Áder: Magyarország határozottan elítéli az Ukrajna elleni orosz támadást

A Köztársasági Elnöki Hivatal által közzétett közlemény szerint Áder János azt mondta: az Ukrajna elleni orosz támadás egyike a második világháború óta Európában látott legnagyobb katonai fellépéseknek, de 1956-ban Magyarország is kénytelen volt hasonlót elszenvedni.

„Egy különleges napon beszélünk, a kommunizmus áldozatainak magyarországi emléknapján, amely felidézi bennünk az akkori érzéseket és emlékeket. Ebben a kontextusban is átéljük mindazt, ami most Ukrajnát érte” - emelte ki.

„Magyar részről - hagyományos kapcsolataink révén - minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy józanságra és önmérsékletre sarkalljuk a moszkvai vezetést. Sajnos, nem járhattunk sikerrel, hiszen, mint az mostanra világossá vált, orosz részről egy előre eltervezett program végrehajtása zajlott, melyet a nemzetközi partnerek tudatos félrevezetése kísért” - jelentette ki a köztársasági elnök.

„Ami pozíciónkat illeti, megerősítem, hogy Magyarország részese az EU és a NATO közös álláspontjának, és a maga számára a továbbiakban is ahhoz tartja magát. Határozottan elítéljük az orosz támadást, mely (...) több mint rossz: tragikus” - fogalmazott.

Áder János közölte, egyetértenek azzal, hogy közösen egyértelmű jelzést kell küldeniük: elítélik a putyini rendszer által eldöntött, majd végrehajtott, tehát nem a kijevi kormány által kiprovokált agressziót, és a vérontásért az Oroszországi Föderáció irányítóit tartják felelőseknek.

„Az orosz támadást mi is a nemzetközi jog súlyos megsértésének és a Moszkva által eddig vállalt nemzetközi kötelezettségek megcsúfolásának tekintjük” - mondta.

Hozzátette, abszurdnak és elfogadhatatlannak tartják azt a moszkvai érvelést, amely nem csupán Ukrajna határait, hanem annak állami létjogosultságát is megkérdőjelezi. Egy olyan országét, amely az ENSZ alapító tagja, s amellyel az orosz fél maga is egész sor kétoldalú szerződést kötött.

„Amint azt eddig is tettük, csatlakozunk az EU-ban és a NATO-ban kialakuló konszenzushoz. Ez alkalommal is hozzájárulunk az Oroszország elleni szankciók meghozatalához, és azokat szigorúan érvényesíteni fogjuk” - szögezte le a köztársasági elnök.

Ukrajna most azonnali és komoly politikai és humanitárius támogatásra szorul, és - mint ahogy eddig - ebből Magyarország is kiveszi majd a részét - mondta.

Áder János kiemelte, hogy mélyen együttéreznek Ukrajna polgári lakosságával, amelynek most a háborúval járó összes szenvedést el kell viselnie.

„Határainkat megnyitottuk az Ukrajnából távozni kényszerült békés polgárok előtt, őket könnyített és gyors eljárással befogadjuk, és igyekezünk gondoskodni róluk” - közölte az államfő.

„Arra szólítjuk fel Oroszországot, hogy haladéktalanul vessen véget az Ukrajna ellen indított agressziónak” - mondta a köztársasági elnök.

Közölte: fontosnak tartják, hogy a NATO megtegye mindazokat az intézkedéseket, amelyek a szövetség valamennyi tagjának szavatolják a békét, a biztonságot és a katonai védelmet.

„Szükségesnek látjuk, hogy az Atlanti Szövetség tagállamai ez alkalommal is megerősítsék elkötelezettségüket a Washingtoni Szerződés 5. cikkelyében foglaltak iránt” - hangsúlyozta Áder János.

A Nyugatnak határozott és egységes választ kell adnia az ukrajnai orosz hadműveletre, Ukrajnát erőteljesebben kell támogatni, különösen fegyverszállításokkal - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök a csúcstalálkozót megnyitó beszédében.

Ukrajna orosz megtámadása után fontos kimutatni a kelet-közép-európai közösség egységét, mert a régió ma nagyon odafigyel arra, ami „a mindnyájunk számára testvéri Ukrajnában” történik - hangoztatta a lengyel elnök.

Mint fogalmazott, csütörtökön a „nagy háborúnak 1945 óta nem látott démonjai” tértek vissza Európába. Az Ukrajnából érkező háborús képekért csakis „a putyini Oroszország” a felelős - jelentette ki Duda, aki szerint az ukrajnai háború tétje az egész euro-atlanti biztonsági rendszer.

„Európában már elfelejtettük, mi is a háború” - folytatta, hozzátéve: „sajnos a gazdag európaiak nyugodt álma, megengedő viszonyuk Oroszország folyamatos fegyverkezéséhez” olyan helyzethez vezetett, hogy csütörtökön „teljesen új valóságban ébredtünk fel”.

A NATO keleti szárnyán fekvő országoknak nem szabad megelégedniük „a brutális orosz támadás passzív elítélésével”, hanem konkrét lépésekhez kell folyamodniuk - hangoztatta a lengyel elnök.

Egyetértett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentésével, miszerint a nyugati segítség hiányában a háború hamarosan „más országok ajtaján is kopogtatni fog”. E szavakat a térségbeli országoknak másoknál jobban meg kell  érteniük - utalt Duda a 20. századi szovjetorosz uralomra Közép- és Kelet-Európában.

Úgy vélte: az orosz elit „csakis az erőszak nyelvét érti, mert így működött a cári, majd a kommunista Oroszország, és ma a putyini Oroszország is”. Duda szerint eljött az ideje, hogy „szintén ezt a nyelvet használva” a térség országai egymással szolidárisan „szóljanak az oroszokhoz”.

A Nyugatnak „határozott, egységes, az egész euro-atlanti közösség által érvényesítendő” választ kell adnia Oroszországnak - szorgalmazta a lengyel elnök. „Erőteljesebben kell támogatnunk Ukrajnát, különösen fegyverszállításokkal” - jelentette ki.

A találkozón részt vesz Ursula von der Leyen is. Az Európai Bizottság elnöke a Twitter közösségi honlapján azt írta: a B9 csoport országai évtizedekkel ezelőtt „széttörték a szovjet megszállás bilincseit”. Ma pedig Európa elszánt arra, hogy „barbár cselekedeteiért” felelősségre vonja Moszkvát, és minden lehetséges módon támogassa az ukrán nemzetet - áll a bejegyzésben.

A kelet-közép-európai NATO-tagállamokat egyesítő B9 formátum tagjai: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária.

Magyarországot a csúcstalálkozón Áder János köztársasági elnök képviseli.