Zelenszkij tárgyalni akar Putyinnal, aki delegációt küldene Minszkbe

„Mint tudják, Ukrajna elnöke (Volodimir) Zelenszkij ma kijelentette, hogy kész tárgyalni Ukrajna semleges státuszáról. Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdetben azt mondta, hogy a különleges hadművelet célja a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság segítése, többek között Ukrajna demilitarizálásával és nácitlanításával. És ez a semleges státusz szerves részét képezi” - mondta Peszkov.

„Ebben az összefüggésben Vlagyimir Putyin, válaszul Zelenszkij javaslatára, kész Minszkbe küldeni egy orosz delegációt a védelmi minisztérium, a külügyminisztérium és az elnöki adminisztráció képviselőinek szintjén, hogy tárgyaljon az ukrán delegációval” - tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken videóüzenetben arra szólította fel Vlagyimir Putyin orosz államfőt, hogy üljenek le tárgyalni, és vessenek véget a vérontásnak.

„Ismételten az Oroszországi Föderáció elnökéhez szeretnék fordulni. Harcok folynak Ukrajna-szerte. Üljünk tárgyalóasztalhoz, vessünk véget annak, hogy emberek halnak meg!” - mondta Zelenszkij orosz nyelven.

Ezután az elnök az ukrán fegyveres erőkhöz intézte szavait. „Álljatok helyt keményen! Ti vagytok minden, ami megvédi államunkat” - hangsúlyozta.

Volodimir Zelenszkij pénteken este arra kérte Naftali Bennett izraeli miniszterelnököt a telefonbeszélgetésükön, hogy Izrael közvetítsen Oroszország és Ukrajna között a tűzszüneti tárgyalásokon - jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató pénteken.

Izraeli és ukrán források is arról számoltak be, hogy Zelenszkij elnök azt javasolta Bennett miniszterelnöknek a pénteki beszélgetésükön, hogy Jeruzsálemben, és nem Minszkben folytassanak tárgyalásokat Oroszország és Ukrajna között.
Kijev már a múltban is többször kérte Jeruzsálem segítségét. Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök kétszer is beleegyezett ebbe, de Putyin visszautasította ajánlatát, ahogyan Naftali Bennett kormányfő októberi kísérletei sem vezettek eredményre.

Kijev Jeruzsálemet semleges közvetítő félnek tekinti, mert jó kapcsolatokat ápol Kijevvel és Moszkvával is, bár Törökországot is felkérték hasonló feladatra a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli lap honlapjának korábbi diplomáciai forrása szerint.

Közben az északkelet-ukrajnai Szumi megyében lévő Ohtirka települést rakéta-sorozatvetőkkel vették tűz alá az orosz erők. A lövedékek lakott területen csapódtak be, találat ért egy óvodát is, ahol gyermekek sérültek meg, egyelőre nem tudni, hogy hányan - közölte a Facebookon a megye kormányzója.

Nem sokkal korábban Irina Venegyiktova ukrán főügyész számolt be a Facebookon arról, hogy a Kijev közelében lévő Borzel települést is tüzérségi támadás érte, feltehetően Grad rakéta-sorozatvetőket vetettek be az orosz támadók. Repeszek találtak el egy árvaházat, ahol ötven gyermek tartózkodott.

Eddig legalább százezren kényszerültek elhagyni otthonukat, és több ezren kerestek menedéket a szomszédos országokban, egyebek közt Moldovában, Romániában és Lengyelországban - hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a főbiztosság kész támogatni a menekülteket. Ukrajnában közel 42 millióan élnek.

Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) eközben jelezte: megerősíti jelenlétét Moldovában, Romániában, Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon. A menekültek útvonala mentén menedékhelyeket hoznak létre nőknek és gyermekeknek. Romániában konvojok állnak készen, hogy eljuttassák szállítmányaikat több tízezer szükséget szenvedőhöz Ukrajnában - mondta el egy szakértő.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosságának szóvivője, Ravina Shamdasani úgy tudja, hogy több mint 25 civil életét vesztette az összecsapásokban, és 102-en megsebesültek. Az esetek többségét az ukrán kormányerők ellenőrzése alatt álló térségekből jelentették - tájékoztatott egy szóvivő. Szerinte az áldozatok valódi száma jóval magasabb lehet ennél. Megjegyezte: az információs hadviselés miatt sok esetben nehezen lehet ellenőrizni az adatok valóságtartalmát, és közelebbről megvizsgálva több állítólagos támadásról kiderült már, hogy hamis.

„Az Európai Tanács tegnap egy sor szankcióról döntött Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben. A szankciók orosz személyiségeket is érintenek, beleértve a Oroszországi Föderáció legmagasabb rangú irányítóit” - derül ki a levélből, amelyet Richard Ferrand, a nemzetgyűlés elnöke olvasott fel a képviselőknek.

„A világ a 21. század egyik hatalmas geopolitikai és történelmi fordulatával áll szemben, amely a birodalmak és a határkonfliktusok visszatérésével járhat, és amely következményekkel lesz az életünkre, a gazdaságunkra, a biztonságunkra. A szankciók soha nem következmények nélküliek, beleértve saját magunkat is. De felvállaljuk, miután az értékeink megvédéséről van szó”- tette hozzá a francia államfő, jelezve azt is, hogy Franciaország minden szükséges döntést meghoz az állampolgárai és a vállalkozásai megóvására.

Emmanuel Macron „előre eltervezett, eldöntött, majd megszervezett döntésnek” nevezte Oroszország részéről az Ukrajna elleni hadművelet megindítását. Jelezte, hogy kapcsolatban áll az ukrán vezetéssel, üdvözölte az ukránok „bátorságát és elszántságát”, 300 millió eurós támogatást ígért a francia költségvetésből, valamint „védelmi eszközök szállítását” Ukrajnának.

Üzenetében az államfő emlékeztetett arra, hogy az ukránok elleni háború következményein túl, sokan amiatt aggódnak, hogy „Vlagyimir Putyin nem fog itt megállni”. Ezért a NATO is további intézkedésekről fog dönteni „a balti és romániai szövetségeseink megvédésére” - hangsúlyozta Emmanuel Macron. Hozzátette, hogy Franciaország pedig megerősíti a hírmanipuláció és a kibertámadások elleni küzdelmet, hogy megvédje önmagát a külföldi beavatkozásoktól.

„Ez a próbatétel megerősítette, hogy Európa nem kizárólag fogyasztók uniója, hanem közös elvekhez és értékekhez ragaszkodó állampolgárok politikai közössége. Az Európai Uniónak ezért is kell teljes mértékben még szuverénebb hatalommá válnia energetikai, technológiai és katonai téren” - vélekedett üzenetében Emmanuel Macron, akinek sorait a képviselők állva tapsolták meg.

A levelet egyszerre olvasta fel a kormánypárti Richard Ferrand a nemzetgyűlésben, és a jobboldali ellenzéki Gérard Larcher, a szenátus elnöke a felsőházban, miután az alkotmány szerint az államfő nem léphet be a parlament két házába.

A találkozó a tárcavezető szerint folytatása az uniós tagországok rendkívüli csúcstalálkozójának, amely péntek hajnalban ért véget.

„Több téma is napirenden lesz, köztük a humanitárius és biztonsági következményekre adandó európai válasz, valamint a megtorló intézkedések” - mondta az AFP hírügynökségnek az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét betöltő Franciaország egyik kormányzati forrása.

Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői csütörtök este kezdődött és éjszakába nyúló rendkívüli csúcstalálkozójukon állapodtak meg az Oroszország elleni új szankciókról, amelyek hatálya az ország pénzügyi szektorára, energia- és közlekedési ágazatára, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára és további orosz személyekre terjed ki.

Hatalomátvételre buzdította az ukrán hadsereget Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács pénteki tanácskozásán.

„Úgy tűnik, könnyebb lesz önökkel megállapodnunk, mint ezzel a kábítószerfüggőkből és neonácikból álló bandával, aki megtelepedett Kijevben, és túszul ejtette az egész ukrán népet” - mondta az orosz elnök.

Putyin arra hívta fel az ukrán katonákat, hogy ne hagyják a nacionalistáknak élő pajzsként használni a békés lakosságot. Az orosz elnök szerint a banderisták és neonácik Ukrajna nagyvárosaiban, köztük Kijevben és Harkivban, nehézfegyvereket állítottak fel.

Egyértelmű terrorcselekménynek nevezte Kijev bombázását péntek reggel Andrzej Duda lengyel elnök, miután telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Andrzej Duda a telefonbeszélgetésre hivatkozva a Twitteren azt írta: az ukrán fővárosban nagyon nehéz a helyzet, „drónok lakóházakra vetnek bombákat, emberek halnak meg”.

A lengyel elnök szerint Kijev bombázásának célja az ukránok erkölcsi tartásának megtörése. „Mindazonáltal óriási az elszántság a főváros megvédésére” - húzta alá Duda.

Péntek délután Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a Facebookon közölte: elrendelte a miniszterelnöki tanács olyan rendeletének előkészítését, amelynek értelmében lezárják Lengyelország légterét az orosz légitársaságok előtt. Piotr Müller kormányszóvivő szerint az intézkedés péntek éjféltől lép életbe.

Krzysztof Moczulski, a lengyel állami légitársaság szóvivője közölte: a fennálló helyzet miatt közép-európai idő szerint péntek 15 órától felfüggesztik a LOT moszkvai és szentpétervári járatait, a két orosz város repülőterein keresztül közlekedő tranzitjáratok számára pedig alternatív útvonalakat dolgoznak ki.

A lengyelországi kábeltévék péntektől kiveszik szolgáltatásaikból az orosz tévécsatornákat, reagálva a lengyel országos rádió- és televíziótanács (KRRiT) előző napi, nemzetbiztonsági indokokra hivatkozó döntésére. Egyes kábeltévék a lengyel közszolgálati televízió TVP World angol nyelvű hírcsatornájával helyettesítették a Russia Today orosz hírtévét. A tavaly novemberben elindított TVP World eddig csak interneten volt elérhető.

Az ukrán-lengyel határon csütörtökön 29 ezer ember kelt át - közölte a lengyel határőrség a Twitteren. Pénteken a hatóságok egyre erősödő határforgalomról számoltak be.

A péntek reggeli bejegyzés szerint előző nap az Ukrajnával közös határszakaszon összesen 38 200 utas kelt át az ellenőrző pontokon, ebből 9200-an Ukrajna, 29 ezren pedig Lengyelország irányában. Péntek délután a határőrség szóvivője közölte: aznap 16 óráig 25,5 ezren érkeztek Ukrajnából, ez tízezerrel több, mint az előző nap azonos órájáig.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a Tanács alapokmányával összhangban úgy határozott, hogy az Ukrajna elleni hadművelete miatt azonnali hatállyal felfüggeszti Oroszország képviseleti jogát a Miniszteri Bizottságban és a Tanács Parlamenti Közgyűlésében - közölte a strasbourgi székhelyű Európa Tanács pénteken.

A 47 tagot számláló szervezet közleménye kiemelte: a felfüggesztés nem végleges, hanem ideiglenes intézkedés, nyitva hagyva a kommunikációs csatornákat.

Közölték: az elfogadott határozat azt jelenti, hogy Oroszország továbbra is tagja marad az Európa Tanácsnak, és részes fele marad az Európa Tanács vonatkozó egyezményeinek, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményének. Az Emberi Jogok Európai Bíróságába Oroszország részéről delegált bíró is a bíróság tagja marad, és az Oroszországgal szemben benyújtott kérelmeket továbbra is az emberi jogi bíróság vizsgálja és hoz döntést az ügyekben - tették hozzá.