Külföld

Európa elmélyítené kapcsolatait Afrikával

Az unió sosem látott gazdasági kezdeményezéseket indít a déli kontinensen, amelyek középpontjában infrastrukturális és energiaügyi befektetések is szerepelnek

Nagyszabású gazdasági kezdeményezések afrikai indításáról állapodtak meg az Európai Unió és az Afrikai Unió vezetői Brüsszelben, a csúcstalálkozón azonban továbbra sem történt érdemi előrelépés. Az esemény zárónyilatkozata szerint a felek a jövőben együttműködnek a migrációs áramlatok kezelése és a béke biztosítása érdekében is.

Európa elmélyítené kapcsolatait Afrikával
Ursula von der Leyen, Charles Michel és Emmanuel Macron Brüsszelben
Fotó: AFP/Anadolu/EU Council

A kapcsolatok erősítésében, elmélyítésében állapodtak meg a pénteken véget ért kétnapos csúcstalálkozójukon az Európai Unió, valamint az Afrikai Unió tagálla­mainak vezetői. A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök kijelentette, hogy az EU soha nem látott fontosságú gazdasági kezdeményezéseket indít Afrikában, amelyek középpontjában az infrastruktúra fejlesztése, az energiaellátás biztosítása, valamint a digitális és a közlekedési összekapcsoltság szerepel.

Von der Leyen egyúttal hangsúlyozta: ahogy Afrika elindul a jövő felé vezető úton, az Európai Unió annál inkább a kontinens partnerévé kíván válni. „Eljött az ideje, hogy közös elképzelésünket valóra váltsuk, hogy partnerségünket működőképessé tegyük” – fogalmazott.

Az unió soros elnökségét betöltő Franciaország elnöke, Emmanuel Macron a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az unió továbbra is támogatja Afrikát a terrorellenes küzdelemben.

A találkozón elfogadott nyilatkozat szerint a felek együttműködése magában foglalja a biztonságot garantáló intézkedéseket, valamint a migrációs áramlatok kezelését is. A partnerség az egyenlőségre, valamint a biztonság és a béke biztosítására irányuló közös elkötelezettségre épül – áll a nyilatkozatban, amely szerint az unió az elkövetkező hét évben 150 milliárd eurót mozgósít az afrikai befektetésekre. Az EU emellett megerősítette azon ígéretét, miszerint 2022 közepéig 450 millió adag koronavírus elleni védőoltást juttat el az afrikai országokba.

Az Euractiv hírportál hozzátette, hogy több kulcsfontosságú kérdésben a felek továbbra is megosztottak. Az afrikai vezetők egyik fő követelése volt a koronavírus-vakcinákkal kapcsolatos szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezmény ideiglenes felfüggesztése, amely lehetővé tenné az afrikai országok számára, hogy legyártsák saját verzióikat az oltóanyagokból, a jelek szerint viszont e kérdésben nem történt előrelépés.

Az Európai Tanácsot vezető Charles Michel a találkozó utáni sajtótájékoztatón közölte, pragmatikus vitát folytattak arról, miként lehet vakcinát előállítani Afrikában, egyúttal hozzátette, hogy a szellemi tulajdonról még az európaiak körében is eltérőek a vélemények. Az egészségügyi együttműködést illetően Von der Leyen azt mondta, a hangsúly a koronavírus elleni oltóanyagok helyi gyártási kapacitásának kiépítésén, szállításán, valamint a lakosság beoltásán van. Az Afrikai Unió Bizottságának vezetője, Moussa Faki viszont hangsúlyozta, hogy az afrikaiak nem ülhetnek ölbe tett kézzel a vakcinákra várva.

Gyökerénél kell kezelni a problémát

Az elmúlt harminc év segélypolitikájának rendkívül kicsi a hatékonysága, óriási összegeket költenek rá, az ellenőrizhetőség és a világos célkitűzések viszont hiányoznak – vázolta lapunknak az Európai Unió Afrika-­politikájának hiányosságait Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő. A kihívások közül kiemelte a migrációt és a biztonsági kérdéseket. „Ha nincs biztonság, nincs vetés és aratás” – nyomatékosította Hölvényi.

Ami a migrációt illeti, a EU-ban politikai harc folyik a megítéléséről. A képviselő szerint a migráció alapvetően sem a kibocsátó, sem pedig a befogadó országoknak nem jó. A megakadályozásához a gyökerüknél kell kezelni a problémákat. A KDNP-s politikus szerint az EU–Afrika-csúcs lehetőség egy új kezdetre, a segélypolitika felől a partnerségi politika felé való elmozdulásra, ami alapvető érdeke az EU-nak.

A lényeg Hölvényi szerint, hogy megfelelő stratégiát csak Afrikával, nem pedig Afrikának lehet kidolgozni. Kulcsfontosságú, hogy az unió figyelembe vegye az egyes afrikai országok hagyományait, társadalmi berendezkedését, a család, az egyház szerepét. Hozzátette, a sikeres együttműködéshez Afrikának és Európának is sokat kell változnia. A V4-ek szerepéről szólva azt mondta, hazánk főleg az oktatás és a mezőgazdaság területén aktív, de Kelet-Közép-Európa történelmi tapasztalata hozzájárul ahhoz, hogy a jó kormányzás témájában is segítse Afrikát. Előny az is, hogy esetünkben nem terheli a kapcsolatokat a gyarmatosító múlt.
(ŐM)

Kapcsolódó írásaink