tizenhárom katonanő vesztette életét az ukrán légierőnél az Oroszország indította háború kezdete óta. A harci cselekményekben az ukrán légierő több mint 1500 női katonája vesz részt, közülük tizenhatan kitüntetést kaptak. Az ukrán hadseregben valamivel több mint 15 százalék a nők aránya, míg az orosz hadseregben négy százalék.


Boszniában nem alakulhat ki fegyveres konfliktus – jelentette ki a horvát elnök, Zoran Milanovic. Az államfő szerint nem kell különös jelentőséget tulajdonítani annak, hogy növelték az Európai Unió Boszniában állomásozó csapatainak a létszámát, a nyugat-balkáni országban ugyanis nem alakulhat ki olyan helyzet, amely fegyveres konfliktushoz vezetne.
(PZ)

Kapcsolódó írásaink

A visegrádi négyek békét akarnak

ĀOrbán Viktor: Elítéljük Oroszország fegyveres támadását, elítéljük a háborút is, de azt nem fogjuk hagyni, hogy a háború árát a magyar családokkal fizettessék meg