Külföld
Moszkva: A szankciók nem tudják Oroszországot elszigetelni
A világ túlságosan nagy ahhoz, hogy Európa és az Egyesült Államok bármelyik országot is elszigetelje - fogalmazott Peszkov, akinek hazája ellen a nemzetközi közösség súlyos korlátozó és büntetőintézkedéseket hozott azt követően, hogy Vlagyimir Putyin elnök utasítására február 24-én háborút indított Ukrajnában.
Peszkov egyúttal a szankciók kivetése miatt „gazdasági banditizmussal” vádolta meg a nyugatot, és azt is kijelentette, hogy Moszkva minderre válaszolni fog, kizárólag saját érdekeit szem előtt tartva. A válaszintézkedésekről további konkrétumokat nem közölt.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter viszont szombaton azt vetette a NATO-tagországok szemére, hogy meghajoltak az orosz nyomás előtt azzal, hogy nem döntöttek repüléstilalmi övezet kialakításáról. Ukrajna eddig „nem ilyen erőként képzelte el a NATO-t” - mondta Kuleba televíziós nyilatkozatában.
Az orosz állami légügyi hatóság szombaton közölte: azt ajánlja azoknak az orosz légitársaságoknak, amelyek külföldi cégektől is bérelnek gépeket, hogy függesszék fel külföldi járataikat. A fő állami légitársaság, az Aeroflot be is jelentette, hogy keddtől nem repül külföldre, az egyetlen kivétel Fehéroroszország.
Dmitrij Peszkov a szombati nyilatkozatban kiállt az orosz parlamentben előző nap elfogadott törvény mellett, amely büntetőjogi felelősségre vonást ír elő az orosz hadsereg műveleteire vonatkozó rémhírek terjesztése és Oroszország elleni szankciók sürgetése esetén.
Peszkov úgy fogalmazott, hogy információs háború folyik, és sürgősen szükség volt olyan jogszabályra, amely határozottan fellép a félreinformálás ellen.
Németország két legnagyobb állami televízióstársasága, az ARD és a ZDF szombaton azt jelentette be, hogy a szóban forgó törvény miatt felfüggeszti moszkvai tudósításait.
Blinken és Morawiecki egyetértenek a keleti NATO-szárny megerősítésének szükségességében
Antony Blinken amerikai külügyminiszter tejlességgel egyetért azzal, hogy meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát - közölte szombati sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, miután Blinkennel találkozott a délkelet-lengyelországi Rzeszówban.
Morawiecki elmondta: a tárgyalás témája az ukrajnai helyzet volt, valamint a szövetséges, ezen belül amerikai katonai jelenlét megerősítése a kelet- és közép-európai térségben.
Felidézte: jelenleg több mint 10 ezer fős a lengyelországi amerikai kontingens, Varsó pedig a biztonság érdekében e jelenlét további növelésére törekszik.
Blinken „teljesen egyetért” azzal, hogy meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát, a térségbeli országok - köztük Lengyelország, Litvánia, Szlovákia, Magyarország és Románia - biztonságát - számolt be Morawiecki.
Aláhúzta: a szövetségesek „ugyanazon a hullámhosszon beszélnek”, hiszen a biztonság „ma abszolút prioritást jelent”.
A tárgyalás témája volt az Oroszországgal szembeni szankciók kérdése, valamint a gáz- és olajszállítások alternatív forrásai is - közölte Morawiecki.
A szankciókról kiemelte: Blinkennel annak fontosságáról beszéltek, hogy ezek „lékmentesek” legyenek, ne legyen például olyan orosz bank, amelyre ne vonatkozna a SWIFT rendszerből való kizárás.
Blinken szombaton Rzeszówban Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel is találkozik.
Egyáltalán nem biztos, hogy az Ukrajna ellen indított háborút Oroszország megnyeri - mondta a BBC-nek Antony Blinken.
Blinken a brit közszolgálati médiatársaság televíziójában szombaton sugárzott - a NATO-tagállamok külügyminisztereinek előző napi rendkívüli brüsszeli tanácskozásán adott - interjúban kijelentette: azt nem tudja megmondani, hogy a konfliktus meddig tart, de személyes meggyőződése, hogy Ukrajna katonai veresége nem magától értetődő, "abszolút elképzelhető", hogy "idővel" Ukrajna kerül ki győztesen a háborúból.
Ha Moszkva szándéka az, hogy valamiképp megdöntse az ukrán kormányt és saját bábrezsimjét ültesse a hatalomba, azt "ilyen vagy olyan módon 45 millió ukrán fogja elutasítani" - mondta az amerikai külügyminiszter.
Sokat mondó ebből a szempontból egyáltalán az az elképzelés is, hogy Moszkva alá tudná vetni saját akaratának e 45 millió ukránt, aki elszántan harcol saját jövőjéért és szabadságáért, egy olyan jövőért, amelynek nem része az, hogy Moszkva rátenyereljen Ukrajnára - fogalmazott Blinken a BBC-interjúban.
Hozzátette: az ukrajnai háború már eddig sem úgy alakult, ahogy azt Vlagyimir Putyin orosz elnök kitervelhette.
Az amerikai külügyminiszter szerint Oroszország egyre brutálisabban lép fel az ukrajnai civilekkel szemben, és célba vette a lakossági víz-, áram- és hőszolgáltató infrastruktúrát is.
Tragikus módon e módszerek is Putyin forgatókönyvének elemei között szerepelnek - tette hozzá.
A brit védelmi minisztérium szombaton közzétett hírszerzési értesülései szerint ugyanakkor az elmúlt 24 órában észlelt orosz légi és tüzérségi csapások száma alacsonyabb volt, mint a korábbi napokban.
Blinken a szombati BBC-interjúban határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok rendszerváltás elérésére törekszik-e Oroszországban.
Kijelentette: ez nem az Egyesült Államok dolga, az orosz népnek kell döntenie arról, hogy ki vezesse az országot.
Hozzátette azonban: azt a kérdést feltenné az oroszoknak, hogy az Ukrajna ellen indított kiprovokálatlan és indokolatlan háború miként mozdítja elő az ő érdekeik érvényesülését.
Az biztos, hogy a háború terheit az orosz emberek viselik, hiszen az Oroszország ellen érvénybe léptetett súlyos külföldi szankciók következményeit ők is megérzik - mondta a BBC televíziónak nyilatkozva az amerikai külügyminiszter.
