Külföld
Életbe lépett a tűzszünet az orosz védelmi tárca szerint
„Készen állok a párbeszédre, de a kapitulációra nem” - szögezte le Zelenszkij, aki szerint fontos odafigyelni a szóban forgó térségek lakosaira, akik Ukrajnához akarnak tartozni. Rámutatott: Moszkva követelései nem csak az elismerésről szólnak, hanem valójában újabb ultimátumok.
„Ez a háború nem fog itt véget érni; a világháború kirobbanásához fog vezetni” - mondta az ABC amerikai hírcsatorna World News Tonight című műsorában.
Az ukrán elnök egyúttal háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, a hadsereg parancsnokait, és az ukrajnai támadásban részt vevő katonákat.
Szerinte Putyin véget vethetne a civilek halálának Ukrajnában, ha akarna.
A NATO-val kapcsolatban Zelenszkij csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a szövetség nem áll készen tagjai között fogadni Ukrajnát, mert „tart a vitás kérdésektől és az összeütközéstől Oroszországgal”, s utalt rá: Ukrajna lemond a csatlakozásról.
Nem mozdul az elnök a fővárosból
Kijev folytatja a tárgyalásokat Oroszországgal, amíg megegyezés nem születik - mondta hétfőn éjszaka közzétett videóüzenetében Volodimir Zelenszkij, aki azt is kijelentette: nem mozdul az ukrán fővárosból.
„Nem félek” - szögezte le az elnök, aki egyúttal azt vetette az orosz erők szemére, hogy meggátolták az ostrom alatt álló városok civil lakosságának evakuálását.
Azt is elmondta, hogy a szembenálló fél Mariupolnál aknákat telepített az útra, melyen át az ostromgyűrűbe zárt város lakóinak élelmiszert és gyógyszereket szállítottak volna, s megsemmisítettek egy buszt is. Egyúttal cinikusnak nevezte az orosz felet, mert szerinte a katonák csupán egy „szűk sávnyi” folyosót nyitottak, „pusztán propagandacélokból, nem a civilek számára”.
Volodimir Zelenszkij az ABC amerikai hírcsatorna World News Tonight című műsorában kijelentette: készen áll a Krím-félsziget és a Moszkva-barát kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok sorsának kompromisszumos rendezésére.
Egyúttal aláhúzta: nem enged Moszkva követeléseinek, és nem hajlandó elismerni a szakadár köztársaságok függetlenségét, illetve a Krím fölötti orosz fennhatóságot.
Készen állok a párbeszédre, de a kapitulációra nem – szögezte le Zelenszkij a helyi idő szerint hétfőn sugárzott interjúban. Hozzátette: fontos odafigyelni a szóban forgó térségek lakosaira, akik Ukrajnához akarnak tartozni. Rámutatott: Moszkva követelései nemcsak az elismerésről szólnak, hanem valójában újabb ultimátumok.
Ez a háború nem fog itt véget érni; a világháború kirobbanásához fog vezetni – jelezte aggodalmát.
Az ukrán elnök egyúttal háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, a hadsereg parancsnokait, és az ukrajnai támadásban részt vevő katonákat. Szerinte Putyin véget vethetne a civilek halálának Ukrajnában, ha akarna.
Úgy vélem, hogy képes lenne megállítani a háborút, amelyet elkezdett – hangoztatta Zelenszkij.
Műsorvezetői kérdésre felelve az ukrán elnök elmondta: Putyinnak párbeszédet kellene kezdenie, és fel kellene számolnia azt az információs buborékot, amelyben él.
Az orosz fegyveres erők közép-európai idő szerint reggel nyolc órától fegyvernyugvást hirdettek négy ukrán városnál - Kijevnél, Harkivnál, Szuminál és Mariupolnál -, humanitárius folyosót nyitva a polgári lakosság és a külföldi állampolgárok távozásához. A moszkvai katonai tárca három órával később közölte, hogy az ukrán fél a humanitárius folyosók működtetésének egyetlen feltételét sem teljesítette, az evakuálandók menetoszlopai nem álltak össze, az útvonalakon nem történt mozgás.
Ukrán részről Irina Verescsuk, a Kijev által nem ellenőrzött területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium helyettes vezetője elfogadhatatlannak nevezte az orosz fél által felajánlott evakuációs útvonalakat. Az ukrán fél szerint kimenekítés kizárólag ukrán városokba történhet.
Az orosz változat szerint Kijevből és Harkivból egy-egy folyosónak Fehéroroszország, illetve Oroszország kell vezetnie, Mariupolból és Szumiból pedig két-két út nyílt meg ukrán, illetve orosz területre.
Életbe lépett a tűzszünet az orosz védelmi tárca szerint
Életbe lépett a tűzszünet és megnyitották a humanitárius folyosókat Kijevből, Szumiból, Csernyihivből, Harkovból és Mariupolból helyi idő szerint 10 órakor - írja az Interfax hírügynökség az orosz védelmi minisztérium közlése alapján.
A BBC ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a korábbi evakuálási kísérletek kudarcba fulladtak, mert tüzet nyitottak a menekülő civilekre.
Orosz katonai repülőgépek több kelet- és közép-ukrajnai várost bombáztak keddre virradóan, Kijev külvárosait pedig tüzérségi támadás érte - közölték ukrán tisztségviselők.
Kijevtől keletre, az orosz határ közelében lévő Szumi és Ohtirka városokban lakóépületeket és egy erőművet ért bombatámadás - közölte Dmitro Zsivickij helyi közigazgatási vezető. A támadásoknak több mint tíz civil halálos áldozatuk van - köztük gyerekek -, és vannak sebesültjeik is, illetve meghalt négy ukrán katona - tette hozzá.
Bombatámadás ért egy zsitomiri olajraktárt és a szomszédos Csernyihiv várost is, amely Kijevtől nyugatra van.
Buha kijevi peremkerületből az ottani polgármester heves tüzérségi tűzről számolt be. „Még a holttesteket sem tudjuk összeszedni, mert éjjel-nappal folyamatosan csapódnak be a lövedékek. Emiatt a kutyák szaggatják szét őket. Rettenetes!” - mondta Anatol Fedoruk.
Az ukrán erők megöltek egy orosz tábornokot az ostromlott Harkiv mellett, ő már a második magas rangú orosz parancsnok, aki életét veszti a háborúban - közölte az ukrán katonai hírszerzés. Vitalij Geraszimov vezérezredes, a 41. hadsereg parancsnokhelyettese hétfőn halt meg - tették hozzá.
Az orosz védelmi minisztériumot egyelőre nem lehetett elérni a tábornok halála ügyében, a Reuters hírügynökség pedig nem tudta ellenőrizni a jelentés valóságtartalmát. Az ukrán beszámolók szerint Andrej Szuhoveckij tábornok, szintén a 41. hadsereg egyik parancsnokhelyettese egy hete vesztette életét.
Megkezdődött az evakuálás Szumiból és Irpinből
Megkezdődött kedden a civilek evakuálása az északkelet-ukrajnai Szumi és a Kijev melletti Irpin városokból - közölték ukrán tisztségviselők.
Már több mint 150 ember elhagyta városát, és a kiürítés folyamatban van – mondta Olekszij Kuleba, Kijev régió kormányzója.
Dmitro Zsivickij, a szumi régió kormányzója egy videoüzenetében közölte, hogy már több autóbusznyi civil elhagyta a várost, és a nyugatra lévő Poltava felé tart. Elsőbbséget élveznek a mozgáskorlátozottak, a terhes anyák és az árvaházi gyerekek - tette hozzá.
A szumi ügyészi hivatal egy friss közleménye szerint a hétfő esti légitámadásban legkevesebb 21 civil vesztette életét a városban.
Irpin kijevi peremkerületből is elindultak a menekülő civilek. A kerület vasárnap még ostrom alatt állt. Egy helyi lakos a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy Irpinben nem maradt egy ép ház sem.
A déli Mariupolba, ahonnan már napok óta mintegy 200 ezer civil akar elmenekülni, elindult harminc autóbusz - közölte Irina Verescsuk kormányfőhelyettes.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden egy újabb videoüzenetében azt állította, hogy Mariupolban a vízhiány miatt kiszáradt és meghalt egy gyermek. A Reuters szerint független forrásból ezt egyelőre nem lehet ellenőrizni. Az elnök szerint a nyugati országok nem tartják be ígéretüket, miszerint megvédik Ukrajnát. „Tizenhárom napja hallunk ígéreteket, például azt, hogy adnak nekünk repülőgépeket” - mondta szemrehányólag, arra utalva, hogy Oroszország február 24-én támadta meg Ukrajnát.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy megnyílt a második humanitárius folyosó, ez Mariupol és Zaporizzsja között van.
Megtámadták a humanitárius folyosót Mariupolnál
Az orosz hadsereg Mariupol és a 225 km-re északkeletre fekvő Zaporizzsja közötti humanitárius folyosót támadja - írta a BBC az ukrán külügyminisztérium szóvivőjére hivatkozva.
Nyolc teherautó és 30 autóbusz van úton, hogy humanitárius segélyt szállítson a városba, és a civileket Zaporizzsjára evakuálják - mondta Oleg Nyikolenko.
A civilek csaknem egy hete élnek ott víz és áram nélkül, és az élelmiszer is fogytán van.
Egyes EU-tagországok gátolnák Ukrajna uniós tagjelöltségét
Egyes EU-tagországok gátolnák Ukrajna uniós tagjelöltségét - ezzel a címmel közölt információkat hétfői elemzésében a Bloomberg amerikai hírügynökség, diplomáciai forrásokra hivatkozva.
A hírügynökség uniós diplomatákra hivatkozva azt közölte, hogy több állam, köztük Németország és Hollandia elsősorban gyakorlati segítséget nyújtana Ukrajnának és a háború befejezésén munkálkodna az akár egy évtizedig is eltartó tagfelvételi folyamat helyett.
Ezek az országok „arra akarnak összpontosítani, hogy gyakorlati támogatást nyújtsanak Ukrajnának és véget vessenek a háborúnak, ahelyett, hogy egy olyan folyamatba kezdenek, amely legalább egy évtizedet vehet igénybe” - fogalmazott a Bloomberg. A hírügynökség azonban nem nevezte meg, hogy Németországon és Hollandián kívül még mely országokról van szó.
Azon országok azonban, amelyek támogatnák Kijev tagjelölti státuszát, azzal érvelnek, hogy az EU részéről a jóváhagyás szimbolikus gesztus lenne a háború sújtotta ország mellett még abban az esetben is, ha az ezt követő eljárás hosszú és bonyolult lesz.
Volodimir Zelenszkij február végén szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé.
„Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy katonáink államunkért, ezzel egy időben egész Európáért harcolnak. Minden EU-tagország békéjéért, a gyermekek életéért, az egyenlőségért, a demokráciáért. Ez minden joggal felruház bennünket arra, hogy az Európai Unióhoz forduljunk: új, különleges eljárás formájában tegye lehetővé Ukrajna azonnali csatlakozását” - hangoztatta az ukrán elnök a videóüzenetben.
Az EU-n belül kilenc tagország - Lengyelország és a három Balti-állam vezetésével - máris jelezte, hogy támogatja Ukrajna kérését.
Az ügyben a tagországok vezetői a héten Párizsban kezdődő tárgyaláson egyeztetnek, a Bloomberg szerint pedig nem kizárt olyan döntés sem, melynek értelmében Brüsszel szorosabbra fűzi kapcsolatait Kijevvel anélkül azonban, hogy hivatalosan is tagjelöltté nyilvánítaná.
Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök a múlt héten úgy fogalmazott: „még hosszú az út, és előbb a háborút kell befejezni”. Hozzátette mindazonáltal, hogy annak a népnek, amely ilyen bátran áll ki az európai értékek mellett, az európai családban a helye.
A konferencia résztvevői felkérhetik az Európai Bizottságot, hogy értékelje a szokottnál gyorsabban a tagjelölti kérelmet, gesztust téve ezzel Kijev felé - jegyezte meg a Bloomberg, hozzátéve, hogy az ilyen eljárást egyébként 15-18 hónapot vesz igénybe.
A tagjelöltség nehézségekbe ütközne a háború közepette, mert a jelöltség idején a felvételt kérő országba egyebek között az Európai Bizottság küldöttséget delegál, és számos vizsgálatnak is aláveti.
Az EU-tagsághoz több feltételt kell teljesíteni, beleértve a bírósági reformokat is, ezek akár egy évtizedbe is telhetnek - emlékeztet a Bloomberg, példaként Horvátországot említve, ahol e folyamat éppen tíz évet vett igénybe.
Az eljárás megkezdéséhez az összes tagország, illetve az Európai Parlament és az Európa Bizottság jóváhagyására is szükség van.
