Külföld

Lavrov: Elkészült a Nyugatnak adandó viszontválasz biztonsági ügyekben

Elkészítette az orosz diplomáciai tárca a viszontválaszt Washingtonnak és a NATO-nak az orosz biztonsági garanciaigényekre adott reagálásokra - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn Moszkvában Vlagyimir Putyin elnöknek.

Lavrov: Elkészült a Nyugatnak adandó viszontválasz biztonsági ügyekben
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter
Fotó: AFP/Russian Foreign Ministry

Lavrov szerint a biztonság oszthatatlansága elvének értelmezésére vonatkozó orosz kérésre beérkezett válaszok „elégtelenek” voltak, és Moszkva a továbbiakban nem is fog törekedni arra, hogy a vonatkozó EBESZ-dokumentumok összes aláírójától nemzeti minőségében kérjen állásfoglalást.

„A miniszter kollégáim közül senki sem válaszolt a közvetlen megkeresésemre. Két kis papirost kaptunk: egyet (Jens) Stoltenberg tisztségviselőtől, a NATO főtitkárától, a másodikat pedig Borrell tisztségviselőtől, az európai külpolitikai szolgálat diplomáciájának vezetőjétől. Ezekben azt mondják: „ne aggódjanak, folytatni kell a párbeszédet, a lényeg az, hogy biztosítsák a feszültség csökkentését” Ukrajna körül” - mondta a tárcavezető.

Korábban Marija Zaharova külügyi szóvivő azt közölte, hogy Stoltenberg és Borrell nem is szerepelt a Lavrov kérését tartalmazó levél 37 címzettje között.

Az orosz külügyminiszter hétfőn azt is mondta Putyinnak, hogy Oroszország nem áll készen a vég nélküli tárgyalásokra az Egyesült Államokkal és a NATO-val a Moszkvát érintő kulcsfontosságú biztonsági kérdésekről, de van esély a megállapodásra.

A kijelentés nyomán a rubel árfolyama erősödésnek indult.

„Nem egyszer elmondtuk már, hogy figyelmeztetünk a végtelen beszélgetések tarthatatlanságára az olyan kérdésekről, amelyek ma követelnek megoldást, de mégis, valószínűleg, a külügyminisztérium vezetőjeként azt kell mondanom, hogy mindig van esély” - fogalmazott Lavrov.

„(A tárgyalások) természetesen nem folytatódhatnak a végtelenségig, de e szakaszban azt javasolnám, hogy folytassák és bővítsék ki őket” - tette hozzá.

Lavrov azt is elmondta, hogy az orosz garanciaigényekre adott válasz nem elégítheti ki Moszkvát. Közölte, hogy Washington nemet mondott a Moszkva által felvetett három kulcskérdésre, arra, hogy a NATO ne folytassa keleti terjeszkedését, ne telepítsen csapásmérő eszközöket az Oroszországgal szomszédos területekre, és hogy a szövetség katonai konfigurációja térjen vissza az 1997-es álláspontokhoz, amikor aláírták a NATO és Oroszország alapmegállapodását, amelyben a biztonság oszthatatlanságának célkitűzése első ízben került megfogalmazásra ebben a formában.

Fontosnak nevezte, hogy nemzetközi dokumentumokba foglalták: egyetlen ország, egyetlen országcsoport, egyetlen szervezet sem uralhatja az EBESZ térségét. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a NATO és „a helyét kereső Európai Unió” megpróbálja elérni, hogy ők határozzák meg a kontinens további fejlődését.

Megismételte, hogy az orosz felet elsősorban az amerikai válasz érdekli, mert mindenki számára világos, hogy a nyugati táborban ki játssza a főszerepet. Hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is igyekszik választ kapni nyugati partnereitől a Moszkva által a biztonsági garanciákkal kapcsolatban feltett kérdésekre, miközben más aspektusokban fejleszti a párbeszédet.

Az amerikaiak határozottan ellenzik, hogy az Egyesült Államok csapatokat küldjön Ukrajnába

Az amerikaiak különböző politikai eszközökkel támogatnák Ukrajnát, de határozottan ellenzik, hogy az Egyesült Államok csapatokat küldjön az országba, hogy az orosz katonák ellen harcoljanak - derült ki a YouGov nevű nemzetközi közvélemény-kutató cég vasárnap nyilvánosságra hozott felméréséből.

A megkérdezettek 55 százaléka kifejezetten rossz ötletnek tartaná mindezt, s a magukat republikánus szavazóknak tartó válaszadók 62 százaléka is hasonló véleményen van. A válaszadók mindössze 13 százaléka mondta azt, hogy jó ötletnek tartaná az amerikai katonai beavatkozást Ukrajnában.

A Joe Biden amerikai elnök vezette adminisztráció döntésével - miszerint az Egyesült Államok amerikai katonákat küldött NATO-szövetséges kelet-európai országokba - a magukat demokrata pártinak valló szavazók 52 százaléka egyetért, míg 15 százalékuk szerint ez rossz ötlet volt. A republikánus válaszadók 34 százaléka támogatja a döntést, 29 százalékuk viszont nem ért egyet vele.

A felmérés szerint az amerikaiak 33 százaléka támogatná, 34 százaléka viszont ellenezné azt a megoldást, hogy az Egyesült Államok olyan katonai csapatokat küldjön Ukrajnába, amelyek "csak segítenek, de nem harcolnak."

A közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy az amerikaiak kevés információval rendelkeznek Ukrajnáról. A megkérdezettek negyede arra sem tudott választ adni, hogy a kelet-európai ország szövetségese-e vagy ellensége az Egyesült Államoknak. A válaszadók több mint felének pedig semmilyen véleménye nem volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről.

Az intézet által megkérdezett amerikaiak úgy gondolják, hogy Oroszország nemcsak Ukrajnára, hanem az Egyesült Államokra is veszélyt jelent. A megkérdezettek több mint kétharmada szerint Moszkva fenyegetést jelent, egyharmaduk pedig úgy vélekedik, hogy Oroszország közvetlen és azonnali fenyegetést jelent Amerikára.

A felmérés kimutatta, hogy az amerikaiak helyesnek ítélik meg, hogy az Egyesült Államok része a NATO-nak. Mindössze 17 százalékuk gondolja azt, hogy Amerikának ki kellene lépnie a szövetségből. A megkérdezettek 44 százaléka szerint engedélyezni kellene, hogy Ukrajna csatlakozzék a NATO-hoz, míg 16 százalékuk nem ért egyet ezzel.

A válaszadók 46 százaléka szerint rossz, 12 százalékuk szerint viszont jó ötlet lenne megígérni Oroszországnak, hogy Ukrajna soha nem csatlakozhat a NATO-hoz, amennyiben ez megakadályozná Moszkvát, hogy megszállja a szomszédos országot.

Kapcsolódó írásaink