Külföld
Von der Leyen: Az EU lezárja az légterét az orosz légitársaságok előtt
Mint mondta: a Bizottság arra tesz javaslatot, hogy tiltsák ki az uniós légtérből az összes orosz tulajdonú, lajstromozású repülőgépet. „Ez minden olyan légi járműre vonatkozik, amelyet orosz állampolgárságú személy bérel, tehát a rendelkezés érvényes az oligarchák magángépeire is” - tette hozzá.
Hangsúlyozta továbbá, hogy „az állami tulajdonban lévő Russia Today televíziócsatorna és a Szputnyik médiaszolgáltató, valamint leányvállalataik többé nem terjeszthetik hazugságaikat, Putyin háborújának igazolására”. Von der Leyen hozzátette: az EU megerősíti „a kollaboráns fehérorosz rezsim” elleni szankciókat is.
Az EB vezetője kifejtette: az Unió leállítja az ásványi üzemanyag, a dohány, a fa- és fűrészárú, a cement, a vas és az acélexportját Fehéroroszországba. „Ki fogjuk terjeszteni azokat az exportkorlátozásokat is, amelyeket a kettős felhasználású árukra vezettünk be Oroszországgal szemben. Ezzel elkerülhetővé válik az Oroszországgal szembeni intézkedéseink kijátszásának kockázata is” - jelentette ki Ursula von der Leyen.
Von der Leyen megerősítette továbbá: az EU lekapcsol fontos orosz bankokat a SWIFT-rendszerből, emellett betiltja az orosz központi bank tranzakcióit és befagyasztja annak készleteit.
Az EB elnöke elmondta azt is, hogy Európa „tárt karokkal” fogadja azokat az ukrán menekült állampolgárokat.
Szijjártó: Oroszországgal szembeni újabb szankciókat fogalmazott meg az EU
Az Európai Unióban megfogalmazódott egy közös döntés egy újabb, Oroszországgal szembeni szankciós csomag elfogadásáról - mondta a külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán vasárnap este.
Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek rendkívüli online értekezletét követően a közösségi oldalán közzétett videójában kiemelte: a szomszédban egyre súlyosabb háború zajlik, ami rossz hír Magyarország számára. Mi békét akarunk, és azt, hogy a háború minél hamarabb véget érjen - hangsúlyozta.
Hozzátette: Magyarországnak az uniós egység fenntartása mellett az is fontos, hogy az ország energiaellátásának biztonsága garantált legyen.
A tárcavezető a szankciók között említette, hogy az EU lezárja a légterét az orosz repülőgépek előtt, korlátozásokat vezetnek be Oroszország központi bankjával szemben, és az EU aktiválja az úgynevezett európai békekeretet.
Utóbbi azt jelenti, hogy az EU tud fegyvereket szállítani Ukrajnának - magyarázta Szijjártó Péter. Azonban kiemelte: nemzeti, kétoldalú alapon Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnába, nem küld katonákat sem. Bár korábban voltak ilyen baloldali javaslatok, ezeket a kormány határozottan és kategorikusan elutasította - fogalmazott.
A kormány legfontosabb feladata, hogy megvédje Magyarországot és a magyar emberek biztonságát, és megakadályozzák azt, hogy az ország belekeveredjen a háborús konfliktusba - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy Magyarország komoly humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának. Ennek érdekében biztosította Viktor Mikita kárpátaljai kormányzót arról, hogy a továbbiakban is számíthatnak Magyarországra üzemanyag- és élelmiszer szállításban.
Úgy fogalmazott: a harcok súlyosak és az orosz elnök a nukleáris elrettentéssel kapcsolatban is fontos döntést hozott. Amikor így eszkalálódik a helyzet, még inkább megnő a béketárgyalások jelentősége, ezért a kormány megismételte Budapest felajánlását a találkozó helyszínéül - mondta Szijjártó Péter.
A médiában olasz katonák Magyarországra érkezéséről szóló hírekre reagálva közölte: Magyarország a NATO tagjaként folyamatosan részt vesz nemzetközi katonai együttműködésekben. Még egy 2014-es walesi NATO-csúcstalálkozót követően vállalta Magyarország egy zászlóalj folyamatos fejlesztését, amely évek óta zajlik, és amelynek részei az olasz katonák is.
Borrell: Az EU-külügyminiszterek elfogadták az új, Oroszország elleni szankciócsomagot
Az uniós tagállamok külügyminiszterei politikai támogatásukat adták az Oroszország elleni legújabb szankciócsomaghoz, amelynek intézkedései hétfőn lépnek életbe - jelentette be vasárnap esti sajtótájékoztatóján Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője.
Borrell a héten immáron a negyedik külügyminiszteri egyeztetést követően elmondta: a miniszterek olyan korlátozó intézkedéseket hagytak jóvá, amelyek „bénító” hatással lesznek az orosz pénzügyi piacokra. „Ebbe beletartozik a jelentősebb orosz bankok kizárása a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből és az orosz központi banktartalékok mintegy felének befagyasztása” - jelentette ki. A szankciós listára orosz oligarchák, továbbá „a putyini rendszer” támogatásában kulcsszerepet játszó politikai szereplők is felkerülnek - tette hozzá.
Bejelentette azt is, hogy az EU 450 millió eurót különít el fegyvervásárlásra, valamint 50 millió eurót üzemanyagra és védőfelszerelésekre. Mint mondta, az Ukrajnába történő fegyverszállításról is megegyeztek, a logisztikai csomópontot Lengyelország fogja biztosítani. Az EU harci repülőgépeket is biztosít a védekezéshez.
Elmondta, hogy az EU a szankciók keretében blokkolja az Kreml közeli orosz médiát, betiltja az unió területén a Russia Today televíziócsatorna és a Szputynik médiaszolgáltató dezinformációs kampányát, amely „immáron teljeskörű háborús propagandát” terjeszt. Emellett kitiltják az uniós légtérből az összes orosz tulajdonú, lajstromozású repülőgépet, és több szankció is érinti majd „kollaboráns” fehérorosz vezetést.
Borrell azt is kijelentette, hogy az EU támogatni fogja Ukrajnát annak ellenére is, hogy Putyin elnök a nukleáris fegyverek használatára tett „célzásokat”. Arra is felhívta a figyelmet, hogy „az EU tart attól, hogy Oroszország nem áll meg Ukrajnánál, az orosz befolyás kiterjedhet a szomszédos országokra, Moldovára és Georgiára, és hatással lehet a Nyugat-Balkánra is”.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke vasárnap esti rövid videóüzenetében hangsúlyozta: az EU partnereivel együtt háborúellenes koalíciót hozott létre, egyre több nemzet és vezetői állnak ki a nemzetközi jog védelmében.
Mint mondta, az EU megszervezi a védelmi célú katonai felszerelések sürgősségi szállítását, a fegyverek, lőszerek, rakéták már úton vannak Ukrajnába. „Jelentős pénzösszegeket és humanitárius segítséget is nyújtunk”-tette hozzá.
Michel azt nyilatkozta, hogy az unió a párbeszéd és tárgyalások útján szeretné megoldani a konfliktust, azonban mindenkit felelősségre fog vonni, aki szerepet játszott a háború kirobbantásában.
Olaszország 110 millió euró azonnali segélyt küldött Ukrajnának
Olaszország 110 millió euró azonnali segélyt küldött az ukrán kormánynak a „szolidaritás és a támogatás jeleként” - jelentette be vasárnap Luigi Di Maio külügyminiszter.
Di Maio kapcsolatba lépett ukrán hivatali kollégájával, Dmitro Kulebával, és elmondta neki, hogy közvetlen előtte írta alá a határozatot a segélynyújtásról - írta az olasz politikus a Twitter-fiókjában.
Di Maio ezt megelőzően a Facebookon indokolta az olasz kormány lépését: „Ukrajna ostrom alatt áll anélkül, hogy bármi hibát elkövetett volna, az orosz kormány folyamatos bombázással támadja”. „A békéért küzdünk minden nap minden erőnkkel, és büntetőintézkedésekkel válaszolunk az orosz fegyverekre. Az Európai Uniónak és minden szövetségesének most közös frontot kell alkotnia, és továbbra is össze kell tartania” - írta.
Ezt megelőzően Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt közölte: vasárnapig 17 uniós ország jelezte, hogy küld hadfelszerelést, illetve humanitárius segélyt Ukrajnának.
Az Aeroflot orosz légitársaság felfüggesztette az összes Európába irányuló járatát
Az Aeroflot orosz légitársaság bejelentette, hétfőtől felfüggeszti az összes Európába irányuló járatát azt követően, hogy Európai Unió úgy döntött, teljes légterét lezárja minden orosz repülőgép előtt.
„Az európai hatóságok által bevezetett légtérkorlátozások miatt az Aeroflot 2022. február 28-tól további értesítésig felfüggeszti az összes európai célállomásra közlekedő járatát” - derült ki a légitársaság vasárnapi közleményéből.
Washington az orosz energiaszektort célzó szankciókat sem vetette el
Washington az orosz energiaszektort célzó szankciókat sem vetette el, de minimalizálni akarja a globális piacra gyakorolt hatását - mondta vasárnap Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője az ABC amerikai televíziónak adott interjúban.
Azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország készültségbe helyezi elrettentő nukleáris erőit, Psaki közölte: ez egy példa arra, ahogyan Moszkva „fenyegetéseket gyárt”, amelyekkel megpróbálja igazolni az agressziót. „Többször láttuk már ezt tőle (Putyintól). Oroszországot nem fenyegeti sem a NATO, sem pedig Ukrajna” - tette hozzá a szóvivő.
Az orosz elnök a „Nyugat részéről elhangzott agresszív kijelentésekre” hivatkozva utasította Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimovot, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökét, hogy „az orosz hadsereg elrettentő erőit helyezzék különleges szolgálati módba.” Putyin szerint a nyugati országok gazdasági téren is „barátságtalan lépéseket” tesznek Oroszországgal szemben és „illegitimnek” nevezte a szankciókat.
Az orosz elnök bejelentését követően Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a CBS amerikai televíziónak adott interjújában „elfogadhatatlannak” nevezte Putyin lépését, amellyel szerinte tovább élezi a konfliktust. Thomas-Greenfield kijelentette, hogy az Egyesült Államok „újabb és még keményebb” intézkedéseket hozhat Oroszországgal szemben.
Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) egyik, neve elhallgatását kérő, magas rangú tisztségviselője szerint Putyin lépése „téves számítás esetén a dolgokat sokkal, de sokkal veszélyesebbé teheti”. Az Egyesült Államok most majd megpróbálja meghatározni, hogy Putyin parancsa vajon mit jelent „kézzelfogható értelemben” - mondta a tisztségviselő, aki „szükségtelennek” és „a katonai helyzetet fokozónak” nevezte az orosz elnök utasítását.
