Külföld

Vége a béketárgyalásnak, hamarosan jön a harmadik

Hatalmas robbanás hallatszott helyszíni beszámolók szerint szerda este Kijevben, a Déli pályaudvar és az Ibis szálloda közelében, amelyektől nem messze az ukrán védelmi minisztérium épülete is található. Volodimir Zelenszkij elnök hivatala azt közölte az AP hírügynökséggel, hogy rakétacsapás történt.

Vége a béketárgyalásnak, hamarosan jön a harmadik
Folyamatosan támadja Kijevet az orosz hadsereg
Fotó: AFP/Eyepress
  • Lavrov: Csütörtök az orosz-ukrán tárgyalások újabb fordulója
  • Az orosz külügyminiszter szerint Ukrajna nem önálló ország
  • Minszk szerint az ukrán fél időt húz
  • Zelenszkij: Az ukrán nép meghiúsította Oroszország álnok tervét
  • Az oroszok elfoglalták Herszont
  • Kijev nemzetközi vizsgálóbizottság megalakítását szorgalmazza az ENSZ-ben
  • Az ICC megkezdheti a nyomozást Oroszország esetleges háborús bűncselekményei ügyében
  • A WHO vizsgálatot indít a kórházak elleni támadásról szóló jelentések kapcsán
  • NAÜ: Moszkva hagyjon fel az atomlétesítmények körüli harcokkal

Legalább 33 ember meghalt a Csernyihivet ért orosz légicsapásokban

Korábban az ukrán katasztrófavédelem 22 halálos áldozatról számolt be, de a legfrissebb jelentések szerint ez a szám 33-ra emelkedett.

A mentési munkálatokat ideiglenesen felfüggesztették a térségben zajló heves harcok miatt- írja a Sky News. A légicsapásokban két iskolát, valamint több magánházakat ért találat.

Vége az újabb béketárgyalásnak, hamarosan jön a harmadik kör

Az Oroszországgal folytatott tárgyalások második fordulója nem hozott áttörést, de előzetes megállapodás született humanitárius folyosók létrehozásáról - közölte csütörtökön Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója a két fél között Fehéroroszországban, a lengyel határ közelében tartott tárgyalások második fordulója után.

„A tárgyalások második fordulója véget ért. Sajnos, Ukrajna még nem számolhat be eredményekről. Csak a humanitárius folyosók megszervezésében van megoldás” - írta az ukrán küldöttségben részt vevő tanácsadó a Twitter-oldalán.

Podoljak közölte: a felek részletesen megvitatták a humanitárius kérdéseket, mivel sok város van jelenleg körülzárva. A tanácsadó aggodalmát fejezte ki az élelmiszer- és gyógyszerellátással, valamint az evakuálási lehetőségekkel kapcsolatos drámai helyzet miatt.

A Mihajlo Podoljak által később felolvasott nyilatkozat szerint Moszkva és Kijev „biztonságos folyosókat hoz létre, amelyeken a polgári személyeket evakuálhatják, a humanitárius segélyszállítmányokat pedig eljuttathatják” azokba az övezetekbe, ahol a legsúlyosabbak a harcok.

A tanácsadó szerint abban is megállapodás született, hogy a biztonságos folyosók területén tűzszünet lép életbe.

Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője közölte, hogy a tárgyalásokon humanitárius, katonai kérdésekről és a konfliktus jövőbeli politikai rendezéséről volt szó.

„A legfontosabb kérdés, amelyet ma (csütörtökön) megoldottunk, az a harci övezetekben rekedt polgári személyek kimentése” - mondta a küldöttségvezető, aki szerint ez jelentős eredmény.

Leonyid Szluckij, az orosz parlament alsóháza (duma) külügyi bizottságának elnöke, az orosz küldöttség tagja a Rosszija 24 orosz televízióban közölte, hogy Oroszország és Ukrajna várhatóan több tárgyalási fordulót tart majd. A harmadik fordulóra rövidesen sor kerül, szintén Fehéroroszország területén.

A csütörtöki tárgyalásokat a Breszti területen, a Belovezsszkaja Puscsa Nemzeti Parkban tartották. A hétfői első találkozó eredménytelenül ért véget.

NAÜ: Moszkva hagyjon fel az atomlétesítmények körüli harcokkal

Határozatot fogadott el csütörtökön Bécsben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa, felszólítva Oroszországot, hogy „azonnali hatállyal szüntesse be az ukrajnai atomlétesítmények körüli harci cselekményeket”.

A szervezet főigazgatója csütörtök este az erő alkalmazásának beszüntetését sürgette a zaporizzsjai atomerőmű közelében, ahol az orosz csapatok az erőmű dolgozóinak otthont adó Enerhodar város felé nyomultak előre, amelynek a polgármestere szerint lövöldözés történt egy polgári ellenőrzőpontnál.

A határozatban a NAÜ bírálta az Ukrajna ellen egy hete indított orosz háborút, és úgy ítélte meg, hogy az „súlyos közvetlen veszélyt jelent e létesítményekre és a személyzetükre, és „magában hordozza egy nukleáris baleset vagy incidens kockázatát, amely egyaránt veszélybe sodorná Ukrajna és a szomszéd országok lakosságát, valamint a nemzetközi közösséget”.

A Lengyelország és Kanada által benyújtott határozattervezetet a 35 tagállam nagy többséggel fogadta el diplomáciai értesülések szerint.

Ukrajnában tizenöt atomreaktor van, négy működő atomerőműben és több más létesítményben. A 2000-ben bezárt csernobili atomerőművet, ahol 1986-ban a békés atomenergia-felhasználás történetének legsúlyosabb balesete történt, a múlt héten az orosz erők az ellenőrzésük alá vonták.

„Minden incidens súlyos következményekkel járhat, súlyosbíthatja az okozott emberi szenvedéseket és ökológiai károkat” - mondta szerdán, a kormányzótanács ülésszakát megnyitva Rafael Grossi, az atomsorompó-egyezmény betartatásán őrködő NAÜ főigazgatója.

Az orosz erők a csütörtök esti órákban a legnagyobb ukrajnai és egyben európai atomerőmű, a hat energiablokkal rendelkező zaporizzsjai felé nyomultak előre.

Grossi felszólította az orosz és ukrán katonákat, ne bocsátkozzanak harcba az atomerőmű közelében.

„Grossi főigazgató az erő alkalmazásának Enerhodar körzetében történő azonnali leállítására szólította fel a térségben harcoló katonai erőket, valamint arra, hogy tartózkodjanak erő alkalmazásától az atomerőmű közelében” - áll a NAÜ közleményében.

Büntetlenséggel számolhatnak azok a csehek, akik Ukrajna oldalán bekapcsolódnak a harcokba

Büntetlenséggel számolhatnak azok a cseh állampolgárok, akik Ukrajnába mennének, hogy harcoljanak az országba behatoló oroszok ellen. Ebben állapodott meg Milos Zeman cseh államfő és Petr Fiala kormányfő, akik a témát csütörtökön este a cseh elnökök vidéki rezidenciájában, a Prágától nyugatra fekvő Lány kastélyban vitatták meg.

„Megállapodtunk, hogy garantálni tudjuk a büntetlenséget elnöki abolícióval (kegyelemmel) és az én ellenjegyzésemmel” - mondta Petr Fiala újságíróknak a találkozó után.  

Csehországban jelenleg hatályos törvény tiltja a külföldi hadseregekben történő szolgálatot, erre csak az államfő, mint a hadsereg főparancsnokának az engedélye alapján van lehetőség.

A kormányfő mostani nyilatkozata szerint nincs lehetőség arra, hogy az állampolgároknak kollektív engedélyt adjanak háborúba indulni  az országhatárokon túlra, s tekintettel az érdeklődők magas számára az sem lehetséges, hogy egyenként vizsgálják meg a kérvényeket.

A cseh államfői iroda mintegy 300, a védelmi minisztérium pedig több mint 100 állampolgár kérvényét tartja nyilván, akik Ukrajnába szeretnének menni és harcolni az országba behatoló orosz hadsereg ellen. A védelmi tárca szerint nem kizárt, hogy néhány személy mindkét helyre beküldte kérvényét.

Jirí Ovcácek elnöki szóvivő már a hét elején közölte, hogy Milos Zeman elvileg kedvezően viszonyul az engedélyek kiadásához, de kikéri a védelmi, a belügyi és a külügyi tárca véleményét is.

Macron szerint „a legrosszabb következik„

Emmanuel Macron szerint a ”legrosszabb következik„ az Ukrajna ellen a múlt héten elindított orosz háborúban. A francia államfő ezt azután mondta, hogy ismételten beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki szerinte ”teljesen eltökélt az invázió folytatásában„, miután az a célja, hogy ellenőrzése alá vonja a teljes országot - közölte a francia elnöki hivatal.

Az Élysée-palota tájékoztatása szerint az orosz elnök kezdeményezésére létrejött másfélórás telefonbeszélgetésben Vlagyimir Putyin megerősítette francia kollégájának, hogy az orosz hadsereg katonai hadművelete a Moszkva által eltervezettek szerint halad előre, és ”súlyosbodni fog„, amennyiben az ukránok nem fogadják el az oroszok feltételeit.

”Macron elnök előrejelzése az, hogy a legrosszabb következik,  mindarra tekintettel, amit Putyin elnök mondott neki„ - jelezte az Élysée-palota.

A háború február 24-i kezdete óta harmadik alkalommal beszélt egymással a francia és az orosz elnök. Ez utóbbi célja az volt, hogy tájékoztassa Emmanuel Macront ”a helyzetről és a szándékairól egy őszinte beszélgetés formájában„ - fogalmazott a francia elnöki hivatal.

Az EU a háború elől menekülők számára biztosított azonnali védelem megadásáról döntött

Az Európai Unió tagországainak belügyminiszterei rendkívüli intézkedéseket fogadtak el az ukrajnai háború elől menekülők befogadására és azonnali védelmére - közölte Ylva Johansson uniós belügyi biztos csütörtökön.

Ylva Johansson a Belügyi Tanács rendkívüli ülését követően tartott sajtótájékoztatóján közölte: a tagállamok döntése értelmében különleges státusz megadásával ideiglenes védelmet biztosítanak az ukrajnai háború elől menekülőknek az Európai Unióban.

A határozat céljai között szerepel, hogy felgyorsítsák a nemzeti menekültügyi eljárásokat az orosz invázió miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrajnai emberek esetében - közölte az uniós biztos.

Az oroszok megkezdték több város kegyetlen ostromát

Két iskolát is lebombázott az orosz hadsereg Csernyihivben, legalább 22-en meghaltak, de valószínűleg sokkal több az áldozat - írja a Sky News

Objektum doboz

Megérkezett az ukrán küldöttség Belaruszba, a béketárgyalás helyszínére, elkezdődik a második forduló. Az ukránok tűzszünetet szeretnének. 

A Rosszija 24 orosz hírtelevízión bemutatott felvételek szerint a küldöttségek tagjai kézfogással üdvözölték egymást.

A hírt megerősítette utóbb Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. „Természetesen megtalálják majd a megoldást (az ukrajnai válságra), ebben nem kételkedem” - mondta.
Lavrov szerint nem kétséges, hogy az ukrán tárgyalódelegáció Washingtonból kap jelzéseket.

Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője közölte, hogy az ukrán fél már úton van a tárgyalás helyszínére.

A két fél megállapodott abban, hogy a helyszín a nyugat-fehéroroszországi Breszt térségében lesz. Az orosz hadsereg „biztonsági folyosót” alakított ki annak érdekében, hogy az ukrán küldöttség eljusson oda.

Az ukrán fél megerősítette, hogy beleegyezett a megbeszélések megtartásába, de ennél többet nem közölt. A kijevi külügyminisztérium ugyanakkor sürgette Oroszországot, hogy hirdessen tűzszünetet a súlyosan érintett Harkiv és Szumi kelet-ukrajnai régiókban, hogy a civilek biztonságba kerülhessenek.

A fehérorosz-ukrán határon hétfőn tartott első tárgyalási forduló nem hozott kézzelfogható eredményeket. Az orosz erők szerdán is folytatták előrenyomulásukat, csütörtökön kora reggel több robbanást regisztráltak Kijevben, megszólaltak a légvédelmi szirénák.

Minszk: Az ukrán fél ellenzi a helyszínt

Már megérkezett Lengyelországba az ukrán tárgyalóküldöttség, de ellenzi, hogy a tárgyalásokat a fehéroroszországi Belavezsszkaja Puscsa Nemzeti Parkban tartsák - közölte csütörtökön délelőtt a fehérorosz Demokratikus Erők Kerekasztalának vezetője.

Jurij Voszkreszenszkij elmondta: az ukrán küldöttség Lengyelországban van, de kategorikusan ellenzi, hogy Belavezsszkaja Puscsát (oroszul Belovezsszkaja Puscsa) válasszák a tárgyalások helyszínéül.
A nyilatkozó úgy vélekedett, hogy ennek talán valamiféle „képzettársításhoz” van köze, mert „mindannyian emlékszünk arra, hogy a Szovjetunió ott vesztette el államiságát”. (1991. december 8-án Borisz Jelcin orosz és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök, valamint Sztanyiszlav Suskevics, a fehérorosz törvényhozás elnöke ezen a helyszínen írta alá a Szovjetunió feloszlatásáról szóló szerződést.)

„Nekem mégis úgy tűnik, hogy ukrán partnereink húzzák az időt. Minden erre mutat. Talán tartalékosokra vagy a nemzetközi brigádok önkénteseire várnak. Nem akarják siettetni a tárgyalásokat” - mondta Voszkreszenszkij.

Kijevi pillanatkép
Kijevi pillanatkép
Fotó: AFP/Daniel Leal

 Lavrov: Ukrajna nem önálló ország

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön nemzetközi körkapcsolással megtartott sajtótájékoztatóján megismételte az orosz vezetés álláspontját, miszerint Ukrajna nem önálló ország.
Lavrov megismételte: Oroszország nem engedheti meg, hogy egy szomszédos országból fenyegetésnek legyen kitéve. Rámutatott, hogy Ukrajna doktrinális dokumentumaiban Oroszországgal szembeni ellenséges szándékot rögzítettek, és a szomszédos ország a NATO tagja akar lenni. Kifogásolta, hogy a NATO nem hajlandó elismerni a biztonság oszthatatlanságának elvét, amelynek értelmében egy ország a másik ellenében nem erősítheti a saját biztonságát.

”Bennünket 30 éven át egyszerűen nem hallottak meg. A Nyugatnak, amely kiválóan ismeri az aggályainkat, nem sikerült, és nem is fog sikerülni gőgösen figyelmen kívül hagynia őket. Erre csak a naivak számíthattak„ - hangoztatta.

A Nyugat által az Oroszország ellen bevezetett szankciókat ”a függetlenségért kivetett egyfajta adónak„ nevezte.

”Kikívánkozik belőlem egy összehasonlítás: a maga idejében Napóleon és Hitler is arra törekedett, hogy alárendelje magának Európát. Az amerikaiak most maguk alá rendelték„ - nyilatkozott.
Hasonló kijelentéseket eddig csak a Kremlhez közeli kommentátoroktól lehetett hallani Moszkvában.”Egyértelmű, hogy a NATO-ban egyáltalán nem merülnek fel kérdések, az Európai Uniónak pedig megmutatták, hogy hol a helye„ - tette hozzá.

Úgy vélekedett, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték története megmutatta, hogy hol van most Európa valódi helye a világpolitika porondján.

Mint mondta, nem tartja a Nyugat sikerének az ukrajnai rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodások nyolc éven át tartó akadályozását. Kifejezte reményét, hogy az ukrajnai háború miatti ”hisztéria„ el fog múlni. Oroszország mindig kész a párbeszédre, de kizárólag egyenragú alapon, egymás érdekeit tiszteletben tartva.

Úgy vélekedett, hogy a NATO-val is helyreáll valamikor a pábeszéd. Lavrov szerint a szövetség tagállamai a kétoldalú párbeszéd során megértést mutatnak, de amikor összejönnek, ”valami történik velük„. ”Úgy tűnik, hogy ott már az Egyesült Államok irányít, és parancsokat, utasításokat állít ki. Ez szomorú„ - mondta.

Az állította, hogy Moszkva értesülései szerint a Pentagont nagyon aggasztja a kijevi és az odesszai katonai biológiai laboratórium sorsa, mert elveszítheti felettük az ellenőrzést. Kifogásolta, hogy a nyugati média nem volt annyira szenvedélyes a Líbia, Irak és a Donyec-medence elleni háború polgári áldozatai miatt, mint most Ukrajnával kapcsolatban

Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy Oroszország fenntartja a kommunikáció csatornáit az Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal, elsősorban a nagykövetségek vonalán.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a rendezési tárgyalások elhúzásával vádolta meg Kijevet. ”Kacsának„ nevezte azt az értesülést, hogy Oroszországban hadiállapotot készülnek bevezetni, és meg fogják tiltani a férfiak kiutazását az országból.

Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz állami űrvállalat vezérigazgatója csütörtökön a Rosszija 24 tévécsatornán közölte, hogy válaszul az ellene bevezetett szankciókra Oroszország befagyasztja az Egyesült Államokba irányuló rakétahajtómű-exportját, és leállítja a már leszállított hajtóművek szervizelését is. Ezenkívül Oroszország beszünteti Németországgal az eddigi együttműködést a Nemzetközi Űrállomás orosz szegmensében, és önállóan folytatja a tevékenységet.

Orosz egységek bekerítették Ukrajna legnagyobb atomerőművét, aggódik az ENSZ

Aggódik az ENSZ nukleáris felügyelő szervezete, miután az orosz kormány tájékoztatta: csapatai körbevették Ukrajna legnagyobb atomerőművét és felszólították az ott dolgozókat, hogy azonnal hagyják el a helyszínt. A délkelet-ukrajnai Zaporizzsja közelében lévő Energodar Európa második legnagyobb atomerőműve, az ország 15 reaktora közül 6 itt található. Civilek már szerdán élőlánccal próbálták megvédeni, az orosz katonák villanógránátokkal próbálták oszlatni a tömeget, egy személy meg is sérült.

Objektum doboz

Robbanás rázta meg Kijevet

Hatalmas robbanás hallatszott helyszíni beszámolók szerint szerda este Kijevben, a Déli Pályaudvar és az Ibis szálloda közelében, amelyektől nem messze az ukrán védelmi minisztérium épülete is található.

Anton Herascsenko, a belügyminiszter tanácsadója közölte, hogy nem célzott csapásról van szó, hanem egy, az ukrán légvédelem által lelőtt orosz rakéta roncsai csapódtak be.

A törmelék az ukrán főváros egyes részeit ellátó központi fűtést is megrongálta a dermesztő téli fagyban. Herascsenko nem említette, hogy lennének áldozatok.

Objektum doboz

Az Ukrzaliznyicja ukrán állami vasúttársaság korábbi közleménye még abból indult ki, hogy orosz légicsapást hajtottak végre a pályaudvar közelében, ahonnan nők és gyermekek ezreit kimenekítették.

Objektum doboz

A Függetlenség terétől, a Majdantól három kilométernyire fekvő létesítmény a két kijevi pályaudvar egyike, ahonnan a menekülők elhagyják a fővárost.

A pályaudvar épülete kisebb károkat szenvedett, a sérültek száma egyelőre nem ismert, a vonatok továbbra is közlekednek.

Ukrán barikádok a kijevi főtéren
Ukrán barikádok a kijevi főtéren
Fotó: Anadolu Agency via AFP

Zelenszkij: Az ukrán nép meghiúsította Oroszország álnok tervét

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette egy csütörtök hajnali videoüzenetében: az ukrán nép „meghiúsította Oroszország álnok tervét”, hogy megszállja országát, és büszke az ukránok hősies ellenállására.

„Egy hét alatt meghiúsítottuk az ellenség tervét, amelyet évek óta népünk, országunk iránti gyűlöletből szőtt. Békére itt nem lelhetnek, egy percnyi nyugalmuk sem lesz, de élelmük sem” - mondta az elnök a néphez intézett üzenetben, amely Telegram-fiókjában jelent meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök
Fotó: AFP/Ukraine Presidency

Arról nem beszélt, hogy az orosz hadsereg milyen városokat foglalt már el. „Ha valahova sikerült is betörniük, nem lesznek ott sokáig, mert kiűzzük őket” - jelentette ki, hozzátéve, hogy a harcok meg fogják tépázni az orosz katonák morálját. „Ők nem egy szuperhatalom harcosai, hanem megtévesztett és kihasznált gyerekek” - mondta. Állítása szerint az orosz hadsereg embervesztesége elérte a 9000 főt. (Az orosz védelmi minisztérium szerdai közlése szerint Oroszország vesztesége 500 fő, Ukrajnáé pedig 2870 volt akkor.)

Csütörtökön napközben egy újabb videóval jelentkezett az elnök, amelyben arról beszélt: az ukrán védvonalak állják az orosz támadást, noha Moszkva éjfél óta szüntelenül lövi országát.

„A szabadságunkon kívül nincs mit vesztenünk” - hangsúlyozta az elnök, hozzátéve: naponta érkeznek fegyverszállítmányok az országba Ukrajna szövetségeseitől.

Zelenszkij emlékeztetett: két éve regisztrálták az első koronavírus-fertőzöttet Ukrajnában. „Egy hét telt el azóta, hogy megtámadott minket egy másik vírus” - tette hozzá az orosz invázióra utalva.

Elmondta: Oroszország taktikájának megváltoztatása és a lakott területek ágyúzása annak bizonyítéka, hogy Ukrajna sikeresen megtorpedózta Moszkva eredeti tervét, amely a gyors győzelemre alapozott.
Azt javasolta Moszkvának, hogy kezdje el tanulmányozni a „jóvátétel” szót, mert Kijev Oroszországgal fogja megfizettetni a megszállás okozta károkat.

Volodimir Zelenszkij hozzáfűzte: az ukránok megkapják a nyugdíjakat, és segélyt ajánlanak fel azoknak, akik a háború miatt maradnak ki a munkából. Az ukrán elnök szerint 16 ezer külföldi önkéntes csatlakozott Ukrajnához a háborúban.

Zelenszkij emlékeztetett: az ukránok túlélték a világháborúkat, a holodomort (a Sztálin által mesterségesen előidézett éhínséget), a szovjet terrort, a holokausztot, a csernobili balesetet és a Krím félsziget orosz annektálását, illetve a kelet-ukrajnai szakadárok Moszkva általi támogatását.
„Nem mi vagyunk a legnagyobb ország. (.) Nincsenek atomfegyvereink, nem látjuk el olajjal és gázzal a nemzetközi piacokat” - mondta. „De itt a népünk és az országunk. Ezért harcolunk” - tette hozzá.
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek pedig a következőt üzente: „Menjen, mentse meg a saját orosz ajkú népét. Nem szerte a világon, hanem saját hazájában. Sokan vannak, mintegy 150 millióan.”

Az oroszok elfoglalták Herszont

Az orosz védelmi minisztérium azt is közölte szerdán napközben, hogy a hadsereg teljesen elfoglalta az Odesszától keletre, a Fekete-tenger partján fekvő Herszon várost, bár ezt ukrán részről kétségbe vonták.

Objektum doboz

Zelenszkij hivatala csütörtök hajnalban azt közölte az AP hírügynökséggel, hogy a harcok még mindig folynak a városért, de részleteket nem ismertetett a hivatal. Ihor Kolihajev polgármester viszont elárulta, hogy az orosz katonák már a belvárosban vannak, és megszállták a városházát. Ő arra kérte az oroszokat, hogy civilekre ne lőjenek, és hagyják nekik összegyűjteni a halottakat. Ukrán fegyveresek nincsenek a városban - állította. Herszon stratégiai jelentőségű város a Dnyeper-partján, annak tengeri torkolata közelében.

A köztéri kamera felvételen orosz harci járművek láthatóak Herszont központjában
A köztéri kamera felvételen orosz harci járművek láthatóak Herszont központjában
Fotó: EyePress via AFP

Az északkelet-ukrajnai Harkiv bombázásában életét vesztette kedden az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyik helyi alkalmazottja, Marina Fenina, miközben bevásárolt a családja számára - közölte szerdán este a szervezet. Fenina az EBESZ ukrajnai különleges megfigyelőcsoportjának tagja volt. A Harkiv térségét sújtó bombatámadások az elmúlt 24 órában 34 civil életét követelték - közölte helyi forrásokra hivatkozva a Guardian.

A Reuters információi alapján a portál arról is ír, hogy az oroszok által szintén ostromlott Mariupol kikötővárosa elektromosság és vezetékes víz nélkül maradt.

A csoport tagjai az ukrán fegyveres erők és a kelet-ukrajnai, oroszbarát szakadárok közötti tűzszünet betartását ellenőrizték az elmúlt években. 

Kijev nemzetközi vizsgálóbizottság megalakítását szorgalmazza az ENSZ-ben

Az Oroszország által Ukrajnában a háborús műveletek során elkövetett bűnök kivizsgálására nemzetközi vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte Ukrajna az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, Emine Dzsaparova, az ukrán külügyminiszter első helyettese az erről szóló határozat gyors elfogadását szorgalmazta szerdán. A 47 tagú testület csütörtökön dönt a tervezetről.

„Embertelen támadás folyik ellenünk. Nincs időnk azonban könnyezni, azt akkor fogunk, ha már győztünk” - mondta Kijevből videón mondott beszédében Dzsaparova.

Közölte, hogy a kormánya teljes mértékben működőképes, és elutasította Vlagyimir Putyin orosz elnök arra vonatkozó állításait, hogy Ukrajna népirtást követett volna el.

„Tudják, hogyan kezeli Oroszország a népirtást Ukrajnában? Robotrepülőgépekkel és hadműveleti harcászati rakétákkal, harckocsikkal és tüzérséggel, felderítő és szabotázscsoportokkal” - mondta. „Bunkerekben lévő óvóhelyeken születnek ukrán csecsemők. Most, miközben tanácskozunk, orosz fegyveres erők támadnak bölcsődéket, óvodákat, árvaházakat, kórházakat” - hangoztatta.

Dzsaparova szerint 352 ukrán - közöttük tizenhat gyermek - halt meg a konfliktusban, a legfiatalabb másfél éves volt.

Ellentmondásosak az áldozatokról szóló adatok

A háború civil áldozatait illetően a nemzetközi szervezetek is ellentmondásos adatokat hoznak nyilvánosságra. Az ENSZ emberi jogi főbiztosságának hivatala (OHCHR) szerdán azt közölte, hogy a háború február 24-i kezdete óta március elsejével bezárólag legalább 227 civil vesztette életét és 525-en sebesültek meg.

„Az áldozatok többségének halálát nagy hatóerejű robbanó harceszközök okozták, ideértve a nehéztüzérségi ágyúzást, a rakéta-sorozatvetőket és a légicsapásokat” - ismertette az OHCHR.

Mindemellett az ENSZ-hivatala megjegyezte, hogy az áldozatok száma az általuk ismertnél jóval magasabb lehet, különösen a kijevi kormányerők kezén lévő régiókban, tekintettel a jelentések késésére és az egyes területeken kibontakozott súlyos összecsapásokra.

Az ICC főügyésze megkezdheti a nyomozást Oroszország esetleges háborús bűncselekményei ügyében

A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) kellő számú részes országtól kapott jóváhagyást arra, hogy azonnal elkezdhesse a nyomozást Oroszország esetleges ukrajnai háborús bűncselekményei ügyében, így nincs hozzá szükség bírósági jóváhagyásra, az ICC ezzel több hónapnyi időt nyer - jelentette be az ICC főügyésze szerdán este. Karim Khan szerint az ICC-t megalapító római egyezmény 39 részes országa kérte a nyomozás elindítását.

A főügyész hétfőn azt mondta, az ukrajnai helyzet hozzávetőleges áttekintése alapján arra a következtetésre jutott, hogy megalapozottan gyanítható, háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket is elkövettek Ukrajna orosz inváziója közben. „Tekintve a konfliktus kiszélesedését az utóbbi napokban, az a szándékom, hogy a vizsgálatba folyamatosan bevonok minden, a hivatalom hatáskörébe tartozó újabb, bármely fél által, bárhol az ország területén elkövetett, gyanítható bűncselekményt” - írta akkor. Szerda esti közleménye szerint azonnal el lehet kezdeni a bizonyítékok összegyűjtését.
Ukrajna nem részese az ICC-t megalapító római egyezménynek, de a Krím 2014-es orosz annektálása után elfogadta a bíróság joghatóságát a területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek ügyében. Oroszország nem ismeri el a bíróságot.

A WHO vizsgálatot indít a kórházak elleni támadásról szóló jelentések kapcsán

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mély aggodalmát fejezte ki szerdán az ukrajnai egészségügyi intézmények elleni támadásokról szóló jelentések kapcsán.

Eddig egy ilyen esetet erősítettek meg - közölte Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója genfi sajtótájékoztatóján arra az incidensre utalva, amelyben egy kórház került tűz alá, és négy ember meghalt.

A további támadásokról szóló jelentések ügyében folyik a vizsgálat - mondta a főigazgató, hozzátéve, hogy az egészségügyi intézmények elleni támadások sértik a nemzetközi jogot. Oroszország a hadműveletek kezdete óta hangoztatja, hogy nem támadnak polgári célpontokra.

A WHO által szervezett első segélyszállítmányok a tervek szerint csütörtökön érkeznek meg Lengyelországba. Harminchat tonna elsősegély-felszerelést, gyógyszereket és 150 ezer ember számára elegendő élelmiszert tartalmaz a szállítmány - közölte a főigazgató.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz közölte, hogy a konfliktus következtében veszélyesen alacsony az ukrajnai kórházak oxigéntartaléka, ami befolyásolja a koronavírus okozta Covid-19 betegségben szenvedők ellátását. Hozzátette, hogy a nagyobb oxigéngyárak leálltak az országban.

A három legnagyobb ukrajnai oxigéngyár leállt, és most keresnek utánpótlást a szomszédos országokban, illetve módokat a biztonságos eljuttatáshoz. Jelenleg több mint 2000 Covid-19-fertőzött szorul jelenleg oxigénre az ukrajnai kórházakban.
Ez a szám még nőhet, mert a sérültek és műtétesek szintén oxigénre szorulnak, továbbá tüdőgyulladásos gyermekek, vajúdó nők is vannak, akik számára az oxigénszintén életmentő. Hozzátette, hogy a rászoruló betegeket nem lehet várólistára tenni, az oxigénre azonnal szükség van.

Kapcsolódó írásaink