Moszkva megkezdte az orosz erők visszatérésének előkészítését

Az első vasúti szerelvények és teherautó-konvojok még kedden elindulnak a helyőrségek felé. A bejelentésre a rubel árfolyama erősödni kezdett.

Az elmúlt hetekben több NATO-ország azzal vádolta Moszkvát, hogy az Ukrajna elleni invázió céljából vont össze erőket az ukrán határ közelében, amit az orosz fél valótlan állításnak mintősített.

Konasenkov azt is közölte, hogy a Fehéroroszországban a Szövetséges Eltökéltség - 2022 kódnevű hadgyakorlat utolsó szakaszában, február 19-én, a Minszkben akkreditált katonai attasék megfigyelőként vehetnek majd részt Obuz-Lesznyevszkij lőterén.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden fogadta lengyel hivatali partnerét, Zbigniew Raut, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöksége nevében érkezett Moszkvába. Lengyel külügyminiszter egy évtizede nem járt az orosz fővárosban.

A felek kifejezték szándékukat, hogy pozitív elmozdulást érjenek el az EBESZ napirendjén szereplő ügyekben. Az európai szervezet ukrajnai különleges megfigyelő missziója jelentések szerint jelentősen csökkentette tevékenységét a Donyec-medencében.

Lavrov a tárgyalás nyilvános szakaszában megjegyezte, hogy az elmúlt években túl sok olyan probléma halmozódott fel, amely aláássa az EBESZ működését és eredeti célkitűzéseit. Rámutatott, hogy a szervezet tagállamai között példátlan bizalmatlanság alakult ki. Rau a moszkvai találkozót különösen fontosnak nevezte az EBESZ térségében kialakult feszült helyzet fényében, és kifejezte reményét, hogy a kérdés megvitatása „a kölcsönös tisztelet és egyetértés szellemében diplomáciai megoldásokhoz vezet”.

 Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter bizonyítékokat szeretne látni arra, hogy Oroszország visszavonta csapatainak egy részét Ukrajna határának közeléből, mert szerinte csakis ezután lehet a feszültség enyhüléséről beszélni.

Az ukrán diplomácia vezetője erről kedden, kijevi sajtótájékoztatóján beszélt. „Oroszország részéről folyamatosan elhangzanak különböző kijelentések, így már van egy szabályunk: elhisszük, ha látjuk” - fogalmazott a miniszter.

Kuleba reagált arra is, hogy az orosz parlament alsóházában egyes képviselők kezdeményezték az önhatalmúlag kikiáltott kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságok” Ukrajnától való függetlenségének elismerését. A külügyminiszter hangsúlyozta: amennyiben Moszkva emellett dönt, Oroszország „de facto és de jure” kilép a minszki megállapodásokból, és viselnie kell ennek minden következményét. „Erre az álláspontra már figyelmeztettük partnereinket” - tette hozzá a miniszter.  

Eközben Petr Fiala cseh kormányfő kijelentette: Csehország készen áll esetleges ukrán menekültek befogadására, ha kiéleződne Kijev konfliktusa Oroszországgal. A miniszterelnök a nemzetbiztonsági tanács hétfő esti rendkívüli ülése után nyilatkozott Prágában, ahol elmondta: az ország felkészült a „különböző számú esetleges ukrán menekült befogadására”.

Csehország ugyanakkor kész segítséget nyújtani Szlovákiának is, és szükség esetén azonnal rendőri alakulatot küldhet a szomszédos országba, amely segítene a szlovák-ukrán határ felügyeletében és védelmében. Hasonló cseh rendőri egységek már Magyarországon és Észak-Macedóniában is segédkeznek a határvédelemben.
A kijevi cseh nagykövetséget és a lembergi konzulátust egyelőre nem zárják be. A cseh diplomaták családtagjai viszont már elhagyták Kijevet. Az ukrán fővárosban több mint húsz, a konzulátuson pedig mintegy harminc ember maradt dolgozni.
A Cseh Légitársaság (CSA) szintén közölte, hogy egyelőre nem állítja le kijevi járatait, de figyelemmel kíséri a helyzetet.

A prágai külügyminisztérium már korábban felszólította a cseh állampolgárokat, hogy csak a legszükségesebb esetekben utazzanak Ukrajnába, és kerüljék el az ország keleti régióit.

Románia is felkészült arra, hogy fegyveres konfliktus esetén Ukrajna felől ellenőrizetlen menekültáradat érkezhet az országba - közölte Lucian Bode belügyminiszter, aki tudatta: a kedden véglegesítendő cselekvési terv a menekültek lehetséges érkezési útvonalainak feltérképezésére, ideiglenes befogadótáborok kialakítására és elektromos energiával történő ellátásukra, valamint a menekültek egészségügyi gondozásának biztosítására is kiterjed.

Az ukrán határ menti romániai megyékben leltárba vették a célnak megfelelő épületeket - sportcsarnokokat, kollégiumokat, panziókat és szállodákat -, valamint azokat a helyszíneket, ahol ideiglenes táborokat alakíthatnak ki. A menekültek jogállását tanúsító iratokat a belügyi alkalmazottak, elsősorban a bevándorlási hivatal (IGI) dolgozói fogják kiállítani - magyarázta a miniszter.

Bode nem adott pontos választ arra a kérdésre, hogy Románia hány menekültet tudna befogadni, csak annyit mondott: felmérték, jelenleg hány szálláshelyet tudnak biztosítani épületekben és ideiglenes táborokban, ugyanakkor, mint mondta, Románia felkészült arra, hogy megfelelő választ adjon bármilyen válságra.

Az Oroszország nyugati részén gyakorlatozó orosz csapatok egy részének tervszerű visszavonása nem a nyugati „hisztériára” adott válasz - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Moszkvában.

„Ami az Oroszország által folytatott hadgyakorlatokat illeti, szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy ezek a saját területünkön, a saját terveink szerint zajlanak, és úgy kezdődnek, zajlanak és fejeződnek be, ahogy betervezték őket” - nyilatkozott Lavrov.

„Erről már sokat beszéltünk az ország nyugati részén zajló gyakorlatokat, valamint a távol-keleti hasonló rendezvényeket vagy a közös orosz-fehérorosz gyakorlatokat illetően, amelyek egyaránt szigorúan az előre egyeztetett menetrend szerint zajlanak. Ezt (a részleges csapatvisszavonást) attól függetlenül hajtjuk végre, hogy mások mit gondolnak, hogy ki hogyan hisztériázik, és ki hogyan kezd valódi - nem félek ettől a szótól - információs terrorizmusba. A karaván halad” - mondta Lavrov azokra a kijelentésekre válaszolva, amelyek szerint Oroszország Ukrajna inváziójára készül.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kedden délelőtt jelentette be, hogy az orosz déli és nyugati katonai körzet azon csapatai, amelyek részvétele véget ért az ukrán határ közelében - de Oroszország területén - zajló hadgyakorlaton, megkezdték a felkészülést a visszatérésre állomáshelyükre. Azt is közölte, hogy a Fehéroroszországban a Szövetséges Eltökéltség - 2022 kódnevű hadgyakorlat utolsó szakaszát a Minszkben akkreditált katonai attasék február 19-én megfigyelhetik Obuz-Lesznyevszkij lőterén.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az európai feszültség provokálását és szítását célzó példátlan propagandakampány részének nevezte, hogy Joe Biden amerikai elnök február 16-át nevezte meg az Ukrajna elleni állítólagos orosz támadás időpontjaként. Peszkov ugyanakkor nem zárta ki, hogy Ukrajna újabb kísérletet fog tenni a Donyec-medencei válság erővel történő megoldására.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Telegram-bejegyzésben sürgette, hogy a brit vezetés kérjen bocsánatot a brit alattvalóktól és a világ közvéleményétől a hivatalos tisztségviselői által az állítólagos készülő orosz támadásról hangoztatott „hazugságokért”.

Lavrov úgy vélekedett, hogy ha Ukrajna lemondana a NATO-tagságról, sokan megkönnyebbüléssel lélegeznének fel azok közül, akik tiszteséggel viszonyulnak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) dokumentumain lévő aláírásukhoz, és nem Európa megosztására törekednek. A miniszter azt állította, hogy a Nyugat a NATO- és az EU-tagság „ráerőltetésével” Ukrajnára és Georgiára el akarja őket fordítani Oroszországtól, és külső irányítás alá próbálja helyezni őket.

Az orosz diplomácia vezetője erről azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet lengyel hivatali partnerével, Zbigniew Rauval tartott, aki az EBESZ soros elnökeként érkezett Moszkvába. Előtte lengyel diplomáciai tárcavezető csaknem tíz évig nem járt az orosz fővárosban.

Rau azt mondta, hogy az EBESZ új párbeszédet akar az európai biztonságról Oroszországgal a konfrontáció csökkentése és a biztonság erősítése érdekében. Közölte, hogy vendéglátójával megvitatta az ukrajnai helyzetet. Hangot adott álláspontjának, miszerint az orosz csapatösszevonás „mély válságba” taszította Európát, és hangsúlyozta a feszültség csökkentésének fontosságát, amiben, mint mondta, az EBESZ kész szerepet játszani.

Rau kijelentette: a Lavrovval folytatott tárgyalás arról győzte meg, hogy tárgyalások révén meg lehet oldani a válságot, a nemzetközi feszültség dacára is.

Lavrov a sajtótájékoztatón pozitívan értékelte az Egyesült Államok és a NATO, több, az orosz garanciaigényekre adott válaszát, olyan ügyekben, amelyek megvitatásától a másik fél korábban elzárkózott. Bejelentette, hogy Moszkva hamarosan nyilvánosságra hozza az ezekre adott viszontválaszát, amely az orosz álláspont oszthatatlanságából indul ki.

Úgy vélekedett, hogy az európai feszültségcsökkentés akkor válhat majd hatékonnyá, ha jogi alapot teremtenek a számára, mindenekelőtt az oszthatatlan biztonság elvének értelmezése szempontjából.

Az orosz parlament alsóháza kedden határozatban javasolta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy ismerje el a két délkelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságot”. A kommunista frakció indítványára elfogadott határozatot 351 szavazattal fogadták el, 16 ellenében. Egy másik, a kormányzó Egységes Oroszország párt által benyújtott indítványt, amely szerint a határozat szövegét előzetesen konzultációra kellene elküldeni a külügyminisztériumba, a ház elvetette. A Kreml szóvivője közölte, hogy hivatalos döntés egyelőre nem született a két szakadár köztársaság orosz elismeréséről.

A NATO nem látja semmi nyomát az Ukrajna környékén végzett orosz csapatösszevonás okozta feszültség csökkenésének - jelentette ki a NATO főtitkára kedden Brüsszelben.

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek szerdán kezdődő kétnapos tanácskozása előtt az elmúlt évtizedek legkomolyabb biztonsági válságának nevezte az orosz-ukrán határon kialakult feszültséget, és hangsúlyozta: Oroszország olyan mértékben vont össze erőket az ukrán határon, amilyenre a hidegháború óta nem volt példa.

„Minden készen áll az orosz támadás megindítására Ukrajna ellen” - fogalmazott.

Szavai szerint a NATO-nak látnia kell a csapatok és a fegyverek „jelentős és tartós kivonását” a térségből ahhoz, hogy azt komoly deeszkalációnak tudja be. Megjegyezte: a csapatokat Oroszország gyorsan oda-vissza mozgathatja. Kiemelte azonban: Moszkvának még van ideje arra, hogy kivonja csapatait az ukrán határ közeléből, hogy felhagyjon a háborúra történő felkészüléssel és megkezdje a békés megoldás előkészítését. Stoltenberg hangsúlyozta: vannak jelek Moszkva részéről, ezek szerint a diplomáciai erőfeszítéseket folytatni kell, és „helyet adnak némi óvatos optimizmusnak” is.

A NATO-főtitkár szerint a szövetségesek készen állnak a párbeszéd folytatására Moszkvával az európai biztonságot érintő kérdésekről, valamint az átláthatóságról és a fegyverzet-ellenőrzésről. A NATO kész az orosz aggályok meghallgatására, arra, hogy megossza saját aggályait és közös megoldásokat keressen - mondta. Kijelentette ugyanakkor: az Ukrajna elleni esetleges agressziónak „magas ára” lenne Oroszország számára. Reményét fejezte ki, hogy a január elején tartott NATO-Oroszország Tanács ülését újabb megbeszélések követik a közös bizalom és átláthatóság erősítésére. Hozzátette: a NATO továbbra is választ vár Moszkvától a szövetség biztonsági javaslataira.

A főtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a NATO nem köt az alapelveivel ellentétes kompromisszumot. Szavai szerint nincsenek „első, vagy másodosztályú” NATO-tagállamok, minden nemzet szabadon dönthet a biztonságáról. Emlékeztetett arra, hogy miután Oroszország katonai csapatmozgása Ukrajnával közös határának közelében továbbra is aggodalmat okoz, a NATO-tagországok készenlétbe helyezték erőiket.

Az elrettentés és a védelem fokozására január végén több hajóval és vadászgéppel erősítették meg a NATO kelet-európai szárnyát - közölte Jens Stoltenberg.