Külföld

„Putyin elnökön kívül senki nem tudja, hogy lehet-e háború”

A NATO-n kívüli országokra nem terjed ki a szövetség által a tagországoknak nyújtott kollektív biztonsági garancia - hangsúlyozta hétfőn megjelent cikkében James Heappey, a fegyveres erőkért felelős brit védelmi államtitkár.

„Putyin elnökön kívül senki nem tudja, hogy lehet-e háború”
Az orosz védelmi minisztérium által február 14-én közzétett képen a Balti-tenger melletti hadgyakorlatokon bevetett harckocsik láthatóak. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a hadgyakorlaton több mint 500 katona, valamint több mint 30 egység vett részt
Fotó: EyePress via AFP

Alar Karis, Észtország államfője a BBC közszolgálati médiatársaság hírtelevíziójának nyilatkozva kijelentette: sem Észtország, sem más NATO-tagország nem szembesül közvetlen katonai fenyegetéssel.

Hozzátette: jelenleg nincs semmiféle kezdeményezés NATO-haderő ukrajnai telepítésére.

Arra a kérdésre, hogy mennyire közeli lehet a háború kitörése Ukrajnában, illetve egyáltalán létezik-e ez a kockázat, Alar Karis úgy válaszolt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökön kívül ezt senki nem tudja. A helyzet kétségtelenül súlyos, de rengeteg a találgatás - fogalmazott az észt elnök a hétfői BBC-interjúban.

Vadim Prisztajko, Ukrajna londoni nagykövete ugyancsak a BBC televíziónak nyilatkozva hétfőn cáfolta, hogy Ukrajna újragondolná NATO-csatlakozási szándékát. Prisztajko nem sokkal korábban a BBC rádiónak azt mondta, hogy Kijev hajlandó „rugalmasságot” tanúsítani ebben a kérdésben.

A nagykövet azonban pár órával későbbi újabb nyilatkozatában úgy fogalmazott: Ukrajna kész számos engedményre a háború elkerülése végett, és erről folyamatosan tárgyal Moszkvával, ennek azonban semmi köze a NATO-tagsághoz, amelynek célja szerepel az ukrán alkotmányban.

Prisztajko hozzátette: Ukrajna nem NATO-tag, „és szerdáig nem is lesz az”.

A nagykövet ezzel azokra a meg nem erősített értesülésekre utalt, amelyek szerint az amerikai hírszerzési szolgálatok szerdára valószínűsítik az Ukrajna elleni orosz támadást.

James Heappey védelmi minisztériumi államtitkár a The Times című konzervatív brit napilap hétfői kiadásában megjelent írásában hangsúlyozza: nem könnyű feladat az Ukrajna elleni orosz agresszióra adandó nyugati válaszlépések „kalibrálása”.

Ukrajna nem tagja a NATO-nak, így nem részese annak a kollektív védelmi megállapodásnak, amely kötelezi a szövetséget Ukrajna szomszédjai, köztük Magyarország, Lengyelország, Románia vagy Szlovákia megvédésére - fogalmaz a brit védelmi államtitkár.

Heappey szerint nem lehet a jelenlegi helyzetre olyan diplomáciai megoldást alkalmazni, amely aláássa Ukrajna jogát annak eldöntésére, hogy szuverén országként milyen szövetséghez kíván csatlakozni.

Az államtitkár szerint azok a pénzügyi szankciók, amelyekkel Oroszország szembesülne az Ukrajna elleni invázió esetén, nem néhány hétig, hanem évekig tartanának, Moszkva hatalmas árat fizetne a katonai akcióért és a nemzetközi közösség páriájává válna.

James Heappey hangsúlyozta azt is, hogy a berlini fal leomlása óta a NATO tevékenysége túlterjedt saját határain: a szövetség szerepet vállalt Afganisztánban és Irakban, részt vett a Balkán stabilizálásában Jugoszlávia felbomlása után.

Mindez azonban nagyon különbözik attól, hogy a NATO felajánlja kollektív biztonsági garanciáját olyan országnak, amely nem a szövetség tagja - fogalmaz cikkében a brit védelmi államtitkár.

James Heappey szerint ilyen felajánlás a szövetség szétforgácsolódásának „nagyon reális lehetőségével” járna, másrészt pontosan azt az ürügyet szolgáltatná, amelyre Vlagyimir Putyin orosz elnöknek szüksége van annak az érvelésének az alátámasztására, hogy ő csak az országának határát érő nyugati agresszióra válaszol.

„Az Ukrajna és Oroszország között az utóbbi napokban kialakult feszültségre tekintettel kérjük, hogy utazásuk szükségességét fontolják meg és lehetőség szerint halasszák későbbre” – ez a felhívás jelent meg még szombaton a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozó Konzuli Szolgálat honlapján.

Heappey hozzátette: a jelenlegi rendkívül ingatag helyzetben alapvető fontosságú a rosszul kiszámított lépések vagy az eszkaláció kockázatának minimalizálása, mivel katasztrofális következményei lennének, ha az Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy bármely más NATO-tagország „belesodródna” az ukrajnai fejleményekbe.

A mostani helyzet máris azzal fenyeget, hogy Európának az 1990-es évek közepén lezajlott balkáni háborúk óta nem tapasztalt humanitárius kihívással kell szembenéznie. Egyetlen elvétett lépés elég ahhoz, hogy a helyzet olyan súlyossá váljék, mint 1945 óra még soha - fogalmaz cikkében a brit védelmi minisztérium államtitkára.

A G7 kész újabb súlyos gazdasági szankciókkal sújtani Oroszországot

A világ legfejletteb iparosodott országait tömörítő G7-csoport kész újabb súlyos gazdasági szankciókat bevezetni Oroszország ellen, ha megtámadná Ukrajnát - jelentették be hétfőn közleményben az országcsoport pénzügyminiszterei.

A G7-országok pénzügyminiszterei szerint súlyos aggodalomra ad okot, hogy Oroszország haderőt vont össze az ukrán határ mentén, és ha ezt Ukrajna katonai megszállása követné, amitől a Nyugat tart, akkor annak „gyors, összehangolt és erőteljes” következménye lenne Oroszországra nézve.

„Készek vagyunk közösen gazdasági és pénzügyi büntetőintézkedéseket bevezetni, amelyeknek azután súlyos és azonnali következményei lennének az orosz gazdaságra nézve” - írták.

Amerikai tisztségviselők az elmúlt napokban azt mondták: hírszerzési értesüléseik azt sugallják, hogy Oroszország „bármelyik pillanatban” dönthet Ukrajna megszállásáról. Washington szerint az ukrán határ mentén felsorakozó orosz katonák száma eléri a 130 ezret.

Az Ukrajna iránt tanúsított szolidaritás jeleként a NATO megerősíti erőit a kelet-európai tagországokban - emlékeztetett a dpa német hírügynökség. Több nyugati ország pedig elkezdte kiüríteni ukrajnai diplomáciai képviseletét, s felszólította állampolgárait az ország elhagyására.

Oroszország visszautasítja - háborús uszításnak nevezi - a nyugati vádat, hogy meg akarná támadni Ukrajnát. Folynak tárgyalások a feszültség csökkentésére, de egyelőre eredménytelenül.

Moszkva: Washington „szócsépléssel” próbálja meghiúsítani Moszkva biztonsági kezdeményezéseit

Washington véget nem érő „szócsépléssel” próbálja meghiúsítani Moszkva biztonsági kezdeményezéseit - jelentette ki hétfőn Sztanyiszlav Gadzsimagomedov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők vezérkara fő operatív igazgatóságának helyettes vezetője.

A tábornok szerint az amerikaiak - az orosz kezdeményezések „szétbeszélésének” ismert forgatókönyvét alkalmazva - számukra nem elsőrendű fontosságú kérdésekben hosszadalmas tárgyalásokba igyekeznek rángatni Oroszországot az orosz-amerikai stratégiai stabilitási párbeszéd keretében vagy többoldalú fórumokon, például az Oroszország-NATO Tanácsban vagy az EBESZ-ben.

Hangsúlyozta: az orosz biztonsági igényekre adott amerikai válasz elemzése azt mutatja, hogy Washington nem kíván az orosz szerződéstervezet alapján tárgyalni. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok saját értékrendszere alapján továbbra is támogatni fogja a NATO nyitott ajtók politikáját, megvédi továbbá azt a megközelítést, hogy minden államnak alapvető joga szabadon megválasztani vagy megváltoztatni biztonságának módozatait, beleértve a szövetséges szerződéseket - fejtette ki Gadzsimagomedov.

Szólt arról is, hogy az Egyesült Államok 2028-ig közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákat telepít az ázsiai-csendes-óceáni térségbe Oroszország és Kína elrettentésére.

„Terveinek katonai támogatása érdekében a Fehér Ház 2028-ig közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákat kíván telepíteni az ázsiai-csendes-óceáni térségben” - mondta a vezérőrnagy. Hozzáfűzte: az Egyesült Államok 2022-ben több mint 7 milliárd dollárt különít el arra a regionális programra, amelynek célja Oroszország és Kína elrettentése.

A térségbeli kérdéseknél maradva emlékeztetett arra, hogy Japán továbbra is fenntartja igényét az Oroszországhoz tartozó Kuril-szigetekre, valamint nem kizárt a Koreai-félszigeten a konfliktus lehetősége, amelyben akár nukleáris fegyvereket is bevetnének.

Kapcsolódó írásaink