Gulyás Gergely Berlinben: Javítani kell a magyar-német politikai kapcsolatokon

A politikus a magyar-német barátsági szerződés megkötésének 30. évfordulója alkalmából a berlini magyar nagykövetségen rendezett pódiumbeszélgetésen kiemelte, hogy a német szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) alkotta koalíció kormányának megalakulásával „új helyzet” alakult ki, amelyben minimális célként azt kell meghatározni, hogy a nézeteltérések ellenére is megmaradjon a készség a párbeszédre mindkét oldalon.

Mint mondta, az előző kancellár, Angela Merkel „nagy érdeme”, hogy kormányzása idején ez a készség mindig megvolt.

Gulyás Gergely a rendezvényen átadta Rita Süssmuth-nak, a német szövetségi parlament (Bundestag) korábbi (1988-1998) elnökének a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, amelyet Áder János köztársasági elnök a rendszerváltoztatás éveiben a magyar-német, különösen az Országgyűlés és a Bundestag közötti kapcsolatok fejlesztésében betöltött kimagasló szerepe elismeréseként adományozott a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusának.

Gulyás Gergely a kitüntetettet méltatva kiemelte: a kiváló gazdasági és kulturális kapcsolatok mellett „gyakran az az érzésünk, hogy a politikai kapcsolatokban hiányzik az a megértés és tisztelet, amelyet Rita Süssmuth-tól mindig megkaptak a magyarok”.

A pódiumbeszélgetésen mindkét politikus a két ország közötti kapcsolatok továbbfejlesztése mellett foglalt állást, és hangsúlyozta, hogy az Európai Unió jelmondata, az „egység a sokféleségben” jegyében megértéssel kell viszonyulni a különbségekhez.

A koronavírus-járvány miatt korlátozott számú - főleg politikusokból és diplomatákból álló - közönség előtt tartott, de az interneten élőben közvetített rendezvény hangsúlyos témája volt a kelet-ukrajnai helyzet, amellyel kapcsolatban Gulyás Gergely kijelentette, hogy „közösen el kell ítélnünk az Ukrajna területi épsége elleni támadást”. Rámutatott, hogy Ukrajna szuverenitását és területi integritását éppen magyar vonatkozású nemzetközi szerződés, az 1994-es Budapesti Memorandum garantálja. Mint mondta, kétségtelen, hogy Oroszország megsérti a nemzetközi jogot. Hozzátette, hogy az Európai Uniónak „közös választ” kell adnia az „orosz agresszióra”.

Berlinben a Branderburgi kaput, Párizsban a városházát világították ki szerdán este szolidaritásból az ukrán nemzeti zászló kék-sárga színeivel a kiéleződő válság közepette.

A német kormányzati állásfoglalás szerint Berlin, amely frontvonalként szolgált a hidegháború idején a berlini fal 1989-es lebontásáig, világos jelzést akart küldeni e gesztussal a szabad és szuverén Ukrajnának.

„Megmutatjuk szolidaritásunkat Ukrajna népével, az ukrán gyökerekkel rendelkező berlinieknek és számos orosznak, aki békét akar Ukrajnában és Oroszországban” - jelentette ki Franziska Giffey berlini polgármester. „Mindannyiunk legfőbb kívánsága, hogy véget érjen az eszkaláció és békés megoldás szülessék ebben a fenyegető konfliktusban” - tette hozzá.

Anne Hidalgo párizsi polgármester, aki egyben a francia elnökválasztáson induló jelöltek egyike is, szerdán úgy fogalmazott, hogy „ismét a háború kísértete ólálkodik Európa ajtajának küszöbén”.

Ukrajna szerdán országos rendkívüli állapotot rendelt el annak nyomán, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn este elismerte a délkelet-ukrajnai donyecki és luhanszki „népköztársaságok” szuverenitását.