Zelenszkij: Kijev a diplomáciai kapcsolatok megszakítását fontolgatja Moszkvával

Az államfő erről azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet Alar Karis észt elnökkel kijevi megbeszélésüket követően közösen tartottak. „Kérést kaptam a külügyminisztériumtól, hogy fontoljam meg az Ukrajna és az Oroszországi Föderáció közötti diplomáciai kapcsolatok megszakításának kérdését. A sajtótájékoztató után ezen a témán fogok dolgozni. És nem csak ezen” - fogalmazott Zelenszkij.

Felszólította továbbá Ukrajna nemzetközi partnereit, hogy vezessenek be szankciókat az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték ellen. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden úgyszintén kijelentette: Oroszország legutóbbi lépései után eljött az ideje annak, hogy a Nyugat bevezesse a beígért szankciókat Moszkvával szemben - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az ukrán elnök értékelve azt, hogy Moszkva elismerte Ukrajnától függetlennek a két Donyec-medencei szakadár „népköztársaságot”, kifejtette: „úgy gondoljuk, hogy ez eszkalációs lépés volt, jogi agresszió, amely megalapozta Oroszország és az ideiglenesen megszállt ukrán területeket körülvevő fegyveresek katonai agresszióját”.

Zelenszkij szerint Oroszország nem indít teljes körű háborút Ukrajna ellen. „Hisszük, hogy a háború nem lesz erőteljes Ukrajna ellen, és nem lesz széles körű eszkaláció az Oroszországi Föderáció részéről” - hangoztatta.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter kedden a Facebookon közzétett nyilatkozatában leszögezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök előző napi szavai után az egész világ megtudta azt, amit az ukránok már nyolc éve tudnak. Szerinte Ukrajnára súlyos megpróbáltatások várnak, és komoly veszteségek is lesznek. Hangsúlyozta egyúttal, hogy biztos a győzelemben. „A saját földünkön vagyunk, és az igazság velünk van. Az ukrán hadsereget a népünk támogatja. Az emberek hite pedig annak a jele, hogy mindent jól csinálunk” - hangoztatta.

Az Ilka Kucseriva Alapítvány kedden közzétett felméréséből az derült ki, hogy Ukrajna lakosságának csaknem fele, 48 százaléka kész harcolni vagy segíteni az ukrán fegyveres erőknek, valamint az orosz ajkú ukránok 44 százaléka úgy gondolja, hogy a jelenlegi feszültségért elsősorban Oroszország a felelős.

A védelmi miniszter megjegyezte, hogy az ukrán hadseregnek köszönhetően Európa ráébredt arra, mi a valódi ára az őszinte válaszok elkerülésének. Kijelentette, hogy a Kreml újabb lépést tett a Szovjetunió felélesztése felé. Közölte, hogy Ukrajna katonai és politikai vezetésének minden erőfeszítése a védelem megerősítésére irányul. Hozzátette, hogy érzelmektől túlfűtve többen kaotikus döntések felé taszíthatják Ukrajnát, Kijevnek viszont nem szabad engednie, meg kell őriznie a „hidegvérét”.

Közben Dmitrij Horosilov, az önkényesen kikiáltott „Luhanszki Népköztársaság” „parlamentjének” alelnöke kedden az orosz sajtónak nyilatkozva kijelentette, hogy a „népköztársaság” egész Luhanszk megyét saját területének tekinti, és felszólította Ukrajnát, hogy vonja ki onnan csapatait.

Az Európai Tanács és az Európai Unió elnöke közölte, hogy az EU tagállamainak külügyminiszterei kedd délután tervezett informális találkozójukon terjesztik elő a szankciók első csomagját az orosz lépésekre válaszul.

Ursula von der Leyen uniós bizottsági, és Charles Michel uniós tanácsi elnök közös közleménye szerint a Moszkvával szemben bevezetni tervezett megszorító csomag javaslatai között szerepel azok szankcionálása, akik részt vettek a szakadár ukrán tartományok függetlenségét elismerő jogellenes döntésben.

A megszorító intézkedések továbbá célba kívánják venni azokat a bankokat, melyek orosz katonai és egyéb műveleteket finanszíroznak az érintett területeken. Meg kívánják akadályozni, hogy az orosz állam és kormány hozzáférjen az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz, szolgáltatásaihoz, illetve korlátozni kívánja a helyzet elmérgesedését szolgáló és agresszív politikák finanszírozását. Korlátozni kívánja a két szakadár régió és az EU közötti kereskedelmet annak biztosítására, hogy a felelősök egyértelműen érezzék jogellenes és agresszív cselekedeteik gazdasági következményeit - írták.

„Az EU felkészült és kész további intézkedések elfogadására, ha a fejlemények azt szükségessé teszik” - szögezték le.

Von der Leyen és Michel továbbá törvénytelennek és elfogadhatatlannak nevezte az orosz döntést, mely - mint írták - sérti a nemzetközi jogot, Ukrajna területi egységét és önállóságát, illetve tovább mélyíti a válságot.

Mindkét elnök üdvözölte az uniós tagállamok töretlen egységét és eltökéltségét, hogy határozottan és gyorsan reagáljanak Oroszország jogellenes fellépéseire, szorosan együttműködve a nemzetközi partnerekkel.

Végezetül hangsúlyozták: az Európai Unió továbbra is teljes szolidaritást vállal Ukrajnával, és egységesen támogatja önállóságát, területi egységét.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden a Rosszija-24 televíziós csatorna műsorának nyilatkozva úgy fogalmazott: Ukrajna délkeleti részének rendezéséről szóló minszki megállapodásokat az ukrán vezetés rögtön aláírásukat követően lábbal tiporta - jelentette ki .

Kifejtette, hogy közvetlenül a minszki megállapodások aláírása után az akkori ukrán elnök, Petro Porosenko a kijevi parlamentben elmondott beszédében kifogásokat kezdett gyártani ahelyett, hogy megvédte volna ezt a kulcsfontosságú dokumentumot, amely megállította a háborút és megnyitotta az utat a békés rendezés, Ukrajna területi integritásának megőrzése előtt.

Az akkori ukrán külügyminiszter, Pavlo Klimkin pedig azt kezdte bizonygatni, hogy ezek a megállapodások semmit sem érnek, csak egy darab papír, Ukrajna nem vállalt semmilyen kötelezettséget - mondta Lavrov. Hozzátette: „Általában féltek, féltek megvédeni az álláspontjukat, megvédeni a konszenzust, amely Minszkben született Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország elnökeinek részvételével”.

Az orosz külügyek irányítója szólt arról is, hogy az európaiak és az amerikaik addig meg nem állnak, nem nyugszanak, amíg ki nem merítik az összes lehetőséget Oroszország úgynevezett megbüntetésére.

„Azt, hogy kollégáink most Oroszországra próbálják hárítani a felelősséget a minszki megállapodások felbomlásáért, mi is megértjük. Európai, amerikai, brit kollégáink nem állnak meg, és nem nyugszanak addig, amíg ki nem merítik az összes lehetőséget Oroszország úgynevezett megbüntetésére. Már most mindenféle pokoli szankciókkal fenyegetőznek (...). Már megszoktuk” - vélekedett.

Lavrov egyben szólt arról, hogy Moszkvának kétségei vannak az Európai Unió közvetítői képességével kapcsolatban a konfliktusmegoldás terén. Hangoztatta: „Egyre több kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió képes-e közvetítőként fellépni, amilyen helyzetbe hozta magát, és képes lenne bármilyen érdemi eredményt felmutatni”.

„Az EU képtelensége arra, hogy saját megoldásokat keressen, nagyon-nagyon sokatmondó. Ez egyébként nemcsak a belső ukrán válságra vonatkozik, ahol az EU a garanciáival kudarcot vallott, de az EU külpolitikájának más területeire is” - hangoztatta.

Korábban az orosz külügyi szóvivő, Marija Zaharova hasonló szellemben beszélt arról, hogy Moszkva szerint Kijev többé nem tekinti érvényesnek a minszki megállapodásokat, amelyeket a szakadár köztársaságok orosz elismeréséig az ukrajnai rendezés alapjának tekintettek.

Az orosz képviselők jóváhagyták a Vlagyimir Putyin által aláírt megállapodást arról, hogy Oroszország megvédi Ukrajna szakadár területeit, amelyek függetlenségét az orosz elnök előző nap elismerte.

„A donyecki és luhanszki népköztársaságok függetlenségének elismerése, valamint a barátságról, együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodások ratifikálása véget kell, hogy vessen a konfliktusnak, az ott élő polgártársaink halálának” - jelentette ki nyilatkozatában az orosz parlament alsóházának elnöke, Vjacseszlav Vologyin.

A képviselők a két szöveget egyhangúlag fogadták el, az egyik esetben 400, a másikban 399 támogató szavazattal, mivel egy képviselő nem nyomta meg időben a gombot. A szövegek kedden még átkerülnek a felsőház, a Szövetségi Tanács elé.

A kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodások egy évtizedig érvényesek. A megállapodások a védelem, a gazdaság és a pénzügyek területén együttműködést írnak elő Moszkvával. Az Állami Duma honlapján közzétett szövegek szerint a felek egymás védelméről, a katonai bázisok megosztásáról és a határok közös védelméről rendelkeznek.

A szövegeket kísérő magyarázó feljegyzés szerint a megállapodások „jogalapot teremtenek a térség békéjének fenntartásához és a felek fenntartható biztonságának garantálásához szükséges orosz katonai egységek jelenlétéhez” ezeken a területeken. A dokumentumok meghatározzák a felek kölcsönös segítségnyújtási kötelezettségét, ha valamelyik fél támadás célpontjává válik, és rendelkeznek a határok közös védelméről.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége nyilatkozatban fejezi ki aggodalmát az Ukrajna körzetében fokozódó háborús feszültség miatt, rámutatva, hogy „az atomfegyverek korában fegyveres úton nem lehet rendezni a felgyülemlett konfliktusokat”.

A KMKSZ elnöksége kedden kiadott nyilatkozatában felszólítja a nagyhatalmak vezetőit és az ukrán kormányzatot arra, hogy „tegyenek meg mindent a háború elkerülése, a problémák békés úton történő rendezése érdekében”.

A dokumentumban rámutatnak, hogy Ukrajnának az utóbbi években elfogadott törvényei nem teszik lehetővé a kisebbségvédelem terén kötött nemzetközi egyezmények végrehajtását. „Az ukrajnai kisebbségek nyelvi, oktatási jogainak visszaállítása jelentős mértékben hozzájárulhatna a béke és a stabilitás megőrzéséhez” - áll a nyilatkozatban.

A KMKSZ a jótékonysági alapítványai ellen folyó, „megalapozatlan vádak alapján megkezdett bűnvádi eljárások” ellenére „továbbra is kész részt vállalni egy stabil, működőképes megyei tanácsi többség kialakításában”.

A szervezet elnöksége a jelenlegi feszült helyzetben felelőtlennek tartja azokat a támadásokat, amelyek nemrégiben a kárpátaljai megyei adminisztráció vezetőjét érték a népek testvériségéről tett kijelentései okán, valamint a megyei közgyűlés elnökét a budapesti látogatása miatt - amelyet rendkívül eredményesnek és előremutatónak tart a KMKSZ.

A KMKSZ elnöksége emlékeztet arra, hogy a megyei közgyűlés KMKSZ-frakciója megszavazta a területi alapon szerveződő helyi önvédelmi egységek megyei költségvetésből történő finanszírozását, ugyanakkor „felhívja az illetékesek figyelmét, akadályozzák meg, hogy fegyverek kerülhessenek bűnözők, szélsőséges erők kezébe, és hatáskörükön belül mindent tegyenek meg a közbiztonság szavatolásáért”.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) felelőtlen döntésnek tartja, hogy Moszkva elismerte a két szakadár köztársaságot - szögezte le közösségi oldalán kedden Kelemen Hunor romániai miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke.

Úgy értékelte: az Ukrajnát megszálló orosz katonai erők nem békefenntartás céljából, hanem területszerzési agresszió céljából vonultak be Ukrajnába. Szerinte Oroszország ezzel nemcsak a térség és Európa békéjét fenyegeti, hanem a nemzetközi jog alapjait is felrúgja.

„Támogatjuk az Európai Unió álláspontját, és a NATO tagjaként Romániának a legnagyobb felelősséggel végeznie kell a munkáját, hozzájárulva a diplomáciai békés megoldás kereséséhez, az Oroszország elleni nemzetközi szankciókhoz és a NATO védelmi akcióihoz” - zárta állásfoglalását az RMDSZ elnöke.

A román állami vezetők és más politikai pártok is elítélték, és a nemzetközi jog súlyos megsértésének minősítették a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Oroszország általi elismerését. Klaus Iohannis román államfő haladéktalan és határozott szankciókat sürgetett a nemzetközi közösség részéről. A bukaresti kormány elítélte Ukrajna szuverenitásának és területi épségének megkérdőjelezését, rámutatva, hogy a revizionizmus az európai és a világbékét veszélyezteti.

A német szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, válaszul arra, hogy Oroszország a nemzetközi jog súlyos megsértésével elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét - jelentette be Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője mikroblogján üdvözölte a német döntést. Mint írta: az amerikai elnök hivatala szoros egyeztetéseket folytat Németországgal az ügyben.

A Fehér Ház egyébként az Ukrajna körüli feszültségek növekedése és a konfliktus kiszélesedésének veszélye közepette  elkezdte „inváziónak” nevezni az orosz csapatösszevonásokat. Joe Biden elnök kedden várhatóan újabb büntetőintézkedéseket jelent be.

A német kancellár korábban elmondta: utasította a gazdasági minisztert, hogy tegye meg a már elkészült vezetékrendszer üzembe helyezéséhez szükséges tanúsítványok kiadásának felfüggesztéséhez szükséges közigazgatási jogi lépéseket.

A minisztériumnak az utóbbi napok fejleményei miatt újra kell értékelnie az ellátásbiztonságot. Ez az elemzés az üzembe helyezéshez szükséges tanúsítványok kiadásának egyik előfeltétele. A tárca illetékesei most új értékelést készítenek. Ez a munka „biztosan elhúzódik” - fejtette ki Olaf Scholz.

Aláhúzta, hogy Oroszország a szakadár területek elismerésével nemcsak a nemzetközi jogot és a kelet-ukrajnai konfliktus rendezéséről szóló minszki megállapodást sértette meg, hanem az ENSZ Alapokmányát és az összes többi nemzetközi megállapodást is, amelyhez az utóbbi fél évszázadban csatlakozott.

Ez a magatartás nem talál támogatásra a nemzetközi közösségben, és szigorú büntetőintézkedéseket tesz szükségessé - mondta Olaf Scholz a Moszkva döntését ugyancsak elítélő ír kormányfővel, Micheál Martinnal a megbeszélésük előtt tartott tájékoztatóján.

Ukrajnát viszont elismerés illeti, amiért nem ül fel az orosz provokációknak - tette hozzá a német kancellár, kiemelve: a moszkvai vezetés csak ürügyre vár, hogy akár az egész országot elfoglalhassa.

Arra a kérdésre, hogy az Európai Unió tagországai képesek-e egységesen fellépni Oroszországgal szemben, azt mondta, biztos benne, hogy sikerül egy „robusztus és masszív” - erős és súlyos - szankciós csomagot összeállítani.

Ugyancsak kérdésre válaszolva kifejtette: a kelet-ukrajnai válság elmélyülése nem változtat azon, hogy a szövetségi kormány nem ad ki exportengedélyt válságövezetbe irányuló fegyverszállításra, vagyis Ukrajna továbbra sem kaphat német fegyvereket. Ugyanakkor Németország Ukrajna első számú pénzügyi támogatója, és az is marad - húzta alá Olaf Scholz.

Hozzátette, hogy a Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország alkotta normandiai országcsoport - amely kidolgozta a 2015-ös minszki megállapodást - változatlanul fontos „platform”, és francia és ukrán partnerével együtt úgy véli, hogy továbbra is használni kell.

A Balti-tenger alatt lefektetett Északi Áramlat-2 közvetlenül - Ukrajna és Lengyelország megkerülésével - köti össze Oroszországot Németországgal, 2021 végén készült el, és évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas.

A Der Spiegel című hírmagazin hétfői értesülése szerint a szövetségi kormány szakértői azzal számolnak, hogy az ország akkor is gond nélkül átvészelné a fűtési szezont, ha teljes egészében leállna az orosz földgáz behozatala.

A kormány legutóbbi adatai szerint a földgáz részaránya 21,6 százalékos a németországi energiafelhasználásban. Mivel az ország kevés saját gázlelőhellyel rendelkezik, fogyasztásának csak tizedét fedezi a hazai termelés, ezért elsősorban importból kell biztosítania gázellátását.

A 90 százalékos importszükséglet meghatározó részét, 38,2 százalékát fedezik orosz forrásból. A második helyen Norvégia áll 34,8 százalékkal, a harmadik Hollandia 22,4 százalékkal, további 4,6 százalék egyéb forrásból származik.

Az orosz földgáz két úton jut el Németországba: a Lengyelország felől érkező, évi 33 milliárd köbméter kapacitású Jamal vezetéken, és az Északi Áramlat első, 2011 óta működő és ugyancsak 55 milliárd köbméter kapacitású vezetékpárján.

Oroszország meg fogja érezni a szankciók bevezetésével járó következményeket - jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök kedden, rövid sajtónyilatkozatában. Az NLTimes holland hírportál azt írta, hogy Rutte Moszkva e lépését olyan „elfogadhatatlan” cselekedetnek nevezte, amely „nem maradhat válasz nélkül”.

A hírportál szerint, a holland kormányfő azt nyilatkozta, hogy a szankciók még szigorúbbak lesznek abban az esetben, ha Oroszország haderőt küld a térségbe. „Vannak még meg nem erősített hírek arról, hogy ez már megtörtént” - mondta Rutte. Hozzátette: véleménye szerint még nem kellően bizonyított, hogy Oroszország megszállja Ukrajnát.

Rutte egy hétfő esti televíziós vitában kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök „teljesen paranoiás”. Mint mondta, Putyin az ukrán kormányt diktatúrának próbálja beállítani, míg az orosz vezetéssel ellentétben a kijevi kormányt demokratikusan választották meg. Azt is megerősítette, hogy Hollandia támogatni fogja Ukrajnát, ha háborúra kerülne sor, de kizárta, hogy országa katonákat küldene a térségbe, mivel „Ukrajna nem tagja a NATO-nak”.

Múlt héten a holland kabinet úgy döntött, hogy 100 mesterlövészpuskát, 30 000 darab lőszert, 3000 katonai sisakot, 2000 golyóálló mellényt, valamint több fegyver- és aknakereső rendszert szállít Ukrajnának.

A belga szövetségi kormány feje, Alexander de Croo a VRT rádiócsatornának kedden úgy nyilatkozott, hogy szeretné, ha az Oroszország elleni uniós szankciók minél előbb hatályba lépnének, és „oda sújtanának, ahol ”a legjobban fáj„ Moszkvának. De Croo ”Ukrajna területi integritása nagyon súlyos megsértésének„ nevezte Oroszország legújabb lépéseit. ”Oroszország azt teszi, amit mindig is tenni akart: megszerezni Ukrajna területének egy darabját„ - jelentette ki.  

A VRT kérdésére, hogy Belgium miként reagál Ukrajna katonai felszerelés küldésére vonatkozó kérésére, a miniszterelnök azt mondta, hogy ”minden igényt a védelmi minisztérium elemez, a többi szövetséges országgal konzultálva„. ”Számunkra az a legfontosabb, hogy a lehető legnagyobb mértékben a NATO keretein belül dolgozzunk„ - nyilatkozta a belga kormányfő.

Új biztonsági berendezkedésre van szükség Lengyelországban és a szövetséges struktúrák körében, ennek keretében meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök kedden Varsóban, miután az ukrajnai helyzetről egyeztetett az ország vezető politikusaival.

Az államfői nemzetbiztonsági iroda (BBN) székhelyén az elnök, továbbá Mateusz Morawiecki kormányfő és Jaroslaw Kaczynski, a nemzetvédelmi és belbiztonsági ügyekért felelős kormányfőhelyettes részvételével megtartott tanácskozás után Duda úgy értékelte: különféle forgatókönyvek lehetségesek, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte a délkelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét, és a szeparatistákat ennek nyomán „most szabályos orosz egységek erősítik meg”.

Duda kiemelte az Európai Unió és a NATO egységének, valamint „komoly szankciók” kivetésének a szükségességét

Hangsúlyozta továbbá: lengyelországi viszonylatban, valamint a szövetséges államok körében új biztonsági berendezkedést kell megvitatni. Duda ebben az összefüggésben az orosz egységek fehéroroszországi jelenlétére is rámutatott. „Sok minden arról tanúskodik, hogy nem vonják vissza őket”, ez pedig megfelelő lépéseket tesz szükségessé - jelentette ki.

Meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát, efelől a térségben senkinek sincs kétsége - nyomatékosította.

Jaroslaw Kaczynski a lengyel fegyveres erők „komoly fejlesztését”, valamint a „fegyveres erőkön alapuló valódi szövetségek” építését nevezte szükségesnek.

„Lengyelországnak biztonságot kell garantálni, Ukrajnát meg kell menteni” - jelentette ki. „Ukrajna megmentése”, területi egységének megőrzése Kaczynski szerint Lengyelország és egész Európa stratégiai érdeke, valamint a nemzetközi jog globális érvényességének kérdése is.

Mateusz Morawiecki a helyzet politikai és diplomáciai megoldása mellett kiemelte a „megfelelő hatású”, Vlagyimir Putyin orosz elnököt „a további agressziótól” visszatartó szankciók szerepét.

Szorgalmazta az európai energetikai, klíma- és nyersanyag-politika átértelmezését is, azzal érvelve, hogy Oroszország erejét éppen a nyersanyagforrásai adják.

Elképzelhetetlennek nevezte, hogy Ukrajnában „emberek fognak meghalni, Nyugat-Európa pedig, mintha mi sem történne, folytatja a gazdasági együttműködést” Moszkvával. Ebben az összefüggésben a kormányfő az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezetéket, az európai gázszállításokat említette.

„Lehetetlen normális üzleteket kötni egy támadóval, aki sérti a nemzetközi jogot, más országok szuverenitását” - fogalmazott Morawiecki.

A varsói sajtókonferenciával egyidőben Olaf Scholz német kancellár bejelentette: Berlin felfüggeszti az Északi Áramlat-2 üzembe helyezésének folyamatát.

A bejelentésre Morawiecki a sajtóértekezlet után a Facebook közösségi honlapján reagált. „Pozitív hír, mindazonáltal sokkal messzemenőbb lépéseket várunk” - olvasható a bejegyzésben.

A kivetendő szankciókról Kaczynski is nyilatkozott egy másik, kedd délutáni sajtóértekezleten. „Ez is valami, de igazából nagyon kevés” - jelentette ki.

Újságírói kérdésre kifejtette: a szankciókat  az Északi Áramlat-2 beruházáson kívül a vezeték első, Északi Áramlat-1 nevű vonalára is kellene vetni. Sorolta továbbá a pénzügyi büntetéseket, ezen belül Oroszország kizárását a nemzetközi SWIFT-rendszerből, valamint a konkrét személyeket, köztük orosz oligarchákat és magát Putyint is érintő szankciókat, valamint az Oroszországgal közös sportesemények lemondását.

Az első kivetendő szankciócsomagnak „erőteljesnek kell lennie,  máskülönben alig várható, hogy Oroszország meghátrál” - szorgalmazta a politikus. Úgy látta: a  súlyos szankciók esetében sem várható gyors eredmény, tekintettel Oroszország „nagyon jelentős eszköztartalékaira”. Amennyiben azonban a Nyugat nem szánja el magát az ilyen lépésekre, „új, az utóbbi évtizedeknél sokkal rosszabb világ köszönt be” -  figyelmeztetett Kaczynski.