Külföld
Újabb nap, újabb lebukás
Az egyik legjelentősebb Soros-szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért is tisztában van azzal, hogy Magyarországon kifejezetten jó élni, bár a nyugati sajtó folyamatosan hazudik róla
Ismét egy újabb, a Soros-hálózatnak dolgozó munkatárs ismerte el, hogy Magyarországról elfogultan tudósítanak a nemzetközi sajtóban, írta Kovács Zoltán Nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az Abouthungary.hu oldalán megjelent írásában. A politikus arra reagált, hogy a Magyar Nemzet újabb részleteket hozott nyilvánosságra azokból a dokumentumokból, amelyekben maguk az érintettek mondják el, hogy a Soros György által is finanszírozott „civil” szervezetek miként festenek hamis képet Magyarországról a nemzetközi közvélemény előtt.
A legújabb videón Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogkért (TASZ) egyik projektvezetője beszélt többek között a nyugati sajtó hazánkkal szembeni előítéleteiről. Úgy fogalmazott, szerinte „a nyugati országoknak van egy nagyon furcsa narratívája vagy nézőpontja, ami alapján hajlamosak elhinni, hogy Magyarország egy nagyon szörnyű hely, ahol a demokrácia egy nem létező dolog. Mintha olyan lenne, mint Fehéroroszország, vagy valami ilyesmi.”
Asbóth kifejtette, szerinte annak ellenére, hogy a nyugati sajtó diktatúraként állítja be Magyarországot és Lengyelországot is, mindkét országban kifejezetten jó élni.
Azt is kiemelte, hogy a külföldi újságírók tájékozódni sem hajlandók a magyar viszonyokról. Asbóth Márton a felvételen arra kérdésre, miszerint „kimondható-e, hogy a nemzetközi sajtó némiképpen valótlan képet fest a magyar valóságról, mert nem rendelkezik megfelelő információkkal”, azt felelte, igen, ez történik.
Egy korábban nyilvánosságra hozott felvételen ugyanerről beszélt Andrej Nosko, a Nyílt Társdalom Alapítvány korábbi elnöke, aki szerint a nyugati újságírók köré-ben intellektuális lustaság uralkodik, és mivel nagyon kevesen tudnak magyarul, ezért könnyen félrevezethetők.
A fent említett jelenségre Kovács Zoltán egy jellegzetes példát mutatott be közösségi oldalán, ahol arról számolt be, hogy Natasha Devon liberális brit műsorvezető tényként jelentette ki a magyar gyermekvédelmi törvényt támadva, hogy Magyarországon a homoszexualitás illegális. Kovács Zoltán a posztjában erre úgy reagált, hogy ezzel szemben Magyarországon a nagykorúak – a jogszabályi keretek között – szabadon eldönthetik, hogy hogyan kívánnak élni. Úgy élnek, ahogy akarnak. Hogy milyen orientációjuk, életvezetésük és felfogásuk van, az csak és kizárólag rájuk tartozik.
Kovács Zoltán emlékeztetett, hogy az utóbbi időben rajtuk kívül az Index és a 24.hu korábbi újságírója, Kálmán Mátyás, valamint Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute munkatársa is lebuktatta a Magyarországot folyamatosan támadás alatt tartó nemzetközi hálózatot. Rohac elmondta, annak ellenére, hogy egyes országok – például Románia – sokkal korruptabbak, mint Magyarország, nem támadják őket, mivel hazánkkal ellentétben könnyebben irányíthatók Brüsszelből.
Kálmán a korábban nyilvánosságra hozott felvételen elmagyarázta, manipulálják vagy akár megvesztegetik a Magyarországról tudósítókat, akik sok esetben erősen torzítva írják meg a hazánkban történő eseményeket. Konkrét példaként a Soros György által finanszírozott Amnesty International nevű jogvédő szervezetet említette azon NGO-k között, amelyek egyre nagyobb mértékben akarják ellenőrzésük alá vonni az újságírókat.
Az arab médiát is befolyásolják a nyugati országok
A Magyarországról alkotott kép a nemzetközi sajtóban folyamatos változáson megy keresztül, legtöbbször a világban végbemenő meghatározó politikai folyamatokhoz való viszonyulás alakítja azokat. A Migrációkutató Intézet elemzésben olyan, az arab nyelvű médiában megjelenő írásokat gyűjtött össze, amelyek a magyar politikáról szólnak.
Az ismertetésben a 2015-ös migrációs válság szolgáltatja a kiindulópontot, amikor hazánkról több negatív hangvételű írás is megjelent a sajtótermékekben, majd ennek lecsengését követően a különböző arab országok és Magyarország közötti együttműködés került a középpontba. Napjainkban az arab nyelvű hírportálokon leginkább a közelgő választások apropóján jelennek meg cikkek.
Az elemzés szerint tanulságként levonható, hogy az Európában megjelenő arab nyelvű oldalak esélylatolgatásaik során a liberális európai nézőpontokat helyezik előtérbe. A nyugati országok által támogatott arab nyelvű médiában nem ritkák a lejárató kampányok. A választásokon szoros eredményt várnak, de egyikük sem bátorkodik ellenzéki győzelmet prognosztizálni. Az arab tulajdonú hírportálokon objektívebb képet jelenítenek meg, és a tárgyilagos tájékoztatás a céljuk.
(HSz)
