Litván elnök: Kiemelten fontos a balti államok biztonságát amerikai csapatokkal megerősíteni

Nauseda hangsúlyozta, hogy az orosz erőknek a NATO keleti határainál történő felvonulása miatt megváltozott a biztonsági helyzet, és rendkívül fontossá vált a régió megerősítése további amerikai katonákkal, illetve a hadfelszerelések beszerzésének felgyorsítása. Az elnök korábban azt mondta, Litvánia attól fél, hogy Európa „a háború szélére került”.

Az Egyesült Államok 2019 óta rotációs rendszerben mintegy 500 katonát, valamint amerikai hadfelszerelést állomásoztat Litvániában. Nauseda közleményében arra kérte Washingtont, hogy tegye állandóvá ezt az amerikai katonai jelenlétet.

A jelenleg is tartó, fehérorosz területen zajló fehérorosz-orosz közös hadgyakorlatra kitérve leszögezte: „Nagy valószínűséggel ki lehet jelenteni, hogy a művelet végeztével az orosz csapatok nem távoznak Fehéroroszországból”.

Orosz és fehérorosz hatóságok tájékoztatása szerint a Szövetségesi Eltökéltség-2022 kódnevű, tíznapos katonai manőver vasárnap véget ér.

Ingrida Simonyte litván miniszterelnök is úgy vélte, nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy az orosz csapatok nem fognak gyorsan kivonulni Fehéroroszországból, ha egyáltalán elmennek onnan.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Vlagyimir Putyin orosz államfővel tartott pénteki találkozója előtt úgy nyilatkozott, hogy az orosz katonák addig maradnak Fehéroroszországban, amíg erre szükség van. Simonyte szerint, ha az orosz katonák maradnak, ez jelentősen megváltoztatná a balti államok biztonsági helyzetét, mert csak egyetlen szűk szárazföldi összeköttetésük maradna az Európai Unióval, a Fehéroroszország és az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádi exklávé közötti úgynevezett Suwalki-folyosó. „Alkalmazkodnunk kellene ehhez a helyzethez, hogy a balti államok és a Suwalki-folyosó meg legyen védve” - mondta.

Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter a héten úgy nyilatkozott, hogy a hadgyakorlat február 20-i befejezésével „egyetlen orosz katona és orosz hadfelszerelés sem marad Fehéroroszország területén”.

Lloyd Austin dicsérte Litvániát, amiért kitartóan ellenáll az Oroszország felől érkező nyomásnak. A régió biztonsági gondjai mellett kitért Litvánia és Kína kapcsolatára is, amely azt követően vált feszültté, hogy a balti ország szorosabbra fűzte kapcsolatait a Kína által saját területének tartott Tajvannal. Tajvan novemberben nyitotta meg Vilniusban képviseleti irodáját. A kínai külügyminisztérium megfenyegette Litvániát, hogy következményei lesznek ennek a döntésnek.

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön azt mondta: továbbra is „minden jel arra mutat”, hogy Oroszország Ukrajna elleni támadást tervez. Hozzátette: feltehető, hogy Moszkva úgynevezett „idegen zászló alatti művelettel” akar ürügyet teremteni az invázióhoz, utalva arra, hogy az ukrán kormányerők és az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok egymás állásait lőtték. Moszkva tagadta, hogy szomszédai megtámadását tervezné.

Soha nem látott súlyosságú gazdasági büntetőintézkedésekkel válaszol az Egyesült Államok és szövetségeseinek egységes közössége, ha Oroszország ráront Ukrajnára - jelentette ki Kamala Harris amerikai alelnök szombaton az 58. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).

Kamala Harris a világ legrangosabb biztonságpolitikai fórumán elmondta, hogy országa továbbra is nyitott az egész Európa biztonságát fenyegető orosz-ukrán konfliktus diplomáciai megoldására.

Ha viszont Oroszország ismét támadásra vetemedik Ukrajna ellen, „gyors, kemény és egységes” gazdasági szankciók következnek, amelyek Oroszország pénzügyi rendszerét és kulcsfontosságú iparágait sújtják - figyelmeztetett.

A gazdasági büntetőintézkedések mellett tovább folytatódna a NATO keleti szárnyának megerősítése is - fejtette ki az amerikai alelnök, hozzátéve, hogy a térségbe érkező katonák ugyan nem harcolnának Ukrajnában, de a NATO-tagállamok területének „minden egyes négyzetcentiméterét megvédik”.

Az Európai Bizottság, polgárvédelmi mechanizmusán keresztül, a lakosságot támogató alapvető fogyasztási cikkeket és eszközöket tartalmazó gyorssegélyt nyújt Ukrajnának - tájékoztatott a brüsszeli testület szombat délutáni sajtóközleményében.

A támogatás célja, hogy megerősítse Ukrajna felkészültségét abban az esetben, ha az orosz-ukrán konfliktus súlyosbodna.

Eddig Szlovénia, Románia, Franciaország, Írország és Ausztria erősítette meg hozzájárulását az uniós segítségnyújtáshoz. Az ellátmány főként alapvető fogyasztási cikkeket, sátrakat, hálózsákokat, higiéniai eszközöket, gyógyszereket tartalmaz.

Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztos a segéllyel kapcsolatban hangsúlyozta: „Az EU teljes mértékben szolidáris az ukrán néppel, és ezt konkrét támogatások formájában is kifejezi. Miután Ukrajna segítségért fordult hozzánk, éjjel-nappal azon dolgozunk, hogy támogassuk az ottani hatóságok munkáját”.

Az EU Vészhelyzeti-reagálási Koordinációs Központja folyamatos kapcsolatban áll az ukrán hatóságokkal a további segítségnyújtás irányítása érdekében - áll a sajtóközleményben.

Franciaország azt ajánlja minden Ukrajnában tartózkodó állampolgárának, hogy hagyja el az országot, azokat pedig, akik a háború által leginkább fenyegetett övezetekben vannak, felszólítja, hogy haladéktalanul távozzanak a térségből.

"Ajánlatos elhagyni Ukrajnát minden francia állampolgárnak, aki nem halaszthatatlan okból tartózkodik az országban" - hangsúlyozta szombaton a francia külügyminisztérium. Párizs mostanáig az ukrajnai utazásoknak csak az elhalasztását javasolta.

A diplomácia tárca meg is nevezte azokat a városokat és térségüket (Harkiv, Luhanszk, Donyeck és Dnyipro), amelyek haladéktalan elhagyására szólítja fel az állampolgárait.

Az "Ukrajna határain történt orosz csapatösszevonások okozta feszültségek és az oroszbarát szakadár övezetekben a tűzszünet megsértésének fokozódása" miatt a külügyminisztérium nem ajánlja a franciáknak, hogy az ország keleti és északi határvidékein tartózkodjanak.

Az Air France szóvivője jelezte, hogy a francia légitársaság minden ukrajnai járatát elindítja.

"A következő járat vasárnap 9 óra 40 perckor indul Kijevbe. Természetesen közelről követjük a helyzetet, de a járatot elindítjuk" - mondta a szóvivő az AFP hírügynökségnek.

Diplomáciai források jelezték, hogy Emmanuel Macron francia államfő szombat este ukrán kollegájával, Volodimir Zelenszkijjel, vasárnap délelőtt pedig Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egyeztet telefonon, hogy "megpróbálják elkerülni a legrosszabbat".