Az orosz külügybe érkezett Washington válaszával az amerikai nagykövet

Az orosz diplomáciai tárca megerősítette, hogy a nagykövet, akit Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes fogadott, mintegy fél órát töltött a tárcánál, és az Egyesült Államok írásos válaszával érkezett. Az üzenet tartalmáról részleteket nem hoztak nyilvánosságra.

Oroszország december közepén kétoldalú szerződés tervezetét juttatta el az Egyesült Államoknak, és ebben egyebek között arra tett javaslatot, hogy Washington kötelezze el magát a NATO keleti terjeszkedésének leállítása mellett, szüntesse be a katonai együttműködést a posztszovjet országokkal, vonja ki nukleáris fegyvereit Európából, és ne telepítsen a kontinensre Oroszországot fenyegetni képes csapásmérő rendszereket.

Orosz tisztségviselők többször is hangsúlyozták, hogy a tervezet mind a nyolc cikkére részletes írásbeli választ várnak az Egyesült Államoktól.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdai parlamenti beszédében kilátásba helyezte, hogy Oroszország lépéseket fog tenni, ha az Egyesült Államok nem ad konstruktív választ a biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira, és ha a Nyugat folytatja agresszív irányvonalát.

„Mindenkinek abból kell kiindulnia, hogy Oroszország és polgárai biztonsága feltétlen prioritás, és ezt minden körülmények között megbízhatóan biztosítani fogjuk” - hangsúlyozta.

Az orosz diplomácia vezetője kifejezte Moszkva készségét arra, hogy ne hozza nyilvánosságra az amerikai választ, ha erre vonatkozó kérést kap. Leszögezte ugyanakkor, hogy a lényeget ismertetni fogják a nyilvánossággal.

Az orosz javaslatokat a moszkvai külügyminisztérium - a diplomáciai gyakorlatban szokatlan módon - már röviddel az amerikai félhez történt  eljuttatásuk után nyilvánosságra hozta, és írásos választ követelt rájuk. A hivatalos indoklás szerint ezt azért tette, mert az orosz fél becsapva érezte magát amiatt, hogy a kilencvenes években kapott szóbeli ígéretek ellenére a NATO-t több körben bővítették keleti irányba.

Andrej Turcsak, az orosz parlament alsóháza (duma) elnökének első helyettese, a kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára szerdán  sürgette, hogy Moszkva szállítson fegyvert a délkelet-ukrajnai szakadároknak, hogy képesek legyenek feltartóztatni „Kijev nyilvánvalóan előkészületben lévő agresszióját”.

Nyugati országok az elmúlt hetekben többször is Ukrajna elleni háború előkészítésével vádolták meg Oroszországot, amit Moszkva visszautasított. Több NATO-tagállam bejelentette, hogy csökkenti kijevi nagykövetségének állományát, és szankciókat helyezett kilátásba az orosz agresszió esetére.

Moszkva biztonsági garanciaigényekkel fordult a NATO-hoz is, amelyekre jelentések szerint hamarosan szintén megérkezik az írásos válasz.Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán Moszkvában, a parlamenti alsóház plenáris ülésén, emellett hangsúlyozta, hogy Oroszország lépéseket fog tenni, ha az Egyesült Államok nem ad konstruktív választ a biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira.

Az Oroszországnak küldött amerikai válasz „komoly diplomáciai útvonalat” jelöl ki - közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán azon a sajtótájékoztatóján, amelyen bejelentette, hogy az Egyesült Államok  megküldte írásbeli válaszait Oroszország biztonsági garanciaigényeire.

A tárcavezető szerint a levél - amelyet orosz sajtóértesülések szerint John Sullivan, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete kézbesített Oroszország külügyminisztériumába - „elvi és gyakorlati szempontból is értékeli az Oroszország által felvetett aggályokat”. Blinken hozzátette: az Egyesült Államok nyitott a párbeszédre.

Oroszország december közepén kétoldalú szerződés tervezetét juttatta el az Egyesült Államoknak, és ebben egyebek között arra tett javaslatot, hogy Washington kötelezze el magát a NATO keleti terjeszkedésének leállítása mellett, szüntesse be a katonai együttműködést a posztszovjet országokkal, vonja ki nukleáris fegyvereit Európából, és ne telepítsen a kontinensre Oroszországot fenyegetni képes csapásmérő rendszereket.

„Ha nem érkezik konstruktív válasz, és a Nyugat folytatja agresszív irányvonalát, akkor Moszkva, ahogyan azt Vlagyimir Putyin elnök többször is kijelentette, megteszi a szükséges ellenlépéseket” - hangsúlyozta az orosz külügyminiszter a parlamenti kormányóra alkalmából elhangzott felszólalásában.

„Mindenesetre mindenkinek abból kell kiindulnia, hogy Oroszország és polgárai biztonsága feltétlen prioritás, és ezt minden körülmények között megbízhatóan biztosítani fogjuk” - tette hozzá.

Lavrov megismételte: az Egyesült Államok biztosította Oroszországot, hogy a héten megadja a tételes írásos választ a biztonsági garanciák ügyében. Mint mondta, Moszkva nem hagyja, hogy a Nyugat végtelen vitákba temesse a kezdeményezést, és a témakört az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetre (EBESZ) hárítsa át.

Kifejezte kormányának készségét arra, hogy ne hozza nyilvánosságra az amerikai választ, ha erre vonatkozó kérést kap. Leszögezte ugyanakkor, hogy a lényeget ismertetni fogják a nyilvánossággal.

A tárcavezető közölte: hivatalosan az EBESZ-országok külügyminisztereihez kíván fordulni annak tisztázására, hogy kollégái konkrétan miként értelmezik a biztonság oszthatatlanságának elvét, amelynek értelmében az egyik állam biztonsága nem szavatolható másik állam biztonságának rovására. Rámutatott, hogy ezt az elvet két pontban az EBESZ két hivatalos dokumentuma, az 1999-ben Isztambulban elfogadott Európai Biztonsági Charta és az EBESZ 2010-es csúcstalálkozóján elfogadott Asztanai Nyilatkozat is tartalmazza. Az első szerint minden országnak jogában áll megválasztania vagy megváltoztatnia a biztonsági szövetséget, amelybe belép, a második szerint pedig egyetlen országnak sincs joga ahhoz, hogy saját biztonságát másokénak rovására erősítse.

Beszámolója szerint „síri csend” volt a válasz, amikor január 21-én Genfben Antony Blinken amerikai külügyminisztertől megkérdezte, hogy ezt a kettősséget hogyan kell a gyakorlatban értelmezni a NATO-bővítés szempontjából. Lavrov azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy Oroszország elleni „provokációkra” hangolja Ukrajnát a Donyec-medencében, „harci lázban ég”, diplomatáinak evakuálásával pedig hisztériát gerjeszt, amelyet az ukrán vezetők kénytelenek csillapítani. Úgy vélekedett, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár „elvesztette a kapcsolatot a valósággal”.

Fegyverszállítást sürgetett a délkelet-ukrajnai szakadároknak a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva Andrej Turcsak, az orosz parlament alsóháza (duma) elnökének első helyettese, a kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára. A politikus szerint erre azért van szükség, hogy növeljék a donyecki és luhanszki „népköztársaság” védelmi képességét, és feltartóztassák „Kijev nyilvánvalóan előkészületben lévő agresszióját”.

Azt is hangoztatta: az orosz kormánypártot aggodalommal tölti el, hogy „gyakorlatilag a NATO összes vezető országa” halált okozó fegyverrel „pumpálja fel” Ukrajnát. Kifogásolta, hogy a szomszédos országba „nagy számban” érkeznek katonai kiképzők és hivatásos NATO-katonák, emellett pedig az ukrán erők egyre intenzívebben lövik Donyeck és Luhanszk megye területét.

Vlagyimir Vasziljev, a kormánypárt frakcióvezetője az Egységes Oroszország Telegram-csatornája szerint sürgette az ország vezetését, hogy indítson katonai szállítmányokat a szakadár „népköztársaságokba”, és tegye meg az összes szükséges intézkedést állampolgáraik biztonsága érdekében.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „politikailag destruktívnak” nevezte, hogy Joe Biden amerikai elnök szankciókat helyezett kilátásba Putyinnal szemben egy Ukrajna elleni orosz invázió esetére. Az orosz vezető kintlévőségei befagyasztásának lehetőségét firtató kérdésre Peszkov azt mondta, hogy az államfő a Rosszija Bankban tartja a pénzét, amely ellen már bevezettek büntetőintézkedéseket.

Lavrov egyebek között azt is elmondta, hogy Latin-Amerikában Oroszország különösen szoros kapcsolatokat ápol Kubával, Nicaraguával és Venezuelával, és hogy az elmúlt napokban lebonyolított telefonbeszélgetések során Putyin és hivatali partnerei megállapodtak: megvizsgálják a „stratégiai partnerség elmélyítésének további lehetőségeit kivétel nélkül minden területen”. Hozzátette, hogy szoros kapcsolat alakult ki Argentínával, Bolíviával és Brazíliával, valamint az új chilei kormány „érdekelt abban, hogy az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok ne váljanak az úgynevezett Monroe-doktrína áldozatává”. A doktrínát James Monroe egykori amerikai elnökről (1817-1825) nevezték el, és később az „Amerika az amerikaiaké” jelszó formájában vált ismertté.

Az orosz diplomácia vezetője szerint a brit külügyminiszter moszkvai látogatása két héten belül megvalósulhat.