Megállították az orosz inváziót Csernyihiv megyében

Az elnök azt mondta, a rakétatámadások helyi idő szerint 4 órakor kezdődtek újra, és kiemelte: a csapásoknak katonai objektumok mellett civil célpontjai is voltak.

Péntek hajnalban Dimitro Kuleba ukrán külügyminiszter szintén „szörnyű orosz rakétacsapásokról” írt mikroblogján.

Két robbanás zaját lehetett hallani Kijev belvárosában pénteken kora reggel - jelentette az Interfax-Ukrajina hírügynökség.

Légiriadót egyelőre nem fújtak, hatósági állásfoglalás sem volt.

„Éppen most mértek csapást Kijevre manőverező robotrepülőgépekkel vagy ballisztikus rakétákkal. Két hatalmas robbanást hallottam” - írta Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója Telegram-oldalán. Később azonban pontosította bejegyzését, mondván, hogy a robbanások zaját a légvédelem okozhatta, amint ellenséges repülőgépet vagy drónt lőtt le. Hozzátette: az eltalált repülőeszköz a város egyik kerületében zuhant le.

Alekszej Honcsarenko képviselő pedig arról írt mikroblogján, hogy „az ukrán légvédelem lelövi a megszállók által kilőtt rakétákat”.

A törmelék eltalálhatott a Dnyipro partján egy kilencemeletes lakóházat, amely kigyulladt. Három ember megsérült.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a kora reggeli órákban már „szörnyű orosz rakétacsapásokról” írt mikroblogján. „Utoljára fővárosunk 1941-ben tapasztalt ilyet, amikor megtámadta a náci Németország. Ukrajna legyőzte azt a rosszat, és le fogja gyűrni ezt is” - fogalmazott.

Az ukrán külügyminiszter egyben még szigorúbb szankciókat sürgetett Oroszországgal és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben: „Állítsátok meg Putyint! Szigeteljétek el Oroszországot. Szakítsatok meg minden összeköttetést! Hajítsátok ki mindenhonnan Oroszországot!”

Az Ukrajna elleni újabb orosz támadások azt bizonyítják, hogy az Oroszország elleni nyugati szankciók nem elégségesek - szögezte le péntek reggeli televíziós beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A világ továbbra is távolról figyeli, mi történik Ukrajnában - tette hozzá Zelenszkij nem sokkal azt követően, hogy Kijev bejelentette: Oroszország a hajnali órákban újrakezdte a rakétatámadást, a fővárosban pedig robbanások zajáról számoltak be.

Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői péntek éjszakába nyúló rendkívüli csúcstalálkozójukon állapodtak meg az Oroszország elleni új szankciókról, amelyek hatálya az ország pénzügyi szektorára, az energia- és közlekedési ágazatára, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára és további orosz személyekre terjed ki.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük a fővárosban is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken.

Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat jelentett be Moszkva ellen.

Kész fegyvert ragadni Ukrajnáért az Oroszország ellen vívott „véres háborúban” Vitalij Klicsko a testvére, Volodimir oldalán, aki korábban szintén ukrán nehézsúlyú profi ökölvívó volt.

Vitalij Klicsko, aki 2014 óta Kijev polgármestere, az ITV brit kereskedelmi televízió Jó reggelt Nagy-Britannia (Good Morning Britain) című pénteki műsorában mondta, hogy kész harcolni.

Vitalij Klicsko hangsúlyozta, hogy az ukrán főváros veszélyben van és a legfontosabb most a rendőrséggel és hadsereggel együttműködni a kritikus infrastruktúra, a lakossági áram-, gáz-, és vízszolgáltatás biztosítása érdekéban. Hozzátette, hogy a civilek készek katonákként megvédeni Kijevet.

Volodimir Klicsko február lején jelentkezett a tartalékos hadseregbe. „Erős az ukrán nép. Hű marad magához ebben a szörnyű megpróbáltatásban. Ez egy szuverenitása és békére vágyó nép, amely testvéreként tekint az orosz népre. Tudja, hogy lényegében ők nem akarják ezt a háborút” - írta csütörtökön LinkedIn mikroblogján.

„Az ukrán nép a demokráciát választotta. De a demokrácia egy törékeny rendszer. A demokrácia nem képes megvédeni önmagát, a polgárok akaratára, mindenki elkötelezettségére van szüksége ehhez. Alapvetően nincs demokrácia demokraták nélkül” - fűzte hozzá.

Az ukrán fegyveres erők péntek reggel lőtték a kelet-ukrajnai Horlivka külterületét és két települést a „donyecki népköztársaság” déli részén - számolt be Ivan Prikhodko, Horlivka polgármestere, valamint a szakadár terület képviselete.

A városi elöljáró a Telegram közösségi oldalán azt írta, hogy Horlivkában - helyi idő szerint 5 óra 30 perckor (magyar idő szerint 3 óra 30 perckor) ágyúzással kezdődött a nap. A központi erők és a szakadár területek közötti, a frontvonalon lévő falvakban hallatszottak a tüzérségi támadás robajai. Közölte, hogy egy iskolát ért támadásban életét vesztette két tanár.

Adatai szerint az ukrán fegyveres erők aknavetőkkel és harckocsikból lőtték Horlivkát és környékét. Támadták a Horlivka melletti Zajceve települést és Gagarin bányafalut is.

A Moszkva-barát szeparatista terület vezetése arról is beszámolt, hogy az ukrán fegyveres erők Pantelejmonovka, Sztila és a terület déli részén fekvő Kulikovo települést ágyúzták és aknavetőkkel támadták.

Nem indítják újra az utasforgalmat Ukrajna második legnépesebb városában, az ország keleti részén fekvő Harkivban. A metró egyelőre nem szállít utasokat - jelentette be Jevhen Vodovozov, a városi közigazgatás infrastruktúráért felelős helyettes vezetője. Mint mondta: „A metró további utasításig nem szállít utasokat, és menedékként szolgál”.

A városban a felszíni közlekedés helyi idő szerint reggel hét órától elindult, de nem minden útvonalon - közölte a városi sajtószolgálat.

A harkivi metró három vonalat és 30 állomást foglal magában. A föld alatti útvonalak teljes hossza 38,1 kilométer.

A donyecki és luhanszki „népköztársaságok” már több mint 120 ezer lakost menekítettek át a szomszédos Oroszországba, a kitelepített lakosok fele gyerek - számolt be Andrej Turcsak, az Oroszországban kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára.

A tisztviselő a dél-oroszországi Rosztovból visszatérve mondta el, hogy ez a régió viseli a menekültek befogadásának, elosztásának és letelepítésének fő terhét. „Eddig már több mint 120 000 ember lépte át a határt” - jelentette ki.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.

Több mint tízezer ukrán állampolgár érkezett Romániába az utóbbi 24 órában, egyharmaduk pedig már el is hagyta az országot Magyarország és Bulgária felé. Menedéket mindössze tizenegy ukrán állampolgár kért Romániától - közölte pénteki sajtóértekezletén Lucian Bode román belügyminiszter.

Az Ukrajna elleni orosz hadműveletek megkezdése után mintegy húsz százalékkal nőtt a forgalom a román határátkelőkön. Bode szerint a román határrendőrség felkészült a megnövekedett forgalomra, az Ukrajnával közös határszakaszon működő hat átkelő maximális kapacitással dolgozik, és szükség esetén erősítést vezényelnek a térségbe. Ugyanakkor a határvédelmet is megerősítették.

Az utóbbi 24 órában 10 624 utas érkezett Ukrajna felől, több mint kétszer annyian, mint a konfliktus kirobbanása előtti napon, amikor 4041-en érkeztek. A Romániába csütörtökön belépett több mint tízezer ukrán állampolgár közül 3660-an még aznap elhagyták az országot, főleg Magyarország és Bulgária irányába.

A Romániába érkezett ukrán állampolgárok közül 11-en kértek menedéket, akiket a bevándorlási hivatal (IGI) által működtetett hat befogadó központ valamelyikében helyeznek el. Ezekben mintegy 1100 menedékkérőt lehet elszállásolni, jelenleg a helyek mintegy fele foglalt.

Korábban a bukaresti vezetők jelezték: Románia nem számít nagyméretű menekültáradatra az ukrán válság kapcsán, de felkészültek arra, hogy egy fegyveres konfliktus esetén akár félmilliónál is több menekült érkezik az országba.

Bode felhívta a figyelmet arra, hogy akik a határátkelőkön útlevéllel átlépik a határt, jogi értelemben nem menekültek, csak abban az esetben, ha menedéket kérnek Romániától. Ukrajnából biometrikus útlevéllel lehet belépni az országba, az érvényes úti okmánnyal rendelkező ukrán állampolgárok pedig 90 napot tölthetnek jogszerűen Romániában bármely féléves időszakban.

Megjegyezte: felkészültek az esetleges illegális határátlépésekre is, ilyen esetekben a határsértőkre alkalmazott eljárást követik. Hozzátette: tavaly mintegy 15 ezer határsértőt fogtak el a román országhatárokon.

Bode szerint rendkívül fontos, hogy a román állampolgárok megőrizzék nyugalmukat. „A román állam megvédi polgárait, de mindegyikünknek hozzá kell járulnia a belső stabilitáshoz azáltal, hogy bizalommal viszonyul a hatóságokhoz” - hangoztatta a román belügyminiszter.

Közben a román járványügyi operatív törzs (CNSU) pénteken arról hozott határozatot, hogy az Ukrajnából érkezőket nem küldik karanténba, attól függetlenül, hogy rendelkeznek-e védettségi igazolással. A kivétel azokra is érvényes, akik nem közvetlenül, hanem Moldova érintésével érkeznek Romániába.

Az ukrán-lengyel határon csütörtökön 29 ezer ember kelt át - közölte a lengyel határőrség Twitter közösségi honlapján.

A péntek reggel tett bejegyzés szerint előző nap az Ukrajnával közös határszakaszon összesen 38 200 utas kelt át az ellenőrzőpontokon, ebből 9200-an Ukrajna, 29 ezren pedig Lengyelország irányában.

Stanislaw Zaryn, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szóvivője egy péntek reggeli interjúban közölte: az érkezők mintegy fele szóbeli nyilatkozatot tett arról, hogy az előző napi orosz hadművelettel kirobbantott háború elől menekül. A szóvivő aláhúzta: mivel az ukrajnai határ az Európai Unió külső határának is számít, Lengyelország továbbra is betartja a szükséges határátlépési eljárásokat, akkor is, ha rugalmasabbá teszi őket.

A regionális határőrség szóvivője, Andrzej Popko csütörtök délután közölte: Ukrajnából a hiányos vagy érvénytelen személyazonossági dokumentumokkal érkezőket is beengedik Lengyelországba, az ilyen személyeknek 15 napon belül kell rendezniük az iratokat az ukrán konzulátuson vagy valamelyik lengyel vajdasági hivatalnál.

A határellenőrzés felgyorsítása érdekében a lengyel kormány csütörtök esti rendeletében megszüntette az Ukrajnából érkezők számára a karantént, amely máskülönben kötelező a lengyel határt átlépő, a koronavírus okozta Covid-19 betegség ellen be nem oltottak számára.

Csütörtökön, az Ukrajnával szembeni orosz hadművelet elindítása után az Ukrajnával határos két lengyel vajdaságban összesen kilenc befogadóközpontot létesítettek a határőrség, a helyi hatóságok és az idegenrendészeti hivatal közreműködésével.

A központokban az Ukrajnából érkező menekültek megkapják a szükséges információkat, a további hivatalos eljárásról is tájékozódnak, élelmiszer- és orvosi ellátást kapnak, rövid pihenésre, melegedésre is van lehetőségük.

A befogadóközpontokból a tűzoltóság buszokkal szállítja a nyugatabbra fekvő vajdaságokba azokat, akik erre igényt tartanak. Helyszíni beszámolók szerint az ukránok többsége a már egy ideje Lengyelországban tartózkodó, ott dolgozó rokonokhoz, ismerősökhöz utazik tovább.

Szemtanúk szerint az egyik legforgalmasabb határátkelő, Medyka környékén személygépkocsik ezrei parkolnak, a Lengyelországban élő ukránok ott várnak az Ukrajnából érkező hozzátartozóikra.

Míg csütörtökön a forgalom mérsékelt növekedését jelentették az Ukrajnával közös határátkelőkön, a határőrség péntek reggeli beszámolói szerint a forgalom már jelentősen fokozódott, a határőrök ezért megemelt létszámban teljesítenek szolgálatot. Az ukrajnai oldalon az informatikai rendszer összeomlása lassítja az ellenőrzést.

A Radio Wnet lengyel csatorna ukrajnai tudósítója szerint hosszú kocsisorok kígyóznak a határ ukrán oldalán, sokórás várakozásra kell számítani. A határ irányába a háború elől gyalog vagy biciklivel menekülő emberek is tartanak - hangzott el a határövezeti tudósításban.

Az ukrán erők éjszakai ágyúzásának vannak halottai és sebesültjei a donyec-medencei fegyveresek soraiban, a szakadárok ugyanakkor napokon belül átvehetik az ellenőrzést a teljes területük felett - közölte a donyecki szeparatisták vezetője, Gyenisz Pusilin pénteken a Rosszija-24 tévécsatornán.

A veszteségről pontos adatokat nem közölt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ukrán fegyveres erőket és a szakadárokat elválasztó vonalnál február 17-tól vált súlyosabbá a helyzet. A donyecki és a luhanszki „népköztársaságok” az utóbbi hónapok legintenzívebb ukrán ágyúzásáról számoltak be ezen az éjszakán. Pusilin hozzátette: a támadásban számos polgári infrastrukturális létesítmény megrongálódott, de voltak polgári áldozatok is.

Kifejtette: a helyzet továbbra is feszült, ennek ellenére az ellentámadás folytatódik, egységeik haladnak előre, bár több helyütt nagyon nehéz körülmények között, számos elaknásított terület van. Egyes helyeken azok az ukrán egységek, amelyeket a nacionalista erőkkel töltöttek fel, hevesen ellenállnak. A legijesztőbb ebben a pillanatban az, hogy az őket ért támadást azzal torolják meg, hogy a civil negyedeket, a polgári lakosságot lövik - mondta.

Hozzátette: anélkül, hogy konkrét dátumokat említene, napok kérdése, hogy erőik elérjék a donyecki és a luhanszki régió egykori közigazgatási határait, és átvegyék az ellenőrzést a teljes területük felett.

A donyecki hírügynökség pénteken Valentin Levcsenkót, a kijevi kerületi közigazgatási vezetőt idézve arról számolt be, hogy a „donyecki népköztársaság” déli területeit érintő éjszakai heves harcokat követően a területen most viszonylagos nyugalom van.

Mint mondta: „A tegnapi ágyúzás után csend lett, legalább hat helyen keletkeztek károk. Szerencsére nem keletkezett tűz amiatt, hogy eltörött egy gázvezeték, a keletkezett kárt sikerült még időben felszámolni.”

Oleg Morgun, az Ukrajna délkeleti részén, Mariupoltól keletre, az orosz határon fekvő Novoazovszk kerületi önkormányzatának vezetője kijelentette, hogy az éjszaka folyamán az egész elválasztó vonal mentén heves lövöldözés folyt különböző kaliberű fegyverekből. Kiemelte, hogy Szahanivka és Kominternovo voltak a legnagyobb mértében támadott települések.

Értesülése szerint Szahanivka faluban nincs áram, több lakóépület megrongálódott, áldozatokról nem érkezett információ.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.

Ukrajna lakosságának nem kell tartania az orosz „béketeremtő művelettől” - jelentette ki csütörtökön Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke Managuában.

A nicaraguai parlament rendkívüli ülésén felszólalva Vologyin hangsúlyozta, hogy az orosz katonai beavatkozás célja elkerülni a humanitárius katasztrófát és egy nagyszabású háborút.

„Az ukrán népnek nem kell félnie a béketeremtő művelettől, mert az egyedül a katonai leszerelést szolgálja” - emelte ki beszédében az orosz politikus. „Ukrajnának független, demokratikus és békés államnak kell lennie és meg kell szabadulnia az ultranacionalista, népellenes ideológiától, hogy a lakosság érdekében tudjon fejlődni” - fogalmazott Vologyin.

Leszögezte, hogy az Egyesült Államok a szankcióival nem fog célt elérni. „Washington meg akarja akasztani államaink fejlődését” - húzta alá.

A Duma elnöke szerdán orosz delegációval Kubába látogatott, ahol Miguel Díaz-Canel államfő fogadta. A tervek szerint Vologyin Daniel Ortega nicaraguai elnökkel is találkozni fog.

Nicaragua, Kuba és Venezuela Oroszország latin-amerikai szövetségese. Kormányzataikat az Egyesült Államok korábban szankciókkal sújtotta.

Oroszország biztosítani fogja, hogy Ukrajna demilitarizált és náciktól mentesített ország legyen - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Moszkvában.

„Azt akarjuk, hogy az ukrán nép, vagy ahogy (Vlagyimir) Putyin elnök mondta, a mai Ukrajna területén élő összes nép szabadon dönthessen a további sorsáról, anélkül, hogy megpróbálnák őket a bandérista pszichológia fogságába hajtani” - mondta a miniszter egy sajtótájékoztatón, amelyet azt követően tartott, hogy első ízben fogadta a Moszkva által függetlennek elismert két délkelet-ukrajnai szakadár terület külügyi vezetőit.

„Oroszország biztosítani fogja Ukrajna demilitarizálását. Oroszország biztosítani fogja Ukrajna nácítlanítását. Túl sokat szenvedtünk a nácizmustól, és az ukrán nép is túl sokat szenvedett a nácizmustól ahhoz, hogy szemet hunyjunk felette, és felelőtlenek legyünk” - hangsúlyozta Lavrov.

Párizs szerint Vlagyimir Putyin orosz államfő célja letörölni Ukrajnát a térképről, s Volodimir Zelenszkij ukrán elnök biztonságát veszélyezteti az orosz offenzíva.

„A háború totális. Putyin elnök a háborút választotta, a masszív offenzívát, úgy döntött, hogy letörli Ukrajnát a térképről” - mondta pénteken Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a France Inter francia közrádióban. „A Donyec-medence csak ürügy volt. Putyin valójában Ukrajna megtörését akarta, és láthatóan a végsőkig folytatni fogja az offenzívát” - tette hozzá.

Csütörtök hajnali televíziós beszédében Vlagyimir Putyin azt mondta, Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására és „nácimentesítésére”, s a „junta” megdöntésére, ami egyértelműen a 2019-ben megválasztott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbuktatásának szándékára utal.

„Zelenszkij elnök biztonsága a központi eleme mindannak, ami történik” - hívta fel a figyelmet a tárcavezető. „Tudunk neki segíteni, ha szükséges. Meghozzuk az intézkedéseket, amelyek szükségesek” - fogalmazott, de azt nem erősítette meg, hogy az ukrán elnök kimenekítését tervezi-e a francia kormány.

Jean-Yves Le Drian úgy vélte, hogy az orosz offenzíva kiterjedhet Moldovára és Georgiára is.

„Putyin elnök újraírja a történelmet. Birodalmat akar létrehozni hatalma minden eszközével” - hangsúlyozta a külügyminiszter. „Ez egy új helyzet. Nem ugyanaz, mint a hidegháború, mert a hidegháború idején nem volt ténylegesen háború. Az újdonság az, hogy Európa közepén zajlik ez a háború” - tette hozzá.

A francia diplomácia vezetője kiemelte, hogy el kell kerülni, hogy az ukrajnai orosz invázió ötletet adjon Kínának Tajvan lerohanására.

„A teljes nyugati világ eltökélt ezen fejlemény elkerülésére” - figyelmeztetett a francia külügyminiszter. „Rendszeresen kimondjuk, hogy számunkra csak egyetlen Kína létezik. De az, hogy megerősítjük, hogy csak egy Kína létezik, nem jelenti azt, hogy engedélyezett a Tajvan elleni agresszió” - mondta Jean-Yves Le Drian.

Meg kell állítani Oroszország és elnöke, Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborúját, amely semmivel sem igazolható és éles választóvonal Európa történelmében - közölte Angela Merkel volt német kancellár pénteken.

Angela Merkel kiemelte, hogy a lehető leghatározottabban elítéli a nemzetközi jog súlyos megsértését jelentő támadást.

„Gondolataim és szolidaritásom az ukrán néppel és a Zelenszkij elnök vezette kormánnyal vannak ezekben a szörnyű órákban és napokban” - írta.

Hozzátette, hogy teljes mértékben támogatja az utódja, Olaf Scholz kormányának az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal, a világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7 csoport többi tagjával, a NATO-val és az ENSZ-szel együtt tett erőfeszítéseit, amelyek célja, hogy lehető leggyorsabban véget vessenek „Oroszország és Putyin elnök agressziójának”.

A támadás Ukrajna egésze, egy független ország területi épsége és szuverenitása ellen irányul, és ez nem csupán a nemzetközi jog „égbekiáltó megsértése”, hanem „mély törés a hidegháború utáni európai történelemben” - írta német hírportálokon idézett közleményében Angela Merkel, aki először szólalt meg nyilvánosan tavaly decemberi visszavonulása óta.

Egils Levits lett elnök szerint még több szankcióra van szükség Moszkva ellen az ukrajnai hadműveletek miatt, és Oroszországot Észak-Koreához hasonlóan el kellene szigetelni a világtól.

Levits szerint az orosz energiaipart, pénzügyet és szállítmányozást sújtó büntetőintézkedések kemények, és jelentős hatásuk lesz a gazdaságra. Ugyanakkor megjegyezte: mindez nem elég.

„Az a legfontosabb, hogy elszigeteljük ezt a bűnöző rezsimet a világtól, hasonlóan Észak-Koreához” - hangoztatta. „Mert egy ilyen rezsim nemcsak Ukrajnát, hanem Európát és az egész világot fenyegeti” - tette hozzá.

Az Európai Unió 27 tagállama átfogó szankciókkal sújtotta Oroszországot csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozóján. A balti országok - Lettország, Litvánia és Észtország - Moszkva azonnali kizárását követelték a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerből is, de több uniós ország ezt túlzónak találta.

Ingrida Simonyte litván kormányfő pénteken úgy nyilatkozott, hogy még nem lezárt kérdés Oroszország esetleges kizárása a SWIFT-ből. „Tudjuk, kik azok, akik ezt nem támogatják, velük folytatjuk a tárgyalásokat” - mondta.

Eközben a balti térség két legnagyobb áruházlánca, a Rimi és a Maxima csütörtök esti közleményükben bejelentették, hogy határozatlan időre leveszik a polcokról az Oroszországban előállított termékeket. Az áruházláncok szerint az Ukrajna melletti szolidaritás jegyében került sor az „egyértelmű üzenetet hordozó, szimbolikus lépésre”.

A Rimi és a Maxima piacvezetők a balti országokban, és több száz üzletük van Lettországban, Litvániában és Észtországban.

Döntésüket helyi médiaértesülések szerint mások is követhetik. A Lettországban és Litvániában is elterjedt Lidl diszkont élelmiszer-kereskedelmi hálózat jelezte, hogy szintén nem importál termékeket Oroszországból, illetve Fehéroroszországból.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.

A kínai külügyminisztérium pénteken ismét a szankciók alkalmazása ellen emelt szót az ukrajnai helyzet kapcsán, és továbbra sem tekinti az előző nap megindított orosz hadműveletet inváziónak.

Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján ugyan elmondta, hogy tiszteletben kellene tartani minden ország szuverenitását és területi egységét, hozzátette azonban: Ukrajna kérdése szövevényes és egyedi történelmi gyökerekkel rendelkezik. A szóvivő elismételte, amit Vang Ji kínai külügyminiszter egy nappal korábban, Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott telefonos egyeztetésén mondott el, miszerint Peking megérti az orosz fél biztonsági kérdésekkel kapcsolatos, jogos aggályait.

A szóvivő Joe Biden amerikai elnök azon kijelentésére, miszerint az orosz hadműveletet támogató országokon közvetve is „szégyenfolt” esik, úgy reagált, hogy azoknak az országoknak esik csorba a megítélésén, melyek mások belügyeibe avatkoznak.

A kínai külügyi szóvivő arra a kérdésre nem adott választ, hogy Kína elismerheti-e a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk függetlenségét.

Miközben az orosz katonai akciót elítélő nyugati országok közül már többen szankciókat jelentettek be Oroszországgal szemben, Peking kitart amellett, hogy párbeszéd és egyeztetések útján kell megoldást találni a problémákra. Vang pénteken is elismételte: „a szankciók soha nem jelentettek hatékony megoldást”.

A külügyminisztérium szerdai sajtótájékoztatóján Hua Csun-jing, a minisztérium másik szóvivője felidézte: 2011 óta az Egyesült Államok több mint száz szankciót vetett ki Oroszországra. „Megoldottak ezek az amerikai szankciók bármilyen problémát is?” - tette fel a kérdést Hua.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken telefonon egyeztetett Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és elmondta: Oroszország hajlandó magas szintű tárgyalásokat folytatni Ukrajnával.

A kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán közreadott közlemény szerint Putyin elmondta: „az Egyesült Államok és a NATO hosszú ideje figyelmen kívül hagyta Oroszország jogos biztonsági aggályait, több alkalommal megszegték ígéreteiket, és folytatták a terjeszkedést keleti irányba”.

A kínai elnök a közlemény szerint elmondta: a helyzet Ukrajna keleti részén rendkívül gyors változáson esett át, amely jelentős aggodalmat keltett a nemzetközi közösségben. Hangsúlyozta: a kínai fél az ukrán kérdés különböző vetületeit egyaránt figyelembe véve hoz döntést az állásfoglalásáról. Hszi a hidegháborús gondolkodás elvetését szorgalmazta, és arra szólította a feleket, hogy vegyék figyelembe és tartsák tiszteletben egymás jogos biztonsági aggályait. Arról biztosította orosz hivatali kollégáját, hogy Peking támogatja az orosz felet abban, hogy tárgyalások útján rendezze a problémákat az ukrán féllel. Leszögezte: Kína mindig is egységes álláspontot képviselt a különböző országok szuverenitásának és területi egységének kijáró tisztelettel, valamint az ENSZ Alapokmányában foglalt rendelkezések és elvek betartásával kapcsolatban.

Kína kész a nemzetközi közösség minden tagjával együtt hirdetni a közös, átfogó, együttműködésen alapuló és fenntartható biztonsági nézeteket, továbbá határozottan védelmezni az ENSZ-központú nemzetközi rendszert, valamint a nemzetközi jogon alapuló nemzetközi rendet - fogalmazott Hszi Csin-ping.

Peking az orosz hadművelettel kapcsolatos eddigi nyilatkozataiban elsősorban az Egyesült Államokat és szövetségeseit tette felelőssé az Oroszország és Ukrajna között kialakult feszültségekért, és többször is úgy foglalt állást, hogy megérti az orosz biztonsági aggályokat. A kínai vezetés továbbá elutasította az „invázió” megjelölést az orosz katonai akció leírására.

Putyin és Hszi február 4-én személyesen is egyeztetett. Az orosz elnök akkor a téli olimpiai játékok megnyitójára látogatott Pekingbe. A két elnök személyes megbeszélését követően kiadott közleményben a NATO terjeszkedésének leállítását sürgették.

Egyebek mellett akkor a nemzeti valutákkal folytatott kereskedelem kibővítésének szükségességéről is szót ejtettek az amerikai dollár használatát övező bizonytalanságokra hivatkozva. Joe Biden amerikai elnök korábban felvetette annak lehetőségét, hogy amennyiben Oroszország megszállná Ukrajnát, orosz vállalatokat azzal szankcionálhatnának, hogy kizárják őket a dollár alapú kereskedelemből.

A február eleji találkozón olyan, új megállapodásról is szó esett, amely alapján Oroszország nagyobb mennyiségben adna el földgázt Kínának.

A katolikus egyházfő felkereste Oroszországnak a Szentszéknél akkreditált diplomáciai képviseletét pénteken - közölte a szentszéki sajtóközpont.

Ferenc pápa a reggeli órákban látogatott el az orosz nagykövetségre, amely a Vatikán szomszédságában, a Szent Péter térre vezető úton található.

A Vatikánban akkreditált tudósítókkal közölt információk szerint a pápa fél órát beszélt Alekszandr Avgyejev nagykövettel, akinek „aggodalmát fejezte ki” az Ukrajnában zajló orosz hadművelet miatt.

A hírt elsőként a Telam argentin hírügynökség közölte, mely szerint Ferenc pápa „közvetíteni igyekszik két ország között a Moszkva indította támadást követően”.

A La Repubblica című napilap úgy tudja, a nagykövet beszámolt a pápának az ukrajnai helyzetről. Az orosz diplomácia képviselője találkozó előkészítésén dolgozik Ferenc pápa és Kirill orosz ortodox pátriárka között.

Ferenc pápa március 2-ra ima- és böjtölési napot hirdetett meg a békéért.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.

Az ukrán fegyveres erők egységei megállították az orosz csapatok offenzíváját a Fehéroroszággal szomszédos Csernyihiv megyében, megsemmisítve a betolakodók mintegy húsz harckocsiját és 15 egyéb haditechnikai eszközét - közölte pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál a szárazföldi erőkre hivatkozva.

A fegyveres erők közleményükben biztosítottak afelől, hogy Csernyihiv térségében az ukrán katonák tartják védelmi állásaikat.

A kelet-ukrajnai Harkiv megyeszékhely felett egy ukrán repülőgép lelőtt egy orosz Szu-35-ös vadászgépet - közölte a Telegram üzenetküldő portálon Musztafa Najem, az infrastrukturális miniszter helyettese. Szerhij Borzov, a nyugat-ukrajnai Vinnicja megye kormányzója pedig a Facebookon arról adott hírt, hogy az ukrán erők lelőtték az orosz támadók egyik cirkálórakétáját a régió légterében.

A romániai határ közelében, a Krím félszigettől nyugatra fekvő Kígyó-szigetet Ukrajna ismét ellenőrzése alá volta - állította Vadim Deniszenko, a belügyminiszter tanácsadója. "A határőrszolgálat tagjai továbbra is őrzik Ukrajna határait a Fekete-tengeren" - tette hozzá.

A Donyeck megye déli részén, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban azonban minden irányban heves harcok folynak - adta hírül Vadim Bojcsenko, a város polgármestere.

A Fehéroroszországgal határos Zsitomir megyében pedig az orosz erők tüzérsége egy katonai laktanyát lőtt pénteken, egyelőre áldozatokról veszteségekről nem érkezett hír.

Kijevben, a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partjának egyik külső kerülete felett a hajnali órákban a légvédelem lelőtt egy ellenséges repülőgépet, feltehetően egy drónt. A robajokat a kerület lakói légi- vagy tüzérségi támadásnak vélték, később derült ki, hogy nem történt ilyen támadás. A repülőgép roncsai azonban lakott területre zuhantak, két ház kigyulladt - tájékoztatott a katasztrófavédelem. Áldozatokról, sérültekről nem érkezett hír.

Olekszij Aresztovics, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója az UNIAN hírügynökség szerint kijelentette, hogy egyelőre minden, Kijevbe behatolt szabotőr csoportot megsemmisítettek vagy elfogtak. Csak péntek reggel három ilyen csoportot derítettek fel a főváros különböző kerületeiben.

Az ukrán védelmi minisztérium péntek reggeli helyzetjelentése szerint az ukrán fegyveres erők mintegy nyolcszáz orosz katonával végeztek Ukrajna területén. A tárca adatai szerint péntek hajnali három óráig az orosz csapatok hét repülőgépet, hat helikoptert, több mint harminc harckocsit és 130 egyéb páncélozott harcjárművet veszítettek.

Csökkent a földgáz uniós szabadpiaci ára pénteken az előző nap elért kéthavi csúcsról az orosz szállítások miatti aggodalmak enyhülésével párhuzamosan.

A holland határidős piacon 1 megawattóra energiatartalom jegyzése a legközelebbi, márciusi határidőre 107,920 eurón állt 19,65 százalékos csökkenéssel. Az ár nap közben 96,410 és 115,00 euró között mozgott. Csütörtökön 134,316 eurón zárt a jegyzés.

A piaci aggodalmak enyhültek, mert az amerikai szankciók a jelek szerint nem érintik az orosz energiaszektort. A Fehér Ház ugyanis nem akart megzavarni egy olyan összgazdasági területet, ahol Oroszország rendszerszintű jelentőséggel bír.

Ugyanakkor nőtt az Európába irányuló orosz földgázexport is, mivel a közműszolgáltatók több gázt rendeltek a Gazprommal kötött hosszú távú szerződések keretében, miután az Ukrajna elleni orosz invázió az azonnali árak ugrásszerű emelkedését váltotta ki. Az ukrán területen áthaladó vezetékeken csütörtökön 38 százalékkal emelkedett meg a szállított mennyiség, pénteken pedig a rendelések alapján további 24 százalékkal emelkedik.

A brit földgáz ára pénteken több mint 20 százalékkal 246 penny/thm-re esett, miután csütörtökön 322 pennyre, kéthavi csúcsra emelkedett. A „thm” (Therm) 100 ezer brit hőegység (BTU), ami 2,83 köbméter földgáz fűtőértékével egyenlő.