Külföld
Tiétek a szolidaritás, miénk a gáz
Az ukrán elnököt egyre kevesebben tartják vezetésre alkalmasnak, csökkent a népszerűsége
Olaf Scholz német kancellár egynapos látogatását tett hétfőn Kijevben, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott megbeszélést. Az ezt követő sajtótájékoztatón a német kancellár kijelentette, szolidaritását jött kifejezni Kijevnek az orosz támadás veszélyének közepette. Úgy fogalmazott, a németeket lenyűgözi az ukrajnai demokratikus mozgalom, és támogatja azt az európai utat, amelyen 2014 óta jár. Scholz rámutatott arra is, hogy Németország komoly pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának, hogy ellenállóbbá tegye a külföldi befolyásokkal szemben.
A találkozó előtt Ukrajna megerősítette a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékát, ezeket abszolút prioritásként emelve ki. Erre azért volt szükség, mivel Ukrajna egyesült királyságbeli nagykövete korábban kijelentette, hogy országa hajlandó lehet lemondani a NATO-csatlakozásról a háború elhárítása érdekében. Ezt Volodimir Zelenszkij szóvivője visszautasította.
Az ukrán elnök a sajtókonferencián nyilatkozott az Északi Áramlat–2 gázvezetékről is. Úgy fogalmazott, a német fél és hazája közt vannak bizonyos ellentétek e kérdéssel kapcsolatban. Volodimir Zelenszkij a gázvezetéket geopolitikai fegyvernek nevezte. Az erős kijelentések ellenére egy, a napokban nyilvánosságra hozott felmérés szerint alaposan megcsappant az ukrán elnök népszerűsége.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által január végén végzett közvélemény-kutatás szerint az ukránok kevesebb mint 23 százaléka szavazna rá. A megkérdezettek többsége nem nagyon bízik abban, hogy Zelenszkij képes biztosítani az ország stabilitását. A kelet-ukrajnai szakadárokkal folytatódó konfliktus azonban nem egyedüli oka az elnök népszerűségvesztésének. Az ukránok a szemére vetik a korrupció folytatódását, az életszínvonal romlását is. A következő ukrajnai parlamenti választás 2023-ban esedékes, és valamennyi közvélemény-kutatás szerint Zelenszkij pártja, a Nép szolgája nevű kormánypárt elveszíti a többségét a törvényhozásban.
Az ukrán elnök vasárnap egy 51 percig tartó beszélgetést is folytatott Joe Bidennel, amelynek során az amerikai elnök kifejtette, hogy az Egyesült Államok szövetségeseivel és partnereivel együtt gyorsan és határozottan reagál minden további, Ukrajna elleni orosz agresszióra. A két vezető egyetértett abban, hogy a diplomácia és az elrettentés a megfelelő válasz Oroszország katonai lépéseire.
Washington véget nem érő szócsépléssel próbálja meghiúsítani Moszkva biztonsági kezdeményezéseit – jelentette ki hétfőn Sztanyiszlav Gadzsimagomedov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők vezérkara fő operatív igazgatóságának helyettes vezetője. A tábornok úgy vélekedett, hogy az amerikaiak – az orosz kezdeményezések „szétbeszélésének” ismert forgatókönyvét alkalmazva – számukra nem elsőrendű fontosságú kérdésekben hosszadalmas tárgyalásokba igyekeznek rángatni Oroszországot az orosz–amerikai stratégiai párbeszéd keretében. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok saját értékrendszere alapján továbbra is támogatni fogja a NATO nyitott ajtók politikáját, megvédi továbbá azt a megközelítést, hogy minden államnak alapvető joga szabadon megválasztani biztonságának módozatait – fejtette ki Gadzsimagomedov.
Háborúhoz vezethet a feszültségkeltés
A növekvő feszültség elsődleges forrásai továbbra is a nyugati sajtó, illetve egyes állami vezetők – mutatott rá lapunknak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója. „Az amerikaiak határozott kijelentései, miszerint már a héten megindulhat az orosz invázió Ukrajna ellen, nemzetközi diplomáciai láncreakciót váltottak ki, és újabb súlyos csapást jelentettek az ukrán gazdaságnak” – mutatott rá.
A kutató szerint előrelépést jelentene, ha az ukrán elnök betartná a német kancellárnak tett ígéretét, miszerint törvényjavaslatokat fogalmaznak meg a Donbasz különleges státuszával és az ott tartandó választásokkal kapcsolatban. A kevésbé biztató jelek közé tartozik viszont, hogy az orosz Állami Dumában tárgyalhatnak arról a két beadványról, amelyek a kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságok” elismerését kérnék Vlagyimir Putyintól.
A szakadárok függetlenségének elismerése a minszki békefolyamat végleges kudarcát jelentené, és növelné annak esélyét, hogy a konfliktus közvetlen és kiterjedt orosz–ukrán háborúvá alakuljon át. Az elismerés lehetőségét vélhetően a tárgyalások kudarca esetére tartja fenn Moszkva, ám ez is jelzi, a status quóhoz való visszatérés már lehetetlen.
(ŐM)
Röviden
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn telefonon egyeztetett Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével az orosz–ukrán határon kialakult válsághelyzetről. A két vezető megállapította, hogy a helyzet romlik, ugyanakkor egyetértettek abban, hogy folytatni kell a diplomáciai erőfeszítéseket a konfliktus békés megoldása érdekében.
Elkészítette az orosz diplomáciai tárca a viszonválaszt Washingtonnak és a NATO-nak az orosz biztonsági garanciaigényekre adott reagálásokra – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Lavrov szerint a biztonság oszthatatlansága elvének értelmezésére vonatkozó orosz kérésre beérkezett válaszok elégtelenek voltak.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn kanadai hivatali partnerével, Melanie Jolyval egyeztetett telefonon a kelet-európai helyzetről. A felek megállapodtak abban, hogy ha úgy alakulnának a folyamatok, akkor Magyarország készen áll az Ukrajna területén tartózkodó kanadai állampolgárok fogadására.
(DD)
