Külföld

Putyin elutasította az amerikai hisztériakeltést

Vlagyimir Putyin orosz elnök elutasította a „tetőfokára hágott amerikai hisztériakeltést” Joe Biden amerikai vezetővel folytatott szombati telefonbeszélgetésében.

Putyin elutasította az amerikai hisztériakeltést
Vlagyimir Putyin orosz elnök
Fotó: THIBAULT CAMUS / POOL / AFP

Vlagyimir Putyin orosz elnök elutasította a "tetőfokára hágott amerikai hisztériakeltést" Joe Biden amerikai vezetővel folytatott szombati telefonbeszélgetésében.

Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója egy sajtótájékoztatón elmondta: az elmúlt napokban és órákban az abszurditásig fokozódott a helyzet.

"Az amerikaiak még az orosz invázió napját is bejelentették, miközben katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának" - emlékeztetett. Usakov hangsúlyozta: a vezetők ennek ellenére megállapodtak abban, hogy minden szinten fenntartják a kapcsolatot.

Putyin azt is jelezte Bidennek, hogy az Egyesült Államok nem vette figyelembe Oroszország legfontosabb biztonsági aggályait, és Moszkva erre hamarosan válaszolni fog.

Biden: Súlyos ára lesz egy esetleges orosz támadásnak

Az amerikai elnök szombati azt mondta orosz kollégájának, hogy súlyos ára lesz egy esetleges Ukrajna elleni támadásnak - közölte a Fehér Ház.

Biden leszögezte: az Egyesült Államok és szövetségesei „határozott választ” adnak egy esetleges orosz offenzívára, és „gyorsan, súlyos árat” fizettetnek Moszkvával.

Az amerikai elnök egyúttal jelezte: Washington kész folytatni a diplomáciai párbeszédet, ugyanakkor „más forgatókönyvekre is felkészült”. A két vezető 62 percig beszélt egymással - tette hozzá a Fehér Ház.

Lavrov: Washington ki akarja provokálni a konfliktust

A nap folyamán korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy konfliktust akar kiprovokálni az Ukrajna közelgő orosz inváziójáról szóló híresztelésekkel.

Lavrov Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetést. Az orosz diplomácia vezetője ennek során aláhúzta, hogy szerinte az amerikai propagandakampánnyal a kijevi hatóságokat akarják felbátorítani a donyecki konfliktus katonai úton történő rendezésére.

Blinken ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a diplomácia útja továbbra is nyitva áll Oroszország előtt az ukrajnai konfliktus elkerülése érdekében, ugyanakkor Moszkva részéről szükség lenne a feszültség csökkentésére.

Az amerikai külügyminiszter jelezte, hogy ha Oroszország megindítaná csapatait Ukrajna ellen, az „határozott, kemény és egységes transzatlanti választ eredményezne”.

Zelenszkij: Az amerikai figyelmeztetések pánikot keltenek, és nem használnak

Az küszöbön álló orosz támadásra vonatkozó amerikai figyelmeztetések pánikot keltenek és nem használnak - jelentette ki szombaton az Interfax ukrán hírügynökség híradása szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

„Az ellenségünk legjobb barátja most az, ha az országban pánik tör ki. És ezek az információk csak a pánikhoz járulnak hozzá, egyáltalán nem segítenek” - hangoztatta vidéki látogatásán az ukrán államfő.

Zelenszkij úgy vélte, hogy túl sok az olyan bejelentés, amelyek azonnali, átfogó, totális háborút vetítenek elő Oroszország részéről. Tudatta, hogy tisztában van a kockázatokkal, és azzal is, hogy az orosz csapatok ott vannak a határ túloldalán. „Ha valakinek még van bombabiztos, 100 százalékos információja invázióról, álljon elő vele!” - szögezte le az elnök, aki szerint csak diplomáciai úton lehet elérni a feszültség csökkentését.

Macron: Az őszinte párbeszéd és a feszültségkeltés összeegyeztethetetlen

Emmanuel Macron francia államfő figyelmeztette Vlagyimir Putyint, hogy az őszinte párbeszéd összeegyeztethetetlen a katonai eszkalációval az ukrán határon - számolt be a párizsi elnöki hivatal a két vezető több mint másfél órás telefonbeszélgetését követően.

A megbeszélés során mindketten jelezték: szeretnék folytatni a párbeszédet a minszki egyezmények végrehajtásának lehetőségeiről, a Donyec-medencéről, valamint az európai biztonság és stabilitás feltételeiről.

Macron szövetségesei aggodalmait is továbbította Putyin felé, illetve kiemelte: a Nyugat eltökélte, hogy reagálni fog egy esetleges orosz katonai offenzívára.

A telefonbeszélgetés során az orosz elnök „provokatív spekulációnak” nevezte az inváziót illető vádakat - írta közleményében a Kreml.

A telefonbeszélgetés során Putyin semmi olyasmit nem mondott, ami arra utalna, hogy Ukrajna megtámadására készül - állította a párizsi elnöki hivatal egyik munkatársa.

A tisztségviselő jelezte: ennek ellenére nagyon éberen figyelik az orosz hadsereg mozgását, hogy el lehessen kerülni a legrosszabbat. Hozzátette: Franciaország azt javasolja állampolgárainak, hogy ne utazzanak Ukrajnába az elkövetkező időszakban.

Kelet-Ukrajnában 2014 márciusa óta dúl kisebb-nagyobb intenzitással fegyveres konfliktus az Moszkva-barát szakadárok és az ukrán hadsereg között.

A Nyugat azzal vádolja Oroszországot, hogy több mint százezer katonát vonultatott fel az ukrán határon invázióra készülve. Moszkva tagadja, hogy meg akarná támadni nyugati szomszédját.

Az Egyesült Államok közölte nyugati szövetségeseivel, hogy értesülései szerint Oroszország a következő napokban offenzívát indíthat Ukrajna ellen. A feszültség fokozódása miatt számos ország - köztük Németország, Dánia, Hollandia, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lettország és Észtország - azt javasolta állampolgárainak, hogy hagyják el Ukrajnát.

Az Egyesült Államok kijevi nagykövetségének nem létfontosságú feladatot ellátó tagjait visszahívták, és Oroszország is megkezdte diplomáciai jelenlétének csökkentését Ukrajnában.

A Kreml arra használta fel a régióra irányuló figyelmet, hogy kifejezze a NATO közelsége miatti aggályait. Moszkva azt követeli, hogy az észak-atlanti katonai szövetség vonuljon ki Kelet-Európából, és mondjon le a további keleti bővítésről.

A feszültségre válaszul a NATO-országok csapatokat és felszerelést telepítettek több, Ukrajnával közös határon osztozó tagországba.

Az izraeli miniszterelnök azonnali távozásra szólította fel az Ukrajnában élő izraelieket

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök távozásra szólította fel az Ukrajnában élő izraelieket, és elrendelte, hogy szerdáig evakuáljanak minél több jelentkezőt - jelentette vasárnap a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Az Ukrajna elleni orosz inváziótól tartva a miniszterelnök - noha vallásos zsidóként szombaton csak emberéletek védelmében, különösen fontos célból végez munkát - helyzetértékelést tartott szombaton annak érdekében, hogy felgyorsítsák az izraeliek evakuálását. Szombat este szigorították az ukrajnai utazási figyelmeztetést is, és Bennett felszólította az izraelieket, hogy haladéktalanul hagyják el az országot.

Izraelben úgy vélik, hogy várhatóan szerda reggelig lesz lehetséges a légiközlekedés zavartalan fenntartása Ukrajnában, és ezért megkezdték az Odesszába és Kijevbe tartó izraeli járatok sűrítését, hogy a határidőig minél többen elhagyhassák az országot - hangzott el a katonai rádióban vasárnap.

Az El Al izraeli légitársaság bejelentette, hogy újabb repülőgéppel növelték a hétfői Tel-Aviv és Kijev közti forgalmat, és szükségletek esetén további járatokat rendelnek erre a vonalra.

Az izraeli miniszterelnöki hivatal utasította a minisztereket, hogy minimalizálják az interjúkat, és ha mégis megszólalnak Ukrajnával kapcsolatban, akkor csak az izraeliek kimenekítéséről beszéljenek, ne mondják el véleményüket vagy ismereteiket az orosz-ukrán feszültségről.

Beni Ganc védelmi miniszter biztonsági konzultációkat tartott szombaton, és elrendelte, hogy a hadsereg készüljön fel a segítség lehetőségére az izraeliek hazajuttatásához. Vasárnap minden Ukrajnában dolgozó oktató-kiküldöttet családostul hazaszállítanak Ukrajnából.

Jeruzsálem állandó kapcsolatban áll az amerikai kormányzattal, s tájékoztatták az izraeli vezetést Joe Biden amerikai elnök orosz kollégájával, Putyinnal folytatott beszélgetése után is, amely az amerikai források szerint nem vezetett jelentős változáshoz.

Az izraeli külügyminisztérium becslése szerint mintegy 15 ezer izraeli tartózkodik Ukrajnában, akik közül eddig mintegy 4500-an regisztráltak a tárca honlapján, hogy háború esetén fel lehessen venni velük a kapcsolatot.

A minisztérium bejelentette, hogy aggódik az Ukrajnában élő, mintegy 150-200 ezer főt számláló zsidó közösségért is, és várhatóan növekedni fog az Izraelbe való bevándorlási kérelmek száma, melyeket a katonai rádió szerint majd gyorsítva bírálnak el.

Kapcsolódó írásaink