Orosz védelmi tárca: Páncélosok indultak vissza a helyőrségükbe vasúton

A moszkvai katonai tárca szerint a páncélosokat előre tervezett hadgyakorlaton való részvétel után vagonírozták be. A szűkszavú közlemény azon kívül, hogy a haditechnika mintegy ezer kilométert fog utazni, más részletet nem közöl. Azt sem, hogy honnan hová tart a szerelvény.

A minisztérium a haditechnika szállításáról sötét napszakban, behavazott terepen készített videofelvételeket is közzétett. A tárca korábban arról adott ki tájékoztatást, hogy a nyugati és a déli katonai körzet alegységei a gyakorlatozást befejezve megkezdték a visszatérést állandó bázisukra, egyebek között a Krímből is.

A NATO korábban közölte, hogy nem észleli a feszültség csökkenését az orosz-ukrán határon. A Kreml szóvivője erre azzal vádolta a szövetséget, hogy gondjai vannak a helyzetértékeléssel. Az orosz vezetés többször hangsúlyozta, hogy nincsenek agresszív szándékai Ukrajnával kapcsolatban.

Az Interfax hírügynökség hivatalos adatokra hivatkozva közölte, hogy az első tankhadsereg csapatai Moszkva, Ivanovo, Szmolenszk és Nyizsnyij Novgorod megyében állomásoznak. A hadsereg főhadiszállása a Moszkva megyei Bakovkában található.

Szergej Sojgu védelmi miniszter hétfőn azt jelentette Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy az orosz haderő több gyakorlatot folytat, amelyek közül egyesek véget értek, mások pedig a befejezéshez közelednek.

Az orosz déli katonai körzet parancsnoksága csütörtökön bejelentette, hogy a Kaszpi Flotta mintegy 20 hajója futott ki gyakorlatra a mahacskalai hadikikötőből. Korábbi bejelentés szerint január és február folyamán az orosz haditengerészet 140 hadihajója vesz részt a légierővel koordinált manővereken különböző tengereken. A gyakorlatokba emellett több mint 60 légi járművet, ezer egységnyi katonai technikát és mintegy 10 ezer katonát is bevonnak.

A NATO továbbra sem látja jelét az orosz csapatok kivonásának az ukrán határról, vagy azt, hogy Oroszország csökkentené jelenlétét, amely a feszült helyzetben az enyhülés reményét kelthetné - jelentette ki a NATO főtitkára csütörtökön Brüsszelben.

Jens Stoltenberg a kétnapos védelmi miniszteri tanácskozást követően tartott sajtótájékoztatóján közölte: vannak arra utaló jelek, hogy Moszkva kész a diplomáciai lépések folytatására, de egyelőre nem látható jele sem a kivonulásnak, sem a feszültség csökkenésének. Noha Oroszország nemrégiben az ukrán határ közelében állomásozó csapatainak visszavonását jelentette be, növelte a csapatok számát - jelentette ki.

„Felszólítjuk Oroszországot, hogy tegyen bejelentése szerint és vonja ki erőit Ukrajna határairól. Ez lenne az első fontos lépés a békés politikai megoldás irányába” - fogalmazott.

Emlékeztetett: a NATO javaslatokat tett Oroszországnak az euroatlanti térség biztonságának erősítésére, amelyben az átláthatóság, konfliktusmegelőző konkrét lépések, valamint a fegyverzetellenőrzés szerepelt. Ez idáig azonban nem érkezett válasz Moszkvából - jegyezte meg a NATO-főtitkár, majd közölte: a szövetségesek ennek ellenére folytatják határozott diplomáciai erőfeszítéseiket, hogy politikai megoldást találjanak az orosz katonai összevonás kiváltotta súlyos válságra Ukrajnában és környékén.

Feszültség idején a párbeszéd még fontosabb, ezért a NATO továbbra is nyitott marad a jóhiszemű együttműködésre Oroszországgal - közölte Stoltenberg, továbbá reményét fejezte ki, hogy meghívását Moszkva elfogadja, és hamarosan ismét összeülhet a NATO-Oroszország Tanács a problémák széles körének kezelésére és a közös hang megtalálására.

A főtitkár megerősítette: a szakminiszterek megegyeztek abban, hogy az orosz fenyegetés miatt, valamennyi NATO-tagország védelmének biztosítására, a NATO további szárazföldi erőket telepít a szövetség keleti, délkeleti régióiba.

Kijelentette: a NATO ajtaja nyitva marad. A NATO-tagsággal kapcsolatos bármely döntést a szövetségesek és a csatlakozni kívánó országok hozzák meg, senki másnak ebbe nincs beleszólása - húzta alá. Az európai és a transzatlanti biztonság szempontjából elengedhetetlen, hogy minden nemzet szabadon dönthessen saját biztonságáról - tette hozzá.

Tájékoztatása szerint a szövetségesek megerősítették határozott támogatásukat Grúzia és Ukrajna önállósága és területi egysége mellett. Ezzel kapcsolatban kijelentette: a NATO nem fogad el semmilyen mértékű visszatérést „a befolyási övezetek korába”, ahol - mint fogalmazott - „a nagyhatalmak zaklatnak, megfélemlítenek vagy diktálnak másoknak”. Ukrajna nélkül nem születhetnek döntések Ukrajnával kapcsolatban, és nincs döntés Grúziával kapcsolatban Grúzia nélkül - szögezte le Jens Stoltenberg.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a minszki megállapodások súlyos megsértésének minősítette a csütörtöki Donyec-medencei tüzérségi támadásokat, amelyeket szerinte a Moszkva által támogatott szakadár erők hajtottak végre ukrán ellenőrzésű települések ellen.

„Felszólítjuk minden partnerünket, hogy haladéktalanul ítélje el a minszki megállapodások Oroszország általi súlyos megsértését, amelyet az amúgy is feszült biztonsági helyzet közepette követett el” - hangsúlyozta a tárcavezető a Twitteren.

Az úgyszintén Luhanszk megyei Scsasztya település vezetése az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint arról számolt be, hogy a nap folyamán két környező falut lőttek szakadár oldalról, a két településen megszakadt az áramellátás. Egy másik településen, a Popaszna közelében fekvő Vrubivkában lövedékek csapódtak be egy iskolába és lakóházakba, továbbá eltört egy nagy nyomású gázvezeték.

A parancsnokság később kiadott közleményében arról számolt be, hogy jelentősen megnőtt a támadások száma a Donyec-medencei frontvonalon: az „orosz megszálló erők” éjfél óta 29-szer sértették meg a tűzszünetet, nagyrészt a minszki megállapodásokban tiltott nehéztüzérség bevetésével. A támadásokban egy katona sérült meg.

Sztanicja Luhanszka kulcsfontosságú település, ott van az egyetlen átkelőhely Luhanszk megyében a szakadár és az ukrán ellenőrzésű területek között. 2019 nyarán csapatszétválasztást hajtottak végre a településnél a szemben álló felek - azaz egy-egy kilométerre vonták vissza csapataikat és fegyverzetüket -, ennek köszönhetően Kijevnek sikerült helyreállítania azt a gyalogoshidat, amely az egyetlen átkelési lehetőség a polgári lakosság számára a szakadár területről.

A Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok azzal vádolták csütörtökön a kijevi kormánycsapatokat, hogy az elmúlt 24 órában négyszer nyitottak tüzet a területükre.

Az egyik szemtanú a Reuters globális hírügynökségnek elmondta, hogy tüzérségi lövéseket hallottak csütörtökön a donyecki repülőtér és a Donyeck megyei Elenovka falu közelében, két olyan kelet-ukrajnai területen, amelyet a szakadárok ellenőriznek.

A lövésekről szóló csütörtöki állítások az önhatalmúlag kikiáltott „Luhanszki Népköztársaság” képviselői által kiadott nyilatkozatban szerepeltek. Ebben azt közölték, hogy az ukrán kormányerők csütörtökön négy különböző incidensben aknavetőket, gránátvetőket és géppuskát vetettek be.

„Ukrajna fegyveres erői durván megsértették a tűzszüneti rendszert, nehézfegyvereket használtak, amelyeket a minszki megállapodások értelmében vissza kellett volna vonniuk” - fogalmaztak a közleményben.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői csütörtökön több tüzérségi lövést is észleltek az oroszok által támogatott lázadók és a kormányerők közötti kapcsolatvonal mentén Kelet-Ukrajnában - közölte egy diplomáciai forrás a Reutersszel.

A szakadárok szerint a kijevi erők aknavetőkkel lőtték területüket.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön ismét kijelentette, hogy kész atomfegyvereket befogadni országa területére, ha Minszket a nyugati országok részéről fenyegetés éri.

A Minszktől délre fekvő Aszipovicsi településen lévő katonai támaszpontra látogatva, ahol a Szövetségi Eltökéltség-2022 kódnevű közös fehérorosz-orosz hadgyakorlat zajlik, Lukasenka újságírók előtt kijelentette, hogy szükség esetén nemcsak atomfegyvereket vonultatnak fel az ország területén, de nukleáris szuperfegyvereket is, hogy megvédelmezzék a területüket.

Erre akkor kerülhetne sor, ha Fehéroroszország „riválisai és ellenlábasai” „ostoba intézkedéseket” hoznának - jelentette ki. Minszk a nyugati országok és Moszkva között az ukrajnai helyzet miatt kialakult válságban Oroszország szoros szövetségese.

Lukasenka kijelentette, hogy Fehéroroszország Minszktől keletre vagy délre orosz Sz-400 típusú légvédelmi rakétarendszert telepíthet, „utána majd meglátjuk, mi történik Kijevben, Varsóban és így tovább”.

Hozzátette, hogy a volt szovjet köztársasában jelenlegi is van Sz-400-as rakétarendszer, amelynek a kezelését most tanulják a fehérorosz katonák, de szükség esetén „még párat beszereznek”.

A fehérorosz elnök kijelentette, hogy a hadgyakorlat után az orosz lőszer egy része Fehéroroszországban maradhat, és „vagy vásárolnak, vagy ajándékba kapnak” Iszkander típusú rakétákat, de „nem csak azt”.

Azt is kijelentette, hogy nincs szükség állandó orosz támaszpontokra fehérorosz területen, mert vészhelyzet esetén az orosz hadsereg bevonul a szomszédos országba. Oktatóközpontokat azonban létrehoznak, ahol a fehérorosz fegyveres erők elsajátíthatják a modern orosz technika, így az Iszkander rakéták kezelését.

Lukasenka a BelTA fehérorosz állami hírügynökség jelentése szerint közölte, hogy pénteken Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyal a hadgyakorlat további szakaszairól. Mint mondta, a két elnök pénteken dönt a fehéroroszországi hadgyakorlaton részt vevő orosz katonák kivonásáról.
A hadgyakorlat február 20-ig tart.

Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter szerdán kijelentette, hogy a hadgyakorlat után sem orosz katonák, sem orosz fegyverzet nem marad Fehéroroszországban.