Lavrov: Érthetetlen az Ukrajna körül folytatódó nyugati hisztéria

Az orosz diplomácia vezetője szerint a Nyugat részéről elhangzó, az orosz csapatoknak az ukrán határtól történő visszavonását sürgető bejelentések „a jólneveltség elemi hiányát” demonstrálják.

„Bármit tegyünk is a saját területünkön, a Nyugat feljogosítva érzi magát arra, hogy megmondja, mit tegyünk. Ez a jólneveltség elemi hiánya” - mondta.

Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter megerősítette, hogy az orosz-fehérorosz közös hadgyakorlat befejezése, február 20. után egyetlen orosz katona és orosz hadfelszerelés sem marad Fehéroroszország területén.

A tárcavezető a minszki sajtóértekezletén emlékeztetett: egybehangzóan így nyilatkozott korábban a fehérorosz védelmi minisztérium, Aljakszandr Lukasenka elnök, valamint az ország képviselői is az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) különböző rendezvényein.

A közös hadgyakorlatot előre eltervezték, célja az orosz-fehérorosz államszövetség erői és eszközei harckészültségének ellenőrzése. Teljesen indokolt, hogy a hadgyakorlatot Fehéroroszország területén tartják - jelentette ki.

Mint mondta, tapasztalják, hogy a NATO milyen tevékenységet folytat Fehéroroszország nyugati határainál és Ukrajnában. „Ez (a hadgyakorlat) pedig válasz a nyugati partnereink tevékenységére” - hangoztatta a külügyminiszter.

A két állam hatóságainak tájékoztatása szerint a Szövetségesi Eltökéltség-2022 kódnevű fehéroroszországi katonai manőver február 10. és 20. között zajlik. Célja külső agresszió visszaszorításának és visszaverésének, továbbá a terrorizmus elleni küzdelemnek a gyakorlása a Szövetségi Állam érdekei védelmének szolgálatában. A műveleteket Fehéroroszország különböző katonai gyakorlóterein és repülőterein folytatják.

Ha Oroszország agresszióhoz folyamodik, Európa gyorsan és erőteljesen fog fellépni - jelentette ki Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke szerdán, az Európai Parlament plenáris ülésén.

Az elnök az ukrán-orosz konfliktusról, az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatokról, az európai biztonságról szóló vitában elmondta: „válaszlépéseink nem csak a vagyon befagyasztásáról és orosz személyek utazási tilalmáról szólnak, hiszen Oroszország stratégiai érdeke az, hogy diverzifikálja egyoldalú gazdaságát és felszámolja jelenlegi hiányosságait, de ehhez olyan technológiákra van szükségük, amelyekben mi globálisan vezető szerepet játszunk”. Majd hozzátette: „így ebben a tekintetben Oroszország teljesen tőlünk függ”.

Az Európai Bizottság elnöke felhívta a figyelmet: az Európai Unió felkészült arra az esetre is, ha az orosz vezetés úgy dönt, hogy az energiaellátást fegyverként használja. „Jelenleg számos olyan országgal folytatunk tárgyalásokat, amelyek készek arra, hogy fokozzák az EU-ba irányuló cseppfolyósított földgáz-exportjukat. Ennek eredményeként januárban rekordmennyiségű cseppfolyósított földgázt szállítottunk be - több mint 10 milliárd köbméter cseppfolyósított földgázt” - tette hozzá.

„Modelljeink azt mutatják, hogy ezen a télen biztonságban vagyunk a gázellátás szempontjából, de diverzifikálnunk kell az energiaforrásainkat, hogy megszabaduljunk függőségünktől az orosz gáztól. Nagymértékben be kell fektetnünk a megújuló energiaforrásokba is” - jelentette ki.

Von der Leyen szerint Oroszország kedden „ellentmondásos” jeleket küldött: egyrészt a hatóságok bejelentették az orosz csapatok egy részének visszavonását, másrészt a Duma (az orosz parlament alsóháza) megszavazta Donyeck és Luhanszk független köztársaságként történő hivatalos elismerését. „A csapatok visszavonásáról szóló hírek ellenére a NATO még nem látta az orosz csapatcsökkentés jeleit” - hívta fel a figyelmet.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke felszólalásában felhívta a figyelmet, hogy az orosz vezetés 2014-óta folyamatosan ássa alá az ukrán nemzeti szuverenitást, főként az ország keleti részén, és most jelentős katonai erőt használ az ország körbekerítésére. Mint mondta, Moszkva jelzéseket küldött az utóbbi napokban, miszerint nyitott lenne a párbeszédre, de az Európai Uniónak erősebb, határozottabb elköteleződésre van szüksége az orosz vezetés részéről.

Michel azt hangoztatta, hogy a 27 uniós tagállamnak szilárd szankciós keretet kell előkészítenie, amennyiben Oroszország „az agressziót választja”. Közölte továbbá, hogy az Európai Unió kész 1,2 milliárd euró makrogazdasági támogatást nyújtani Ukrajnának, és kilátásba helyezte donorkonferencia megszervezését is.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az EU kész folytatni a diplomáciai tárgyalásokat, és kész cselekedni, hogy megoldást találjon „a legsúlyosabb válságra a hidegháború óta”.

Mint mondta: a héten bíztató jelek érkeztek Moszkvából a csapatkivonásokra vonatkozóan, de ő is aggasztónak nevezte az a fordulatot, hogy az orosz Duma megszavazta Donyeck és Luhanszk független köztársaságként történő hivatalos elismerését. „Hogy mi várható, nem tudjuk, ezt senki sem tudja” - fogalmazott Borrell.

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő felszólalásában elmondta: „Ukrajna fontos stratégiai partnere és közvetlen szomszédja az EU-nak, biztonságuk összefügg”. Ezért erős aggodalomra ad okot, az ukrán-orosz határnál kialakult instabil helyzet - tette hozzá.

„Magyarország a helyzet megoldását a diplomáciai rendezésben látja, ezért jégtörő szerepet vállalt a párbeszéd megteremtése és a háború elkerülése érdekében” - hangsúlyozta a fideszes politikus.

Bocskor Andrea felhívta a figyelmet, hogy a békés megoldás az egyetlen helyes út, a minszki megállapodás végrehajtásnak nincs alternatívája. „Kerülni kell a pánikkeltést, és a diplomaták kimenekítése sem jó üzenet” - tette hozzá.

Szerda délután az EP elnöke és a képviselőcsoportok vezetői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elítélték az ukrán határ közelében zajló orosz katonai haderőösszevonást és Ukrajna Oroszország általi fenyegetését.

„Az orosz katonai hadtestek megerősödése az ukrán határon, Fehéroroszországban, az illegálisan elcsatolt Krímben, a Fekete-tengeren, valamint az EU által el nem ismert donyecki és luhanszki szakadár területeken közvetlen fenyegetést jelent Ukrajna biztonságára, ami ellentmond a nemzetközi jog alapelveinek” - emelték ki a vezetők nyilatkozatukban.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy határozottan támogatnak mindenfajta válaszlépést abban az esetben, ha Oroszország továbbra sem tartja be nemzetközi kötelezettségvállalásait és támadást indít Ukrajna ellen.

A vezetők felhívták a tagállami kormányokat tömörítő Tanács figyelmét, hogy mihamarább fogadjon el szigorú gazdasági és pénzügyi szankciókat az orosz vezetés ellen.

„A szankcióknak magukban kell foglalniuk Oroszország kizárását a nemzetközi SWIFT-rendszerből, az orosz elnökhöz közel álló személyekkel és családtagjaikkal szembeni egyéni korlátozó intézkedéseket, amelyek vagyonbefagyasztást és az EU-ba való beutazási tilalmat vonnak maguk után”-taglalta a nyilatkozat.

A NATO helyzetértékelési rendszerében problémák léphettek fel, ha a szövetség nem észleli az orosz csapatok visszatérését az állomáshelyükre - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak szerdán.

Az orosz védelmi minisztérium kedden jelentette be, hogy megkezdték a felkészülést az állomáshelyükre történő visszatérésre az orosz déli és nyugati katonai körzet azon csapatai, amelyek részvétele véget ért az Oroszország területén zajló hadgyakorlaton. A tárca szerdán azt közölte, hogy a déli katonai körzet erőit kivonták a Krímből.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ezzel szemben szerdán azt mondta, hogy a szövetség ez idáig nem tapasztalta a feszültség csökkenését Ukrajna környékén, sőt, szavai szerint úgy tűnik, hogy Oroszország folytatja a katonai tevékenységet, erősíti jelenlétét az Ukrajnával közös határán. Az elmúlt hetekben több NATO-tagállam azzal vádolta Moszkvát, hogy az Ukrajna elleni invázió céljából vont össze erőket az ukrán határ közelében, amit az orosz fél hisztériakeltésnek minősített.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Moszkvában „mély értetlenséget” váltott ki az Ukrajna körül megkezdett orosz csapatvisszavonás ellenére is folytatódó nyugati „hisztéria”.

„Bármit tegyünk is a saját területünkön, a Nyugat feljogosítva érzi magát arra, hogy megmondja, mit tegyünk. Ez a jólneveltség elemi hiánya” - mondta az orosz diplomácia vezetője, a Nyugat részéről elhangzó, az orosz csapatoknak az ukrán határtól történő visszavonását sürgető bejelentések.

Miután szerda reggelig nem igazolódott be az az amerikai és a brit sajtóban megszellőztetett, a Politico által Joe Biden amerikai elnöknek tulajdonított várakozás, miszerint Oroszország február 16-ra virradóra le fogja rohanni Ukrajnát, Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Telegram-bejegyzésben arra kérte a Bloomberg hírügynökséget, valamint a The New York Times című amerikai és a The Sun című brit napilapot, hogy közölje le az Ukrajna ellen ebben az évben esedékes orosz inváziók naptárát.

„Szeretném megtervezni a szabadságomat” - hangzott Zaharova indoklása.

A külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Moszkva többé nem fog komoly jelentőséget tulajdonítani a norvég jegybank élére távozó NATO-főtitkár nyilatkozatainak. Hangot adott álláspontjának, miszerint Liz Truss brit külügyminiszternek „bocsánatot kell kérnie” az orosz, az ukrán és a brit néptől, valamint a rá hivatkozó sajtótól az általa az Ukrajna elleni orosz agresszióról szóló „hazugság” terjesztéséért. Zaharova szerint Truss a Moszkva elleni „dezinformációs kampány arca lett”.

Peszkov kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Kreml nem igazította munkarendjét a szerdai támadásról szóló hírekhez. Közölte, hogy az éjszaka folyamán az orosz elnöki hivatal részéről nem történt nemzetközi kapcsolatfelvétel.

A szóvivő szerint Biden elnök keddi, az oroszokhoz intézett üzenete, amelyben kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem tekinti őket ellenségnek, imponálóbb lett volna, ha nem tartalmazott volna fenyegetéseket. Hozzátette: nagyszerű lenne, ha Biden az ukránokhoz is üzenettel fordulna, azt kérve, hogy többé ne lőjenek egymásra. Peszkov szerint Putyin nem kíván üzenetet intézni az amerikai néphez.

Peszkov szerint ugyanakkor a Kreml pozitívan értékeli, hogy Biden kinyilvánította készségét a komoly tárgyalások megkezdésére. Hozzátette: Moszkva számára fontos, hogy az orosz garanciaigényekre adott nyugati válaszban fellelhető „racionális magvakról” az Oroszország számára prioritást jelentő témákkal együtt tárgyaljanak.

Kifejezte reményét, hogy a tárgyalási folyamat megkezdődik. Lavrov az orosz garanciaigényekre válaszul a Nyugat által sajátként előterjesztett nyugati tárgyalási javaslatokról azt mondta, hogy azok voltaképpen korábbi orosz indítványok, amelyeket az ellenoldal eddig elutasított.

Peszkov elmondta, hogy Putyinnak „nagyon ellentmondásos” véleménye alakult ki azzal kapcsolatban, hogy Kijev kész-e végrehajtani a minszki megállapodásokból rá háruló feladatokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna „veszélyes csapatösszpontosítást” hajtott végre a Donyec-medence térségében és továbbra is „nagy a valószínűsége” annak, hogy megkísérli ismét erőszakkal rendezni a konfliktust.

A szóvivő azt állította, hogy Oroszországnak nem volt köze az Ukrajna ellen kedden végrehajtott kibertámadáshoz.

Zaharova egyébként azt is hangoztatta, hogy az Egyesült Államok célja az európai gázpiac elhódítása Oroszországtól, ezért áll érdekében Ukrajna sok éve tartó destabilizálása.