Macron is Putyinnal tárgyalt

Oroszországban és Franciaországban közös az európai biztonságért érzett aggodalom – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki a Kremlben fogadta Emmanuel Macron francia államfőt. Putyin felelevenítette, hogy a két ország harminc éve írt alá megállapodást a kétoldalú különleges viszonyról. Hozzátette, hogy Párizs mindig fontos szerepet játszott az Oroszországot érintő konfliktusok rendezésében, példaként hozta fel a Grúzia Dél-Oszétia elleni támadása után kialakult válság kezelésében és az ukrajnai konfliktus megoldását célzó minszki megállapodások kidolgozásában, a normandiai négyek csoportjának megszervezésében játszott francia szerepet.

Emmanuel Macron azt hangoztatta, hogy a párbeszéd az egyetlen lehetséges módja az európai biztonság és stabilitás szavatolásának. Kifejezte reményét, hogy a Putyinnal folytatott tárgyalás eredményeképpen sikerül válaszokat találni a biztonsággal kapcsolatos kérdésekre mind Franciaország, mind Oroszország számára.

Németország kész elviselni, hogy nagy árat fizessen azért, ha Ukrajna biztonsága érdekében Oroszországgal szemben újabb szankciókat kell bevezetni – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter hétfőn Kijevben a hivatali partnerével, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón. Baerbock azt hangsúlyozta, hogy Németország feltétel nélkül támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, és mindent megtesz a feszültség további fokozódásának megelőzésért.

Kuleba a tájékoztatón közölte, hogy lehetséges megoldást találtak Baerbockkal Ukrajna védelmi fegyverekkel történő ellátására. „A két ország álláspontja valóban különbözik egymástól, a mi feladatunk viszont a megoldások keresése. Azt gondolom, hogy ma megtaláltuk a közös nevezőt. Most várom a német kormány lépését” – fejtette ki. Baerbock és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozója ugyanakkor elmaradt. Kuleba ezt azzal magyarázta, hogy Volodimir Zelenszkijnek másképpen alakult a programja. Hozzátette, hogy az elnöknek mostanában nagyon sűrű a napirendje, de hangsúlyozta, hogy semmiképpen sem kell politikai jelzésként értékelni a találkozó lemondását.

„Tiszteletben kell tartanunk a szuverén döntéseket, és nem szabad visszatérnünk az érdekszférák korszakába, amikor a nagyhatalmak döntik el, hogy mások mit tehetnek és mit nem”– jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a lengyel elnökkel, Andrzej Dudával közösen tartott hétfői brüsszeli sajtótájékoztatón.

Andrzej Duda lengyel elnök elmondta, szükség van a NATO keleti szárnyának további erősítésére. Ezzel kapcsolatban nemcsak Lengyelországot és a három balti országot említette, hanem Európa déli részét is.