Külföld

Az ukrán vezetés szerint a következő napok döntő ütközetét Kijevért fogják vívni

Az ukrán hadsereg hétfő hajnalban kiadott helyzetértékelése szerint az orosz erők Kijev ostromára készülnek, ezzel egyidejűleg teljes ellenőrzés alá akarják vonni Irpiny és Bucsa településeket az ukrán főváros közelében, és próbálják elérni Kijev keleti külvárosait.

Az ukrán vezetés szerint a következő napok döntő ütközetét Kijevért fogják vívni
Ukrán katona
Fotó: Anadolu Agency /AFP

Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója vasárnap este arról beszélt egy élő televíziós műsorban, hogy a Kijev felé vezető utakon nagy számban gyülekeznek az orosz erők és harci járművek. A tanácsadó szerint az ukrán vezetés abból indul ki, hogy a következő napok döntő ütközetét Kijevért fogják vívni - jelentette az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegram-csatornáján azt írta, hogy harcok folynak Kijev közelében, és a főváros igyekszik felkészülni a védekezésre. Elmondása szerint több ellenőrzőpontra ellátogatott a város határában, és azt tapasztalta, hogy az ukrán biztonsági erők elszántak mindenféle támadás visszaverésére.

Ukrán tisztségviselők közlése szerint az orosz erők országszerte több tüzérségi és rakétatámadást hajtottak végre vasárnap. A Kijevtől északra fekvő Csernyihiv város lakónegyedeire nagy erejű bombákat dobtak. Este heves tüzérségi támadás érte a déli Mikolajiv és a keleti Harkiv városokat.

Zelenszkij bírálta, hogy a Nyugat szó nélkül hagyja a hadiüzemek orosz fenyegetését

Bírálta a nyugati országok vezetőit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért szó nélkül hagyták Oroszország arra vonatkozó bejelentését, hogy hadiüzemeket fog támadni.

„Egyetlen vezetőt sem hallottam, aki reagált volna erre” - mondta vasárnap késő este közzétett videóüzenetében Zelenszkij.

„Az (orosz) agresszornak ez az arcátlansága egyértelmű jelzés kell, hogy legyen a Nyugatnak arra nézve, hogy az Oroszországra kivetett szankciók nem elégségesek” - tette hozzá.

Kiemelte: az ukrajnai hadiüzemekben több ezren dolgoznak, ezek a létesítmények városokban működnek, és több százezer ember él a közelükben.

Az orosz védelmi minisztérium vasárnap azt közölte, hogy az orosz haderő nagy pontosságú fegyverekkel csapást készül mérni ukrajnai hadiüzemekre. Emiatt arra figyelmeztették ezeknek a katonai ipari létesítményeknek az alkalmazottjait, hogy hagyják el az üzemek területét.

Az ukrán elnök szorgalmazta, hogy hozzanak létre „bíróságot”, ahol felelősségre vonnák azokat, akik ilyesféle bűncselekményeket követnek el. Zelenszkij felhívta a figyelmet arra, hogy „a megszállók” a jelek szerint úgy érzik, büntetlenül cselekedhetnek, ha így előre bejelenthetik „tervezett kegyetlenkedéseiket”.

Ukrajna azzal vádolja Oroszországot, hogy megpróbálja manipulálni a világ vezetőit

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: Oroszország megpróbálja manipulálni Emmanuel Macron francia elnököt és más nyugati vezetőket azzal, hogy azt követeli, az Ukrajnába vezető humanitárius folyosók Oroszországon vagy Fehéroroszországon keresztül vezessenek. Verescsuk közölte: Ukrajna felszólítja Oroszországot, hétfő reggeltől járuljon hozzá a tűzszünethez, hogy az ukránok inkább a nyugat-ukrajnai Lviv felé menekülhessenek.

Ukrajna hétfőn kora reggel kapta meg Oroszország javaslatát, miután Macron beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - mondta Verescsuk egy televíziós tájékoztatón. „Remélem, hogy Emmanuel Macron francia elnök megérti, hogy az Oroszországi Föderáció manipulálja és kihasználja a nevét és őszinte segítő szándékát” - fogalmazott az ukrán politikus. Ukrajna azzal vádolja az orosz erőket, hogy humanitárius folyosóként kijelölt területeket lőnek, akadályozzák az emberek menekülését a támadás alatt álló városokból.

Kína a béketárgyalások folytatását sürgeti

 Vang Ji kínai külügyminiszter a kínai parlament éves ülésszakához kapcsolódóan hétfőn Pekingben tartott sajtótájékoztatóján elmondta: az ukrajnai háborút illetően Kína a béketárgyalások folytatását sürgeti, és a nyugalom és észszerűség megőrzésére intett a válság rendezése érdekében.

Miközben Kína mind ez idáig elutasította az „invázió” megjelölést az orosz hadsereg Ukrajnában folytatott katonai hadműveleteit illetően, Vang a széles körű humanitárius válság elkerülésére szólított. A kínai külügyi tárca vezetője közölte: a kínai Vöröskereszt humanitárius segélyt fog nyújtani Ukrajnának.

Vang Kína és Oroszország kapcsolatát „sziklaszilárdnak”, Oroszországot pedig Kína legfontosabb stratégiai partnerének nevezte. Elmondta: a két ország kapcsolata az egyik legfontosabb kétoldalú kapcsolat a világon, és az együttműködésük jövője rendkívüli kilátásokkal kecsegtet.

Vang kijelentette: szükség esetén a kínai fél készen áll arra, hogy részt vegyen az ukrajnai helyzet megoldását célzó, nemzetközi közvetítő tevékenységben. Felidézte, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök február 25-én Vlagyimir Putyinnal telefonos egyeztetésekor az ukrajnai helyzet békés megoldását célzó tárgyalásokat sürgetett, amire Putyin elnök „pozitívan reagált”. A két elnök egyeztetését követően az ukrán és orosz fél már két alkalommal tárgyalóasztalhoz ült - mondta Vang.

Vang elutasította az ukrajnai helyzet párhuzamba állítását Tajvan kérdésével, hangsúlyozva, hogy Tajvan „Kína elidegeníthetetlen része”, így a sziget kérdése Kína belügye.

Orosz magánszemélyek havi 5 ezer dollárig utalhatnak külföldre

Az orosz jegybank havi legfeljebb 5 ezer dollárban korlátozta magánszemélyek banki átutalását külföldre más személyeknek, köztük házastársaknak és közeli hozzátartozóknak.

A jegybank közleményében azt írta: „figyelembe véve a devizapiac megnövekedett volatilitását, a pénzügyi stabilitás biztosítását célzó korábbi döntéseken túlmenően arra utasítja a felhatalmazott bankokat, hogy a belföldi magánszemélyek esetében 5 ezer dollárban korlátozzák a havi átutalásokat más természetes személyeknek, beleértve házastársakat és közeli hozzátartozókat.

A jegybank a közeli hozzátartozók közé sorolja a szülőt, gyereket, nagyszülőt, unokát, testvért és féltestvért, az örökbefogadó szülőt és az örökbe fogadott gyereket.

Csaknem teljesen befejeződött az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzetközi megfigyelőinek átmeneti evakuálása Ukrajnából, a misszió vezetői is hamarosan elhagyják az országot - derült ki a szervezet vasárnap este közzétett jelentéséből.

Múlt hét elején még több megfigyelő rekedt a harcok által érintett Harkivban és Herszonban. A viszonylag nyugodt kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régiójából sem távozott mindenki - áll az EBESZ jelentésében.

Kedden Harkivban a várost ért ágyúzás során életét vesztette a szervezet egy ukrán munkatársa, amikor élelmet próbált szerezni a családjának.

Az EBESZ arról is hírt adott, hogy a mariupoli irodájának épületét is lövések érték, a misszió két járműve kigyulladt.

Az EBESZ február végén döntött úgy, hogy átmenetileg felfüggeszti megfigyelői tevékenységét Ukrajnában, és kihozza onnan külföldi munkatársait az Oroszország által indított háború miatt. A donyecki szakadárok egyik képviselője múlt héten kedden megerősítette, hogy elhagyta Donyecket az EBESZ különleges megfigyelői missziójának minden járműve.

Kapcsolódó írásaink

Felelőtlen baloldali követelések

ĀMárki-Zay felszólította a fiatalokat: „javítsák meg” fideszes édesanyjukat és nagymamájukat, megtévesztett rokonaikat, ha pedig nem sikerül, ne engedjék őket szavazni