Külföld
Biden: Elzárjuk az orosz kormányt a nyugati finanszírozástól
Az amerikai elnök Moszkva lépéseit az „Ukrajna elleni orosz invázió kezdetének” minősítette. Majd közölte: „bejelentem a szankciók első részletét, amely súlyos költségekkel sújtja Oroszországot tegnapi tettei miatt”. Leszögezte, hogy amennyiben Oroszország fokozza katonai jelenlétét, az Egyesült Államok is további szankciókat vezet majd be. Oroszország „nagy árat fizet majd”, ha folytatja akcióit - tette hozzá.
Az elnök közölte, hogy két nagy orosz pénzintézettel - a Vnyesekonombankkal (VEB, külkereskedelmi bank) és az általa „katonai banknak” nevezett Promszvjazbankkal - szemben „teljes kizáró szankciót” vezetnek be. Szankciókat vezetnek be az orosz szuverén államadóssággal szemben is, amely - mint fogalmazott - azt jelenti, hogy „elzárjuk az orosz kormányt a nyugati finanszírozástól”. Az amerikai elnök szerint az intézkedés bevezetését követően Moszkva „nem kereskedhet új adósságával sem az amerikai, sem az európai piacon”.
„Az orosz elitekkel és családtagjaikkal szemben is szankciókat fogunk bevezetni” - folytatta Biden, aki szerint „mivel ők is osztoznak a Kreml korrupt nyereségén, osztozniuk kell a fájdalomban is”.
Az elnök nem részletezte, hogy pontosan kire, kikre vonatkoznak a szankciók, azonban a kormány egyik, neve elhallgatását kérő magas rangú tisztségviselője az amerikai sajtónak nyilatkozva elmondta: a Biden-kabinet már az év elején kijelölte azokat a „Kremlhez köthető eliteket”, akiket Ukrajna megtámadása esetén szankciókkal sújthatnak.
Joe Biden azt is bejelentette, hogy engedélyezte egyes, már Európában állomásozó amerikai csapatok átcsoportosítását a balti államok területére, „a biztonságuk megerősítése érdekében”. Az elnök úgy fogalmazott: „ezek védelmi lépések a részünkről, az Egyesült Államoknak nem áll szándékában erőit a NATO-n kívüli Ukrajnába telepíteni”.
Biden kifejtette: szerinte Oroszország további lépéseket tesz majd, de az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is nyitottak a diplomáciára. „Még mindig van idő elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet, amely elmondhatatlan szenvedést hozna emberek millióinak” - fogalmazott.
Biden egyben felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei „a NATO területének minden centiméterét megvédik, és betartják a NATO-ban vállalt kötelezettségeiket”. Azaz a szervezet kölcsönös védelmi egyezményének értelmében az egyik NATO-tag elleni támadást mindenki elleni támadásnak tekintik - tette hozzá.
Az elnök kifejtette: az amerikai kormányzat együttműködik Németországgal annak érdekében, hogy az Északi Áramlat-2 földgázvezetéket ne helyezzék üzembe. Olaf Scholz német kancellár kedden jelentette be, hogy a német szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, válaszul arra, hogy Oroszország elismerte a délkelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője kedden délután nyilvánosságra hozott közleményében Washington egyetértését fejezte ki a német döntéssel.
A Fehér Ház tájékoztatása szerint Biden kedden Washingtonban találkozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, és megerősítette „az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.” A közlemény szerint az amerikai elnök tájékoztatta Kulebát az Egyesült Államok válaszlépéseiről, beleértve a tegnap este kiadott elnöki rendeletet és a ma bejelentett új szankciókat. Biden - mint a közlemény írta - ígéretet tett arra, hogy „folytatják Ukrajna biztonsági és gazdasági támogatását”.
Oroszország azzal, hogy elismerte a két délkelet-ukrajnai szeparatista régió függetlenségét, „közvetlenül aláássa Ukrajna szuverenitását és területi integritását” - ezt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter hangoztatta kedden, miután a Pentagonban találkozott az ukrán külügyminiszterrel.
Austin szerint a kelet-európai ország elleni invázió „fenyegeti Ukrajna, valamint a transzatlanti közösség békéjét, biztonságát és jólétét”. Az amerikai politikus hangsúlyozta: Vlagyimir Putyin orosz elnök még mindig elkerülheti háborút. Austin méltatta Ukrajnát, amiért „kimért választ” adott a kialakult helyzetre és diplomáciai megoldásra törekszik.
Zelenszkij tartalékosok behívását jelentette be
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd este újabb videóüzenetben fordult az ukránokhoz, és bejelentette, hogy rendeletet adott ki tartalékosok behívásáról az ukrán hadseregbe.
Az államfő utána pontosította, hogy nem általános mozgósításról van szó, hanem csak azokat hívják be a seregbe, akik a „hadműveleti tartalékhoz” tartoznak.
„Ma nincs szükség általános mozgósításra. Gyorsan ki kell viszont egészítenünk az ukrán hadsereget és más fegyveres alakulatokat. Ukrajna fegyveres erőinek legfelsőbb parancsnokaként rendeletet adtam ki tartalékosok behívásáról a mostani különleges időszakban” - fejtette ki az elnök.
A „különleges időszak” kifejezés a nemzeti ellenállásról szóló, a parlament által tavaly júliusban elfogadott törvényben szerepel. A jogszabály szerint a nemzeti ellenállás „Ukrajna átfogó védelmének egyik alkotóeleme, amely magában foglal egy sor intézkedést, amelyeket Ukrajnában békeidőben különleges időszakban szerveznek és hajtanak végre az ukrán állampolgárok minél szélesebb körének bevonásával a katonai biztonság, az állam szuverenitásának és területi integritásának szavatolása érdekében, ily módon elrettentve és visszaszorítva az agressziót, és elfogadhatatlan veszteségeket okozva az ellenségnek, amely miatt az kénytelen megállítani az Ukrajnával szembeni agressziót”.
Zelenszkij közölte, hogy a fegyveres erők főparancsnokának döntése alapján a közeljövőben kiképzéseket is tartanak a területvédelmi rendszer tartalékosainak.
Elmondta, hogy jelenleg dolgoznak egy csúcstalálkozó tető alá hozásán az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, valamint Ukrajna, Törökország és Németország vezetőinek részvételével. Megjegyezte, hogy a csúcs résztvevőinek többsége, köztük Recep Tayyip Erdogan török elnök is, már támogatta ezt a kezdeményezést.
Ezen túlmenően az elnök bejelentette a vállalkozások adóterheinek csökkentését és az ellenőrzések számának korlátozását. Közölte, hogy csökkentik a benzin és a gázolaj általános forgalmi adóját is, amelynek köszönhetően alacsonyabbak lesznek az üzemanyagárak. „Célunk a gazdasági függetlenség megszerzése, főleg az energiaszektorban” - tette hozzá.
Zelenszkij összefogásra szólította fel a politikusokat az ország érdekében, és bejelentette, hogy szerdán találkozik Ukrajna ötven leggazdagabb üzletemberével.
„Az ukrán békés nemzet. Mi csendet akarunk, de ha ma hallgatunk, holnap eltűnünk” - hangoztatta az elnök, majd azzal zárta beszédét, hogy bízik az országban és a győzelemben.
Guterres: A világ az elmúlt évek legnagyobb globális biztonsági válságával néz szembe
A világ az elmúlt évek legnagyobb globális biztonsági válságával néz szembe az orosz-ukrán konfliktus miatt - jelentette ki amerikai idő szerint kedden este New Yorkban Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára.
„Az úgynevezett kelet-ukrajnai szeparatista területek” függetlenségének kikiáltása Ukrajna területi integritásának megsértését jelenti - fogalmazott Guterres. A főtitkár szerint Moszkva „elferdítette a békefenntartás fogalmát.”
Mint újságíróknak elmondta: amikor egy ország csapatai annak beleegyezése nélkül belépnek egy másik ország területére, ahogyan az orosz erők tették, azokat „nem lehet pártatlan békefenntartóknak nevezni. Egyáltalán nem békefenntartók, ahogy Moszkva nevezte őket” - tette hozzá.
Guterres szerint Oroszország lépései „ellentétesek” az ENSZ alapokmányával is, és „halálos csapást mérnek a minszki megállapodásokra”, amelyek célja a béke helyreállítása Kelet-Ukrajnában. A főtitkár úgy vélte, hogy „ebben a kritikus pillanatban azonnali tűzszünetre és a katonai tevékenységek csökkentésére lenne szükség”, csak így lehetne túllépni ezen a „veszélyes helyzeten.”
Antonio Guterres arra buzdította a nemzetközi közösséget, hogy fogjanak össze és vérontás nélkül mentsék meg Ukrajna népét a „háború jelentette veszedelemtől”. A főtitkár megismételte, hogy továbbra is a békés megoldás keresését támogatja.
